Sztálinvárosi Hírlap – 1959. február 24.

Szalmaláng

Társadalmi munka 1959-ben

(Komikomédia három levonásban)

I. levonás

(Szín: szakszervezeti értekezlet az Egyesült Sajt- és Művégtaggyárban)
Ü B. ELNÖK SZAKTÁRS: …tehát szaktársak, az előttünk álló munka nem kicsiny. Ha vállaljuk, a nyár folyamán fejenként 20 köbméter földet kell megmozgatnunk társadalmi munkában a Barátság Ligeténél. Üzemünk becsületéről van szó. Most pedig kérem, szóljanak hozzá. Tessék Lelkes szaktárs.
LELKES SZAKTÁRS (Hosszan elnyújtva): Szaktársak! Amit itt hallottunk, több, mint gyönyörű. Virágba borítjuk a földet és az ablakokat, győzedelmeskedünk a világimperializmus felett, ahogy ezt osztályunk nagy tanítója, Marx Károly elvtárs megmondta. Szaktársak! Ha mi kiássuk koponyánként azt a húsz köbmétert, Széchenyi gróf (?) szaktárs szavaival élve, én leborulok a nemzet nagysága előtt. Ezzel újabb csapást mérünk helyi és nemzetközi méretekben a burzsoáziára, amely az 1956-os sajnálatos események során a régi rendszert akarta visszaállítani. Szaktársak! Meg tudjuk mi ezt tenni? Meg tudjuk, mert gyárakat és üzemeket építettünk, felosztottuk a földet, elűztük az infláció rémét a dolgozó ember pénztárcája felől. Mi ez a húsz köbméter földhöz képest? Mi ennyivel el sem kezdjük. Vagy negyven köbméter koponyánként, vagy semmi. Példát kell statuálnunk a különböző rendszerekben élő munkásoknak, hogy nézzetek ránk, sajtgyáriakra, így kell a szocializmust építeni. Társadalmi munkával előre a 40 köbméterért, utcáink és parkjaink felvirágzásáért! Hurrá! (A zenekar csárdásegyveleget játszik Kálmán operettjeiből.)

II. levonás

(Szín: Autóbuszmegálló a Sajtgyár előtt. Többen toporognak, néhányan az AKÖV dolgozók hozzátartozóit emlegetik anyai ágon.)
SAJTOS SZAKTÁRS: Maga, kedves Lelkes szaktárs, haladó szellemű bérelszámoló, aminél fogva gőze sincs, mennyi negyven köbméter föld.
LELKES SZAKTÁRS: Én ne tudnám? Mit gondol, miért vagyok szakszervezeti bizalmi és címzetes taccsbíró? Nyilván, mert tisztában vagyok a mozgalom elméletével és gyakorlatával. A géprombolóktól napjainkig.
SAJTOS SZAKTÁRS: Az lehet, de kubikos munkát még nem végzett?
LELKES SZAKTÁRS: Dehhhogysem kérem. Otthon a virágcserepekben mindig én cserélem a földet.
SAJTOS SZAKTÁRS: Hát hisz sem baj. Szép dolog, ha valaki többre képes. Mi majd elvégezzük fejenként a húsz köbmétert, maga meg a megígért negyvenet.
LELKES SZAKTÁRS: Úgylehet, félreértettük egymást. Én globálisan számoltam. Egy bérelszámoló mindig globálisan számol. Mondjuk tízen vagyunk egy brigádban: négyszáz köbméter. Az erősebbek többet, a gyengébbek kevesebbet csinálnak bele. Fő a lelkesedés és a jóakarat, én szívesen vállalom társadalmi munkában, hogy a teljesítményeket kiszámítom. Mert a teljesítmény kiszámítása, a munka ellenőrzése rendkívül fontos. Mit is mondott a mi Lenin elvtársunk? Azt mondta: szocializmus egyenlő ellenőrzés – plusz számvitel. Ebből logikusan következik, hogy rajtunk, bérelszámolókon és könyvelőkön áll vagy bukik a szocializmus ügye. Nagy dolog az kérem ilyen nehéz és speciális munkát társadalmi munkában végezni.

III. levonás

(Szín: a Barátság Ligete, az előtérben álló fákon éppen pattannak a rügyek. Bevonulnak a sajtgyáriak. Lelkes szaktárs zászlót fog az élen, a többiek lapátot. A tűzoltózenekar társadalmi munkában játssza a Szalmaláng nálad a szerelem című tangót.)
LELKES SZARTÁRS: Ezennel osztályunk sok harcot látott zászlaja alatt a durva tereprendezést megkezdjük. Hurrá! (A többiek megkezdik.) A történelem arany betűkkel írja fel nevünket a legtisztább lapra, ezért a lelkes, odaadó munkáért, amit itt végzünk. És unokáink is kegyelettel ejtik majd ki nevünket. Csak szívvel, szaktársak, csak szívvel! Itt az alkalom, hogy dicsőséget szerezzünk üzemünknek.
Ü. B. ELNÖK SZAKTÁRS: Na, akkor ragadja meg az alkalmat. Lelkes szaktárs. Ehol a lapát, ni!
LELKES SZAKTÁRS: De… pe… pepepe… hogy gondolja, kedves szaktársam? Lapátolni mindenki tud. De buzdítani, lelkesíteni az embereket: ez az igazi munka. És megállapítani a teljesítményeket. Erre csak választott személyiségek képesek. Tudja maga egyáltalán, milyen szerepe van a történelemben a személyiségeknek?
Ü. B. ELNÖK SZAKTÁRS: Hogy a fenébe ne tudnám! Hogy dolgozzanak. Na, fogja már meg!
LELKES SZAKTÁRS: Hát éppen megfoghatom. De lapátolni? Nem kívánhatják azt egy ilyen beteg szaktársuktól, kérem. Súlyos gyomoremésztésem van nekem és kétoldali tüdőlégzésem.
Ü. B. ELNÖK SZAKTÁRS: De hát jóember. Hiszen maga harcolt a 40 köbméterért.
LELKES SZAKTÁRS: Hja kérem, harcolni az más. És megint más lapátolni.
(Rendező: Függönyt és konzekvenciát levonni!)

Nagy Jenő

A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.