Sztálinvárosi Hírlap – 1961. május 3.
Városunk jövője
írta:
Weiner Tibor, a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese
SZTÁLINVÁROS túlnő az ipari település jellegén – szoktuk mondani. Ma a város a környék olyan gócpontja, melynek fejlődési törvényei most vannak kialakulóban a közélet minden vonatkozásában. A város fejlődésének új jellegzetességeit azzal is lemérhetjük, hogy a Vasmű döntő szava mellett a Szalmacellulóz gyár, az Épületelemgyár, és a különböző városi iparok egyre jelentősebb igényekkel jelentkeznek.. A városi beruházás kereteiben tehát az úgynevezett állami erőből építendő lakások mellett most már megjelennek az üzemek saját erőből történő lakásberuházásai is.
Városunk fejlődésének mértékét egyelőre a lakásépítés szabja meg. Ennek mértékében épülnek meg óvodák, iskolák, üzletek, valamint az utak és közművek is. Változatlanul érvényben marad azonban, hogy a városokat középületei és közélete teszi várossá. A modern élet települési formája csak a közösségi élet útján nyeri el értelmét, válik várossá és különbözik a kapitalista világ “lakótelepüléseitől”, ahol a “lakásigényen” kívül más emberi igény kielégítésére nem vállalkoztak.
MÁSODIK 5 ÉVES TERVÜNKBEN előreláthatólag több mint 3500 lakás épül meg, amely az 1960-ig megépült lakások 66 százaléka. Tehát a második 5 éves tervben kétharmadával nő meg városunk. A 3 éves tervben nagyjából befejeződött a befejezetlen városrészek kiegészítése és új városrészek építésére került sor. Így épül ma már a Vidám Park felé vezető út mellett egy 800 lakásból álló új városrész és kezdődik majd meg a Dózsa György út északi oldalán egy újabb városnegyed építése, mintegy 1000 lakással. E két újabb résszel valamint a Lenin tér körüli épületek megépítésével 1964-re befejeződik a város belső területeinek építése, hogy ezután már a Ságvári Endre Iskola mögött és a hajdani Római-tábor helyén folytatódjék.
Középblokkos módszerrel épült lakóépületek az új városnegyedben /1961
fotó: MTI/Szilágyi Pál
Városunk külső képe mellett szerkezete is megváltozik. Bármily különös, de tény, hogy Sztálinvárosban egyetlen egy főútvonal sincs még teljesen megépítve. A Sztálin út hatalmas törzséből hiányzik az eleje és a vége. A Dózsa György út egyik oldala még felvonulási terület. Még a Kossuth Lajos utcából is hiányzik a Gorkij téri szakasz. Az új építés tehát nem csak azt jelenti, hogy új városrészekkel gazdagodunk, hanem befejeződik a városmag építészeti kialakulása, mely mennyiségi, hanem minőségi nemcsak változást is jelent.
Sztálin út /1961
fotó: MTI/Fényes Tamás
EGYRE LÜKTETŐBB ÉLETÜNK forgalma, a bevásárlások, séták jelenleg leginkább a Sztálin úton bonyolódnak le. Azok a régi sztálinvárosiak, akik az első évek hősi korszakát már itt élték, emlékeznek rá, hogy nem mindig volt ez így. Valamikor a Május 1 utca volt a város tengelye. Itt zajlott – és nem kisebb intenzitással – az élet 1951-53 között. Itt voltak a város közintézményei és a Béke étterem, ahova szórakozni jártak az emberek. A Sztálin út megépítésével áthelyeződött a tengely, s az egykor forgalmas kis utca egyszerű lakóutca lett.
A Sztálin út, mint a város életének tengelye a továbbfejlődés során ugyanúgy el fog tűnni, mint ahogy a Május 1. utca. Ha majd kiépül a Dózsa György út másik oldala a maga korszerű kereskedelmi, kulturális központjával, szűkebb, belvárosias úthálózatával, sétára alkalmas környezetével, reprezentatív üzleteivel, olvasótermeivel, a város életének tengelye erre az új területre helyeződik át. A Sztálin út pedig tervszerinti jogán forgalmi tengellyé válik.
Béke tér /1960
fotó: Fortepan/UWM Libraries
A Dózsa György úti tengely közterületté fejlődését elősegíti még az is, hogy szoros építészeti kapcsolat létesül a Barátság ligettel, amely amúgy is vonzza majd a város lakosságát. De közvetlenül kapcsolódik a város főteréhez is, ahol nem csak a tanácsház (melynek megépítése építészeti szempontból is kiáltóan szükséges) nappali sürgése-forgása, hanem az itt építendő klubház akár a fiatalok, akár az öregek esti forgalmával biztosítja azt a lüktetést, amely a városközpontoknak mindenütt sajátja.
Városunk így fog alakulni, fejlődni a következő években és válik mindinkább lakóvárosias alkatából valóban szocialista várossá. Lakossága e tekintetben már letette a garast, évről-évre jobban kibontakozó társadalmi munkájával. Áldozatvállalása éppen azoknak a létesítményeknek létrejöttéhez járul hozzá, amelyek szocialista várossá fejlődésünk alapjai.
A még üres, leendő Dózsa városrész helye
fotó: Csuhaj-Barna Tibor
AZ ÚJ ÉPÍTÉSEK MELLETT törleszteni kell városunk régi adósságait is. Van ilyen adósság bőven. A tanácsülések, a munkásgyűlések, a lakóbizottságok jegyzőkönyvei sorolják fel legtöbbször a jogos igényeket és kívánságokat. Ezek között vannak olyanok, amelyek az Ingatlankezelő Vállalat 5 éves távlati programjába tartoznak, de vannak városépítési jellegűek is. Ilyenek például: parkok, játszóterek, védett autóbuszmegállók építése, elárusító pavilonok felállítása, a város üdülőterületének kialakítása, a Duna-parttal való okos gazdálkodás. A társadalmi munka nagy és fontos szerepet kaphat ezek létrehozásában. De e feladatok helyes és tervszerű megoldására van egy másik nagyon jelentős forrás is, a beruházási megtakarítások.
Szükséges, hogy arra az óriási feladatra, amelyet Sztálinváros építői ebben az 5 éves tervben végrehajtanak, feleljen a Vasmű és az építőipar, a gyártás és a tervezés alkotó lendülete. A helyi adottságok és lehetőségek teljes felhasználásával, elsősorban a Vasműnek mint anyagbázisnak a maradéktalan kihasználásával, az építő vállalat és az épületelemgyár képességeinek fokozottabb koordinálásával, az újítások, észszerűsítések városméretű mozgalmával segítse a gazdaságos építés ügyét. VÁROSUNK FEJLŐDÉSE második 5 éves tervünk éveiben a párt és a kormány által megszabott feladatok teljesítése során saját kezünkbe van letéve. Élnünk kell azokkal a lehetőségekkel, amelyekkel rendelkezünk, és amelyre kötelez az egész ország figyelme és érdeklődése, amivel városunk felé tekint.
Sztálinvárosi lakosok töltik szabadidejüket a Dunai Vasmû horgászegyesületének tanyáján vasárnaponként. /1961
fotó: MTI/Fényes Tamás
Fejér Megyei Hírlap – 1961. június 8.
Mi hiányzik és miért a “Városunk jövője” című cikkből
Városunk jövője címmel a Sztálinvárosi Hírlapban cikket írtam. Ebben városunk fejlődésének olyan témáit érintettem, melyek publikálására azért volt szükség, hogy városunk lakossága értelmét lássa annak az építésnek, amely városunk belső területein folyik. Sok problémát a cikk nem érintett, olyan problémákat, amelyek ugyanúgy lényegesek városunk fejlődése szempontjából, mint a sport, sőt, talán még ennél is lényegesebbek: nem történt említés az ipar fejlesztéséről, a barakktáborok felszámolásáról, a város közlekedéséről, városunk távfűtéséről és gázszolgáltatásáról sem.
A MÁVAUT sztálinvárosi 12-es számú járatának autóbusza közlekedik az úton, háttérben a kísérleti négyemeletes panelházak, melyeket habosított kohósalakból készítettek előre gyártott panelekből. /1960
fotó: MTI/Bárándi István
Igaz, ha teljes áttekintő képet akartam volna adni, akkor is kevés hely jutott volna a sportnak, mert ezek a kérdések városrendezés szempontjából megoldottak.
Ismeretes, hogy városunk igen szépen kiépített sportkombináttal rendelkezik az erdősáv területén. Többmillió forint beruházási költséggel versenyuszodaépült.
A strandfürdő versenymedencéje
Az országos sajtó több ízben foglalkozott a sztálinvárosi lakók nagyjelentőségű társadalmi munkáival, melyek a városi pártbizottság kezdeményezésére indultak: a Barátság-ligetben megépülő sportkombináttal, a Duna mentén felépült csónakházunkkal, horgásztanyák kibővítésével stb., stb. Városszerte ismeretes, hogy gyakorló pályák részére több mint egy éve kijelöltünk területet kertvárosunk mellett, kitűztük az MHS lövészpályáját, évszázados fákat döntöttünk ki a Szalki szigeten egy futballpálya megépítéséért. Ahhoz, hogy e tervekből valóság váljék, éppen a sportolók társadalmi munkája hiányzik.
Központi sporttelep
Ismeretes, hogy a város területén korábbi években elkészített kispályák éveken keresztül – de még most is – használatlanok, olyannyira, hogy ezek közül az egyiket a lakók kérésére gyermek-játszótérré kellett átalakítani. Végül ismeretes, hogy a város általános tervében egy továbi stadion, illetve sportkombinát kiépítésének lehetőségéről is gondoskodtunk.
Ennek ellenére a városi sportbizottság kérésére megindult a tervezés további kispályák létesítésére ifjúsági sportolóknak, melyeknek kitűzését hamarosan megkezdhetjük, de melynek kivitelezése ugyancsak a sportolók és az ifjúság önkéntes társadalmi munkája nyomán történhet.
Így, ha városunk jövőjéről beszélünk, meg kell állapítani, hogy a tervezés és helykijelölés tekintetében a városi tanács hosszú évekre előre gondoskodott és gondoskodik sportlétesítmények elhelyezéséről. De ugyanúgy, ahogy városunk jövője a lakosság aktív hozzáállásával biztosított, e sportlétesítmények megvalósítása is csak a sportolók aktív hozzállása és a társadalmi munkája nyomán jöhet létre.
Weiner Tibor,
VB-elnök h. Sztálinváros
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
