Sztálinváros – 1959-60-61…


Magyar Nemzet – 1958. június 22.

SZTÁLINVÁROS – 1959-60-61…

Beszélgetés a jövőről a város tervezőjével

– Ez itt a korzó…
Langyos nyáresti szél bor­zolja a siheder fák lombjait, a széles járdán vasárnapi tö­meg hömpölyög, cigányzene szól egy étterem teraszáról.
Lassan már kilenc éve van meg ez az “örök témánk”, amelyről évről évre tudunk valami újat mondani. Sőt, gyakran félévenként, vagy havonta is, mert mint cseppben a tenger, az építés szá­guldó üteme, eredményei és a jövő ebben tükröződik leg­jobban. Ami nemest és monu­mentálisát alkotott a felszabadulást követő évtized: anyagi javakban, szellemi gya­rapodásban, embert védő, em­bert becsülő tettekben – ami vadhajtást és bizonytalanságot termett az 1953-as és 55-ös esztendők gazdaságpolitikai huzavonája – s amilyen egy­értelmű választ adott – s ad! – rá az ellenforradalom utá­ni kormányprogram, az mind, mind fellelhető Sztálinvárosban.


Sztálinváros, 1959. augusztus 5.
fotó: MTI/Balassa Ferenc

A város még korántsem kész. Közigazgatásilag egész ugyan, társadalmi szerkezetét, életét tekintve is egész, de még nem épült fel. Ha az ide­gen – naponta több száz for­dul meg itt – végigsétál anyüzsgő főutcán, kis allék kö­zepén gyermekjátszóteret ta­lál és csodálkozik. Ilyenkor elmondják neki, hogy ide, a főútvonalak kereszteződéséhez még új házak kerülnek, amott új városrész lesz, ott kint, a dunaparton pedig tágas sé­tány, lelátók, újabb játszóte­rek. Hogyan alakul tovább a város, így marad-e “félkészegésznek”, mi a jövő útja? Arról beszélgetünk Weiner Tiborral, a város főépítészé­vel, tervezőjével – ő Sztálin­város “spiritus rectora” már tíz éve -, hogy mit ad a há­roméves terv.

A tanács már gazdája a városnak /1959

Befejezik a megkezdett – vagy félbehagyott – épülete­ket, körülbelül ezer új lakást építenek még. Az igényeket ezzel még mindig nem elégítik ugyan ki, de hát ma egyetlen olyan magyar város sincs, ahol ne ez lenne a legfőbb gondok egyike. (Lakásellátottság te­kintetében különben Sztálin­város áll a legelőkelőbb helyen, nemcsak országos, ha­nem bizonyos téren európai méretekben is.) Felépül a Dunai Vasmű hengerműve ez újabb lakosságszaporulatot jelent. Mit ad még a terv a mennyiségi emelkedésen kí­vül?
Új lakástípusok jelennek meg. Eddig főleg 2 szoba össz­komfortos lakásokat építettek, melyek kis családok igé­nyeit elégítették ki vagy nagyobbakat, szűkösen. Ezentúl több egyszobás lakás épül, melyek egyedül álló embe­reknek és fiatal házasoknak adnak majd átmeneti otthont. A magas színvonalú munkás-szállások és a különleges mé­retű és egyben típusú nagy családi lakások ugyan­csak nélkülözhetetlenek. Ezek­nek külső megjelenése is mo­dernebb formákat hoz. Köz­épületek is kellenek még. Tarthatatlan állapot az a fényűzés, hogy irodák, klu­bok, könyvtárak és a múzeum lakásokban legyen. Felépül a tanácsház, amely a járási bí­róságnak és rendőrségnek is helyet ad egyik szárnyában, a középületek negyedét kistérségek kapcsolják össze egymással, lesz egy másik fő­utca is, üzletsorral, a duna-parti fennsíkon pedig korzó. A sztálinvárosi dunapart ter­mészeti adottságokban, lát­ványosságban szebb, mint a pesti. 15—20 év alatt nagy pe­riféria a város köré s a következő évek programja az lesz, hogy ezeket szervesen összekapcsolja.


Sztálinváros, 1959. augusztus 5.
fotó: MTI/Balassa Ferenc

A terjeszkedés határa? A tervek szerint: 45 000 lakos be­fogadása, kényelmes elhelye­zése, színvonalas életkörülményeinek biztosítása.
Érdekes lesz a városköz­pont első épülete. Itt kísérlik meg Magyarországon először szobanagyságú panelekből nagy épület emelését. Ezek az elemek egyenként 4 tonna sú­lyúak, s hazai anyagból ké­szültek. Sőt: helyi építőanyag­ból, a habosított kohósalakból. Ha sikerül a próba, ak­kor több lakás épül hasonlómódon. Országosan is beveze­tik majd. Ebben a házban 15 lakás lesz, belső elrendezés­ben is újszerűen, a hálószoba mellé nagy nappali épül. Ugyancsak a főútvonalon sa­lakbetonból öntöttházat is épí­tenek, 5 emeletsorosat. Ez az építési mód nemrég jött divat­ba Ausztriában. Majdnem ha­sonlatosan a régi vertfalak ké­szítéséhez, a zsaluzótáblák közé öntik a betont. Próba­képpen egy ilyen földszintesházat már csináltak is. Jól bevált. E három kísérlet ered­ményeként azt remélik, hogy kiinduló adatokat adnak olyan új építési mód megho­nosításához, amely hazai lehe­tőségeink, műszaki adottsá­gaink mellett ésszerűen kö­vethető. A habsalak-üzem, amely a Dunai Vasműben nemsokára megkezdi műkö­dését, biztosítja az új építő­anyaggal való ellátást. A nyersanyag korlátlan mennyi­ségben rendelkezésre áll: a kohó ontja a vas salakját, csak össze kell szedni.
Ezután a tanáccsal való együttműködésről beszél Weiner. A tanács a beruházó, az építtető, kezében van a város sorsa. A sztálinvárosi tanács, mondja, hallatlanul nagyvo­nalú és áldozatkész. Minden új törekvést megért és támo­gat; pénzt, munkát nem kí­mélve társa az építésznek, erélyével segít leküzdeni az akadályokat, szüntelenül új meg új lehetőségeket teremt. Éppen a tanács segítségével kezdenek abba a nagy mun­kába, amelynek célkitűzése az, hogy Sztálinvárost “levá­lasszák Budapest köldökzsi­nórjáról”. A rendkívüli közel­ség igen előnyös, de árnyol­dala is van: majdnem min­den könnyűipari üzem egy-egy budapesti gyár fiókja, a városközellátása Budapesttől függ, a környék hatalmas lehetősé­gei nincsenek kellőképpen ki­használva. Környéktanulmányt készítenek most, hogy minden tekintetben önálló várossá fejlesszék Sztálinvá­rost, kereskedelmi, mezőgaz­dasági ellátása ne Budapest­ről és előfordult! Győr­ből történjen, hanem a kör­nyékről vegye szükségletét, közvetlenül a termelő egysé­gektől. A környéktanulmány adatait 1960-ra feldolgozzák. Témája között ilyenek van­nak: könnyűipari üzem létesítésének feltételei, amelyet nyersanyaggal a környék lát el; újabb, gazdaságilag meg­alapozott beruházások az öt­éves terv során kizárólag saját erőforrásból. Közelebb­ről: érdemes lenne-e kereske­delmi kikötőt építeni a meg­levő ipari mellé, hogy Fejér és Tolna megye mezőgazdasági termelői hálózatának központ­ja legyen a város. A tanul­mányterv felvetheti egy dunahíd építésének gondolatát is.


Sztálinváros, 1959. április 21.
fotó: MTI/Balassa Ferenc

Paneltörténelem

A 32 évesek városában /1959

Ismeretes, hogy a 15 éves táv­lati fejlesztési tervekben sze­repel egy dunahíd építése, a Csepel-sziget csúcsánál, kö­rülbelül Rácalmás és Tass kö­zött. Nem lenne ésszerűbb ezt a hidat nagyforgalmú, köz­vetlenül a Duna mellett élő városhoz tenni?
Ezek persze csak sejtelmek még, vagy inkább: tervek és remények. Van több is belő­lük, de felsorolásuk jósolgatásnak hatna jósolni pedig ma már nem illik. Egy biztos: a hároméves tervben Sztálinváros fejlesztésére előirány­zott csaknem háromszázmil­lió forintnak helye lesz.
Sztálinváros, építésének kez­dete óta, építészetünk megha­tározott fejlődési szakaszai­nak megfelelően mindig a leg­haladóbb irányzatot képvisel­te mondja végül Weiner Ti­bor. A lakosság igényeit vet­te számításba és következete­sen igyekezett ki is elégíteni. Nem várható a jövőben sem az, hogy a város építészeti ar­culata valami meghatározott irányzat szellemében egységet mutasson, mert ilyen egységes irányzat a múltban sem volt és a közeljövőben sem lehet még. Korunk építészete a keresés stádiumában van s e korszellemet kifejező állapot jegyében fog tovább épülni Sztálinváros.

Tamás István

 

Dunaujvaros
Az oldal HTTP-sütiket használ a jobb működésért. View more
Cookies settings
Rendben
Privacy & Cookie policy
Privacy & Cookies policy
Cookie name Active

http://dunaujvarosmesel.hu

Melyek azok a személyes adatok, amiket gyűjtünk és milyen céllal gyűjtjük ezeket

Hozzászólások

Hozzászólás beküldésekor a hozzászólási űrlapban megadottakon kívül begyűjtésre kerül a hozzászóló IP címe és a böngészőazonosító karakterlánc a kéretlen tartalmak kiszűrése céljából. A weboldal külső, DISQUS hozzászólás rendszert használja.

Más honlapokról származó beágyazott tartalmak

A honlapon elérhető bejegyzések külső forrásból származó beágyazott tartalmakat (pl. videók, képek, cikkek stb.) használhatnak. A külső forrásból származó beágyazott tartalmak pontosan úgy viselkednek, mintha meglátogattunk volna egy másik honlapot. Ezek a webhelyek lehetséges, hogy adatot gyűjtenek a látogatókról, sütiket vagy harmadik féltől származó követőkódot használnak, figyelik a beágyazott tartalommal kapcsolatos felhasználói viselkedést, ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be vagyunk jelentkezve az oldalra.

Felhasználói adatok

Felhasználói személyes adatokat az oldal nem gyűjt. A külső hozzászólás rendszerben pedig a felhasználó saját maga rendelkezik a megadott információkkal. Erről a szolgáltatásról bővebben:

https://disqus.com/

A látogatók által beküldött hozzászólásokat automatikus spamszűrő szolgáltatás ellenőrizheti. Ha hozzászólunk, a hozzászólás és annak metaadatai nem meghatározható ideig a rendszerben maradnak. Ennek célja, hogy az összes ezt követő bármely hozzászólás általunk megismertté és jóváhagyottá váljon, azaz ne kerüljön fel a moderálandó hozzászólások listájára.

Kapcsolati adatok

Az oldallal kapcsolatosan az Impresszum oldalon tehetnek fel kérdéseket egy tetszőleges névvel, és egy email címmel, amennyiben választ is kérnek. Ezeket az adatokat a rendszer nem tárolja, csak továbbítja.

Save settings
Cookies settings