Új Szó – 1981. március 1.
HARMINC ÉV MÉRLEGE A DUNAI VASMŰBEN
MAKRAI MIKLÓS JEGYZETE
Több mint harminc esztendeje épül és fejlődik a Dunai Vasmű, a magyar ipar legjelentősebb kohászati bázisa. A kohászati kombinátok építésénél ugyanis nincs megállás: a technológia állandóan változik, új, egyre hatékonyabb és korszerűbb eljárásokat vezetnek be, állandóan szélesedik a kohászati termékek választéka, s ennek megfelelően a berendezéseket is tökéletesíteni kell, újabb és újabb beruházásokkal bővül a termelési alap. Ezt a Dunai Vasműben is így tapasztaltuk, ahová azzal a céllal látogattunk el a napokban, hogy közelebbről is megismerkedjünk a vállalat termelési programjával, az eddig elért eredményekkel, valamint az új tervidőszakra előirányzott feladatokkal.
Negyedszázada szakadatlanul lobogó tűz
Minderről Molnár Ágoston, a tájékoztató és propaganda osztály vezetője nyújtott részletes tájékoztatást a vállalat impozáns fogadótermében. Bevezetőül arra is felhívta a figyelmünket, hogy a vasmű és a mellette fekvő Dunaújváros régészeti szempontból is fontos helyen épült. Itt haladt el ugyanis a Rómából az egykori Aquincumba vezető kereskedelmi út, melynek védelmére – főleg az avar támadásokkal szemben – katonai települést, erődítményt építettek azon a magaslaton, ahonnan jó kilátás nyílik a Duna túlsó oldalán elterülő alföldi zónákra. A régi épületek alapjainak maradványai, amelyek magas kulturális színvonalról tanúskodnak, ma is láthatók Dunaújváros korszerű lakóházainak, óvodáinak és iskoláinak tőszomszédságában, hangulatos sziklakertekként érvényesülnek a lakótelep zöld övezetében. Az ásatások során előkerült tárgyakat az Intercisa múzeumban őrzik.
Előnyös földrajzi fekvés
Amikor 1949-ben megszületett a döntés, hogy az ország közepén, tehát a kohászati termékeket feldolgozó üzemektől arányosan egyforma távolságban, a Dunapentele melletti széles dombháton építik meg a népgazdaság iparosításához nélkülözhetetlenül fontos kohászati kombinátot, azt is figyelembe vették, hogy itt 50-60 kilométeres körzetben nem volt semmiféle üzem, ipari munkalehetőség.
Ma a vasmű mellett papírgyár, ruhagyár, ébresztőóra-gyár, fehérneműgyár, írógépeket összeszerelő üzem is működik a városban, s itt épült fel az ország első betonelemgyára is. Harminc év után tehát nemcsak a férfiak, hanem a nők is találhatnak megfelelő munkalehetőséget a 65 ezer lakosra felduzzadt Dunaújvárosban.
A hely kiválasztásánál természetesen az is fontos szerepet játszott, hogy a Szovjetunióból – izmiri átrakással – vízi úton szállíthatók ide a berendezések, a vasérc és más nyersanyagok, a késztermékek döntő hányada is vízi úton szállítható a feldolgozó vállalatokhoz, s csupán 100-120 kilométerre van ide a komlói szénmedence, ahonnan a kokszolható szenet szállítják. A Duna emellett a vasmű és a többi üzem, valamint a helyi erőmű vízszükségletét is bőségesen fedezi. Ezek a körülmények ma is kedvezően hatnak a termelés jövedelmezőségére.
Adagolás és nyersvasbeöntés az acélműben
Teljes vertikumban
A Dunai Vasmű kezdettől fogva jól összehangolt kohászati vertikumként épült, amihez az utóbbi években a kohászati másod- és harmadtermékek gyártása is növekvő mértékben társult. Kokszból évente 780 ezer tonnát gyártanak. A nagyobb hamu- és kéntartalmú mecseki szénhez eddig körülbelül 25 százalékban kevertek ostravai, valamint szovjet és lengyel szenet. A jövőben csak hazai szénre akarnak támaszkodni, ezért bevezették a szén mosását. Ez ugyan drága művelet, de megéri, mert így kiváló minőségű és jó teherbírású koksz állítható elő, s a melléktermékként nyert széniszap sem vész kárba, ezt az erőmű kazánjaiban égetik el. Az új kokszolóblokk megépítése után tovább növelik a koksztermelést.
A nyersvas gazdaságos és jó minőségű termelését átlagosan 70 százalékos érctömörítvénnyel biztosítják, amelyből több mint 1 millió 200 ezer tonnát állítanak elő évente. A nyersvasat az idei terv 880 ezer tonna nyersvas termelésével számol – helyben használják fel martinacélok gyártásához. Ehhez a saját termelésű nyersvas nem is elegendő, a hiányzó mennyiséget importból pótolják, s a hulladékvas felhasználását is növelik. Az utóbbi években a Maerz-Boelens típusúra átépített négy Martin-kemence teljesítménye az oxigénlándzsás eljárás bevezetésével lényegesen megnövekedett. Amíg korábban 6-8 óránként csapolták az acélt, ma 3-4 óránként kerül sor a csapolásra. A hetvenes évek közepén helyezték üzembe a folyamatos acélöntőműt, amely a többi berendezéshez hasonlóan szintén a Szovjetunióból származik. Jelenleg befejezés előtt áll az 1-es LD-konverter építése, amely a tervek szerint a második félévben már termelni fog. Részben ettől is függ, hogy elérik-e az 1981-es évre előirányzott 1 millió 350 ezer tonnás acéltermelési szintet.
Képeslap sorozat a Dunai Vasműről
A termelés korszerűsítésével finomabbá vált az acélok szövetszerkezete is, s egyre több, különböző minőségi igényeket kielégítő acélfajtát gyártanak. A teljes kohászati vertikumból a tűzállótégla-gyártás sem hiányzik, így saját készítményeiket használják a kohók, a Martin és a kokszoló kemencék falazásánál.
A megrendelők igényei szerint
Az acél további feldolgozására két meleg és egy hideghengermű szolgál. A meleghengerműben már több éve bevezették az öntecsből való egymeleges lemezhengerlést, amivel javult a fajlagos anyagfelhasználás és csökkentek az energiaköltségek. Kiváló minőségben gyártják a nagy szilárdságú és gyorsan hegeszthető lemezeket, amelyek a felhasználónál jelentős súlycsökkentést tesznek lehetővé. Ilyen például a díszoklevéllel kitüntetett DAP St-52 jelű lemez, amelyből a győri Rába Vagon és Gépgyárban a hátsó járműhidak házát készítik. Hasonlóan jó minőségű a GT-52 jelű gömbtartályacél, valamint a DQEH-36 jelű finomszemcsés, jól hegeszthető hajólemez, amely iránt külföldi hajógyárakban is nagy az érdeklődés.
Termékeikből elsősorban a hazai feldolgozó ipar szükségleteit elégítik ki, a járműiparnak például évente 75 ezer tonna lemezt és 25 ezer tonna hajlított profilt szállítanak. További 30 ezer tonna lemezt készítenek vegyipari berendezések, gömbtartályok, kazánok gyártásához, amelyeknél szintén igen magasak a minőségi követelmények. A Csepeli Fémmű és Csőgyár, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, valamint más kohászati vállalatok úgyszintén a Dunai Vasmű termékeiből elégítik ki speciális igényeiket, évente mintegy 100 ezer tonnás mennyiségben.
A forró acélt öntik kokillákba, öntőformákba /1964
fotó: MTI/Járai Rudolf
A Dunai Vasmű helye a magyar népgazdaságban
Nemzetközi együttműködésben
A Dunai Vasmű termékei között fontos helyet foglalnak el a kőolaj- és gázvezetékek építéséhez használt spirálcsövek. Itt gyártották például a Barátság kőolajvezeték és a Testvériség gázvezeték magyarországi szakaszaihoz a csöveket, s az Adria kőolajvezeték csövei is itt készültek. Jelenleg évente 50 ezer tonna spirálisan hegesztett csövet gyártanak.
A vállalat legfiatalabb üzemében elkezdődött a villamos távvezeték-oszlopok gyártása. A KGST Komplex Programja keretében megépített 750 kV-os távvezeték tartóoszlopait Vinnyica és Albertirsa között már itt készítették el. A korszerű horganyzó üzemben 12 méteres szerkezeti elemek is kezelhetők. A horganyozott távvezeték-oszlopokat külföldön is vásárolják, jelenleg évi 10 ezer tonna készül belőlük.
A hazai felhasználókon kívül a KGST országokba is szállítanak különböző kohászati termékeket, az elmúlt évben például 120 millió forint volt a Csehszlovákiába irányuló szállítás értéke. Egyébként igen sokoldalú együttműködés bontakozott ki a Dunai Vasmű és a csehszlovák kohászati vállalatok között. Kétoldalú szerződést kötöttek például a Kelet-szlovákiai Vasművel és az Ostravai Klement Gottwald Új Kohóval olyan tudományos-műszaki együttműködésre, amely főleg a fejlesztési tapasztalatok kölcsönös átadására irányul. Ez igen sokat jelentett például a folyamatos acélöntőmű üzembe helyezésénél, a konverteres acélgyártás előkészítésénél, a hengerműben a lecsévélő-daraboló sor telepítésénél, a hűtővízkör technológiájának megszervezésénél, valamint a technológiai folyamatok műszeres irányításánál.
Az ostravaiak segítségét főleg a szélesebb lemezek ún. bérhengerlésénél veszik igénybe. A gyár belterületén kiemelkedő két 50 ezer m3-es gáztartályt is ostravaiak építették, s a mészégető berendezéseit is Csehszlovákia szállította.
A csehszlovák Hutni Montaze és a magyar Gyár és Gépkezelő Vállalat dolgozói közösen szerelik a 150 ezer köbméteres gáztárolót /1968
fotó: MTI/Szilágyi Pál
Jelenleg is dolgoznak csehszlovák szakemberek a vasműben, éspedig az egyik gáztartály felújításán, valamint a vegyi előkészítés műszeres irányításán.
Perspektív gyártási irányzatok
Az 1981 -es évre kidolgozott terv szerint a Dunai Vasmű termelési értéke 10 százalékkal haladja meg az 1980-as termelési szintet. Ez bizony gyors ütemű növekedést jelent, különösen ha figyelembe vesszük a tőkés államokban elmélyülő acélválságot, azt, hogy egyre több vállalatban szüntetik be a termelést, növelve a munkanélküliség aggasztó problémáját.
A Dunai Vasmű a bevezetőben említett kedvező adottságok mellett főleg annak köszönheti sikeres fejlődését, hogy a gyártmányfejlesztésben következetesen figyelembe veszik a hazai és a külföldi megrendelők igényeit, a kohászati termékekkel szemben támasztott új követelményeket, a feldolgozók, továbbá a mezőgazdaság és az építőipar tényleges szükségleteit. Különösen szemléltető példája ennek az acélszerkezetek gyártása, amelyben a gyorsan fejlődő magyar mezőgazdaság szükségleteiből, raktározási és egyéb gondjaiból indultak ki. A DV-12 M típusú könnyű-acélszerkezetes rendszer nagy sikerrel szerepelt a tavalyi Budapesti Nemzetközi Vásáron. A Dunai Vasműben gyártott acélszerkezetek ipari és mezőgazdasági létesítményeken kívül sportcsarnokok, kommunális épületek, bölcsődék, óvodák, iskolák, irodaházak stb. építésére is alkalmasak. Dunaújváros például már nem egy olyan iskolai és sportlétesítménnyel büszkélkedhet, amely a vasműben gyártott acélszerkezetes rendszer alkalmazásával épült.
Az acélszerkezetek gyártása egyébként a vállalat saját beruházási céljait is szolgálja. A befejezés előtt álló konverteres acélmű 76 méter magas főcsarnokába például 18 ezer tonna saját gyártmányú acélszerkezetet építettek be.
Radiátorgyártás a Dunai Vasmű Radiátor Gyárában /1972
fotó: MTI/Szilágyi Pál
Nagy jövő előtt áll a radiátorüzem is, ahol tavaly 1 millió 245 ezer m2 radiátort gyártottak, s az idei terv 1 millió 350 ezer négyzetmétert irányoz elő. A jövőben másfél millió négyzetméterre akarják növelni a termelést. Ez is olyan termék, amely a tőkés piacokon is jól értékesíthető. A belföldi igények kielégítése után tavaly 80 ezer m2 jutott tőkés exportra, az idén ezt a szállítást 180 ezerre szeretnék bővíteni.
A Dunai Vasmű életében a következő évtized is lendületes fejlődést ígér. Továbbra is állandó feladat lesz az elhasználódott üzemek felújítása, korszerűsítése, emellett új kokszolómű, érctömörítő és folyamatos acélöntőmű lép majd a termelésbe. A népgazdaság és a külkereskedelem igényeinek megfelelően bővíteni fogják a kohászati másod- és harmadtermékek gyártását, különösen a könnyű-acélszerkezetek termelését. Nem feledkeznek meg a környezetvédelmi beruházásokról sem, s az eddigi példamutató hagyományokhoz hűen továbbra is sokoldalúan fognak gondoskodni a dolgozók szociális és kulturális igényeinek kielégítéséről.
Az új, félautomata lemezcsévélő üzem munkáját a legkorszerűbb technikával, ipari TV-lánc segítségével irányítják
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
