Dunaújvárosi Hírlap – 2011. október 12.
Százlábú hídból négylábú
Csak nevében őrizte meg a grandiózus terveket Pentele legnagyobb átkelője
Dunaújváros (szs)
“Dunapentele, Sztálinváros a korabeli sajtó tükrében 1951” címmel jelent meg a József Attila Könyvtár hiánypótló forrásfeldolgozása. Több pentelei kuriózum is van benne.
Dunapentele, Sztálinváros a korabeli sajtó tükrében 1951
Például az az 1951. augusztus 20-án készült fotó, amely az újonnan átadott pentelei “Százlábú-hidat” ábrázolja.
– Egyes források szerint azért kapta a Százlábú elnevezést a híd, mert a ma láthatónál sokkal grandiózusabb méretűnek szánták. Az úgynevezett pentelei Rác-dombon és a Kálvária dombon is folytatódott volna, egy nehezen megmagyarázható építészeti terv elképzeléseként. Végül ebből aztán nem lett semmi – meséli a pentelei helytörténet avatott kutatója, Szabó Tamás.
A pentelei Százlábú-híd az átadáskor csak töredéke készült el a grandiózus építészeti terveknek
– Már az 1950-es évek előtt is állt itt kőhíd. A régi hatos út nyomvonala Pentele irányában ugyanis része volt a Buda-Eszék-Nándorfehérvár postakocsi útvonalnak. A Magyar úton, a most épülő üzletközpont melletti ház egykor postakocsi állomás volt. Működött itt úgynevezett beszálló vendéglő is, ahol a megfáradt lovakat pihentekre lehetett cserélni, hogy gyorsabban haladjanak a postakocsik. Az utolsó beszálló vendéglős Weisz Jakab bácsi volt – teszi hozzá Szabó Tamás , aki más érdekességgel is szolgál.
– A tervezett Százlábú hídnak máig megmaradt néhány olyan betontalapzata a földben, amelyre végül nem került hídszerkezet. Ezek a talapzatok helyenként ma is láthatóak. Több azonban véglegesen eltűnt közülük, ugyanis a penteleiek nem egy esetben építkezésnél hasznosították az értékes, de már senkinek sem kellő betonanyagot. Aki kíváncsi rá, hogyan is nézett ki a pentelei ideiglenes kikötő, vagy az óváros főutcája és madártávlati látképe, annak jó szívvel ajánljuk a könyvtár új kiadványát.
Őri Zoltán
Őri Zoltán további adalékokkal szolgált a témában:
– A híd megépülésének semmi köze sem volt a pentelei beruházáshoz, hiszen eredetileg jóval azelőtt avatták volna fel, mint ahogyan eldőlt, hogy Mohács helyett a pentelei fennsíkon épül majd meg a Dunai Vasmű – hangsúlyozza Őri Zoltán.
– A Pentelére tervezett két viadukt a régi hatos út korszerűsítéséhez köthető. A kisebbik viadukt miatt az óvárosi Frankl-kastélyt el is bontották, pedig a kisebbik híd végül meg sem épült. Miután ugyanis kiderült, hogy Pentelén nemcsak új gyár, hanem új város is épül, nem szerették volna a hatos út forgalmát átvezetni a városon keresztül. Kétségtelen azonban, hogyha a tervezett viadukt megépül, akkor a hatos út egyik legszebb panorámáját tárta volna fel – meséli Őri Zoltán.
SZÁZLÁBÚ HÍDA Szalki-szigetre, valamint a laktanyához vezető autóbusz járatok útvonalán van a Százlábú-hid megállóhely. Fiatal dunaújvárosi lakosok, de talán még az idősebb nemzedékből is vannak sokan, akik számára rejtélyes ez az elnevezés: miből származik? Erre próbál magyarázattal szolgálni a következő kis ismertető.
Ezen program keretében kellett megépíteni a Dunapentelét megkerülő utat is.
Keresztülhaladt a falun, a Baracsi-úti csomópontnál erős balra kanyarodással folytatódott az Aranyvölgy, Szórád Márton út és Dunai Vasmű Béke téri kapuján át a Déliváros mellett a pécsi elágazásig és tovább. Természetes, ezidőtájt Dunai Vasmű még nem létezett, igy a Vasműbe vezető iprvágány sem.
A munka ütemesen és gyorsan, haladt…. A kisebbik híd teljesen bezsaluzva és vasszerelve várta, hogy bebetonozzák. Ennek határideje 1949. december 21-e, Sztálin hetvenedik születésnapja volt. Az építők vállalását a zsaluzatra függesztett felirat hirdette. A betonozás azonban elmaradt. Azt hittük, hogy a korán bekövetkezett fagyok miatt halasztották el, azonban néhány hónap múlva a zsaluzatot és a vasszerelést is elbontották, csak a pilléralapokból kiálló tüskék meredeztek még 1993-ban is, amikor a gázvezeték építése során eltüntették őket. A másik hídnak az alaptömbjeit sikerült elkészíteni, majd a munka további részével itt is leálltak.
Az alapok még ma is megvannak. Ott láthatók egyrészt a Szent István út 13, a Tisza utca 3o., és a Hegyekalja utca 18. számú családi házak kertjében, másrészt ráépültek az épületek, az utcai kerítés, illetve kettőt a vízvezeték fektetése során bontottak el a patak partján.
Hosszú évszázadok során a híd építése volt az a beavatkozás, amely a kialakult táj jellegét és a természetes állapotot megváltoztatta. Elbontották az út nyomvonalában lévő házakat, az úttest részére töltést, bevágást és úttükröt készítettek, rendezték a nyomvonal melletti terepet. Legnagyobb veszteség talán a rácdombi kastély elbontása volt.
A tervezett út nyomvonalát Szabó János barátommal emlékezetből és a meglévő maradványok alapján próbáltuk rekonstruálni. Szabó Jánosnak ez volt élete első munkája. A nyomvonalat a mellékelt térképen tüntettem fel. A térkép már a mai állapotokat tükrözi, mivel az elmúlt évtizedek alatt megépült a Vasmű iparvágánya, a jelenlegi vasúti vágány feletti, mai “Százlábú” híd, amelyre úgy látszik, ez a név ráragadt, valamint a faluba vezető bekötő útnak az eredetinél magasabb szinten elkészült nyomvonala.
Mi volt az oka annak, hogy a tervezett út és a hidak nem valósultak meg, holott bízvást állíthatjuk, hogy az utas előtt a Budapest-Mohács közötti útvonalnak talán a legszebb dunaparti panorámája tárult volna fel. Abban az időben kikötő még nem volt, a sziget és a Duna-ágak teljes szépségükben pompáztak.
Úgy gondolom, nem tévedünk, ha a tervezett hidakat a Mecseknádasd és Pécsvárad közötti mecseki völgyhidakhoz hasonlítjuk. Ezek a hidak is az 1949. évi útépítési program keretében valósultak meg, terveiket talán ugyanaz a tervező, vagy tervező iroda készítette. Ezt szerettem volna felderíteni az “UVATERV”-nél, azonban sem az “UVATERV”-et, sem esetleges utódját nem találtam már meg. Talán valakinek sikerülni fog! Helytörténeti szempontból érdekes lenne! Dunaújváros 1994. április 19. Őri Zoltán |
.
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
