Dunaújváros – 2020. szeptember 18.
A virágzó gazdaság után vagyonvesztés és kitelepítés várt Dóra Pálra és családjára
Pentele négyszeres világbajnoka volt
Dóra Pál és felesége, Kohut Magdolna 1945-ig, az államosításig vezette a pentelei gazdaságot. Miután minden vagyonukat elkobozták, Budapestre költöztek és Dóra Pál a MOM-ban dolgozott, mint gyári munkás. Édesapja Dóra Szilárd és felesége még egy darabig a pentelei birtokon maradhattak, de 1949-ben kitelepítették őket Penteléről Túrkevére.
Dóra Szilárd és felesége. Az 1930-as évek közepén 713 holdas pálhalmai gazdaságával a leggazdagabb dunapentelei földbirtokos volt.
Szabó Tamás
Dóra Pál ezt követően magához vette idős szüleit, de ez csak rövid életű megoldásnak bizonyult mivel 1951-ben az egész családot kitelepítették Hunyára, majd Tiszaörvényre. Dóra Szilárd itt halt meg 1953-ban. A Rákosi-időben sokat kellett nélkülözni Pentele híres családjának. Amikor Dóra Pál beteg lett, nyugdíjazása előtt már csak portásként tudott dolgozni Budapesten a Szentkirályi utcában.
Dóra Pál, ahogy bátyja Sándor Budapesten született, a mai Múzeum körút 1. szám alatti úgynevezett Zrínyi házban (ma Astoria Szálló), ami akkor dédpapjáé Fabricius Károlyé volt. Gyermek és felnőttkorát ezután egészen az 1945-ös kitelepítésükig már Dunapentelén élte le. Távol csak tanulmányai végzése alatt volt. A Dóra pusztán gyerekeskedett, ide járt a Pentelei Állami Elemi Iskolába, majd a budapesti Fasori Gimnázium és a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia következett.
Dóra Pál vette át a nagybirtok irányítását a II. világháború előtt. A birtok irányítása nem volt egyszerű feladat. Mint tulajdonos és szakmai irányító a reggel pirkadatkor kelt a munkásokkal együtt. Ő irányította és ellenőrizte a naponta elvégzett munkát és az utolsók között volt aki nyugovóra tért.
E hatalmas munka mellett érte el világraszóló sportlövő eredményeit 1945-ig. Testvére ezzel szemben szinte csak a sportlövészetnek élt, jóval a II. világháború után is nyerte a pénzdíjas versenyeit 1960-ig.
A sportlövészettel Dóra Pál az 1921-es adonyi lövészversenyen örök éltre elkötelezte magát. Világbajnokságon négyszer, Európa bajnokságon pedig ötször nyert aranyérmet. Szerzett még két VB ezüstérmet és egy EB ezüstöt is.
Agyaggalamblövő versenyen Franciaországban /1933
Két gyermeke, Iván és Judit még Dóra pusztán született.
Dóra Iván mezőgazdasági technikumot végzett Karcagon ahova a családot kitelepítették. Villanyszerelőként dolgozott, majd villamosmérnöki végzettséget szerzett és Tiszapalkonyára került mérnöki beosztásba. Később a Gödöllői Erdészethez ment dolgozni. Édesapja nyomdokába lépve az agyaggalamb sportlövészetben több jelentős versenyt nyert. Napjainkban évente rendeznek tiszteletére Dóra Iván Emlékversenyt. Iván családjánál két unoka született Dóra Sándor és Zita. Dédunokák Benigni Guidó és Anna Apollónia Mária valamint Dóra Édva és Dalma. Dóra Juditnak és férjének két lánya született, a két unoka Ormos Szilvia és Ormos Alexandra. Az ő gyermekeik a dédunokák így Komáromi Márk, Lili és Ádám, valamint Magyar Diána és Olivér.
Komáromi Márk, Lili és Ádám
Magyar Diána és Olivér
Judit Tiszafüreden érettségizett 1959-ben majd közgazdasági technikumot végzett. A Szent János Kórház statisztikusaként nyugdíjazták.
A hatvanas évek végén válogatott birkózóként sokszor megfordultam a Budapesti Spartacus SE Szentkirály utcai székházában. Ott lakott a legjobb birkózó barátom az EB-t nyert Gál Henrik. Szenzációként mesélte, hogy a portás bácsi többszörös világbajnok sportlövő, nyelveket beszélő diplomás földesúr Dunapenteléről Dóra Pál. Találkozni szerettem volna vele, ami csak 1992-ben sikerült, Gödöllőn az otthonában.
Pentelén köztiszteletnek örvendett, jó barátságban élt a pentelei emberekkel a nagy földbirtokos.
Az 1940-es években rendszeres látogató volt a Temető utcai Farkas családnál, nagyon szerette a házi szalonnát és igen jókat kóstolgatott belőle. Ő tanította lőni vadászpuskával a Farkas gyerekeket. A kétcsöves puskába a gyerekeknek mindig csak egy töltényt engedett beletenni, az volt az elve, hogy először találjon a lövés. Már ekkor autóval járt, Gallai Ferenc volt a sofőrje. Vadásztanácsa az volt, hogy: “Ne a vadat nézd, hanem azt, hogy utána hová mehet a golyó tovább.” Farkas Jánosnak egy ezüst cigarettatálcát ajándékozott barátsága jeléül. János bácsi 90 születésnapját ünnepelte napjainkban.
A negyvenes években már versenylovas fogatokkal is foglalkozott. A versenyek előtt időmérő edzést tartott. Indulási rajt a város végén a mai Shell benzinkútnál volt és egy Pentele kör volt a táv. A mai laktanya és utána vissza a hatos úton a körforgóig, majd a kiindulási hely volt a végcél. Az időmérést Szabó János asztalos mesterre (az édesapámra) bízta, aki az akkori Pentele elismert sportembere-atlétája volt. A versenyekről hazatérve mindig kiértékelték a versenyt.
Szabó Tamás, a cikk szerzője, Dóra Pál és felesége gödöllői otthonában /1991
Népes családja unokái, dédunokái már csak az elbeszélésekből ismerik a nagyhírű család pentelei történetét, a Dóra Pál világraszóló sporteredményeit s a Dóra pusztát.
Forrás, fotók:
Szabó Tamás
A cikkben felhasznált további képek forrása:
Dunapentele Sztálinváros Dunaújváros fényképeken
