Hétfői Hírek – 1975. április 1.
“Portré” – vázlat egy jubiláló óriásról
Elindult a 6-os műúton néhány kőműves, kubikos és ács, egy tavaszi hajnalban, hogy Dunapentele határában megkezdjék egy város építését. A közvetlen előzmény a Népgazdasági Tanács negyedszázada kiadott utasítása volt: “a) Első ütemként, 12 hónapon belül 1000, ebből hat hónapon belül 500 lakás kerüljön megépítésre. b) December 31-ig meg kell építeni a vasútállomástól a Vasműig terjedő útvonalat…”
Az első felvonulási épületek Dunapentele határában
Fotó: Sztálinváros – Corvina Kiadó 1958
A nagy felvonulás – Garancz István naplója
Fazekas Imre ácsbrigád-vezető így emlékezik vissza az első napokra: “Körülbelül a mai Béke tér helyén, a Lajos kő közelében álltunk meg, ahol egy dűlőút keresztezte az országutat. Barakkok építésével kezdtük, gabonatábla volt az első kitűzött barakk helyén…”
Aztán, 1950. augusztus 1-én, önálló vállalat alakult Dunaújváros építésére (ma ez a 26. sz. Építőipari Vállalat). Három üzemképes, négy üzemképtelen betonkeverő és két szállítószalag volt a gépállomány… Az alapozást végző ezer ember közül a legtöbbet a mezőgazdaságból toboroztak. Mikor beérett a búza, tetemesen csökkent a létszám, a korabeli feljegyzések szerint: “az aratási munkálatokra való tekintettel”.
Igazi lendültet az 1950. novemberében hozott párthatározat adott a munkának: “A Dunai Vasmű ötéves népgazdasági tervünk kulcskérdése, országunk szocialista iparosításának alapja… Megépítése 1953-ra, és teljes üzembe helyezése 1954-re… El kell készíteni a hengerművet … az új villamoserőművet … az új dunai kikötőt… 200 nagyüzemi munkást Dunapentelére kell irányítani…”
25 éves Dunaújváros díszboríték elsőnapi bélyegzővel
Dunaújvárost, ma 54 500 ember lakja. Csaknem 27 ezren dolgoznak a szocialista város üzemeiben, s köztük több mint 12 ezer szakmunkás. A Vasműben készül az ország nyersvas- és acéltermelésének 34 százaléka, martin-acéljának 30,9 százaléka, a finom- és durvaacéllemez 92 százaléka, a hengerelt acélcső és a szalmából készült szulfátcellulóz 100 százaléka. Ez utóbbi a paírgyárból kerül ki, amelyik ma az országos termelés 14 százalékát adja, ezen belül az író-nyomópapír 50 százalékát. S itt termelnek a Vörös Október Férfiruhagyár, a Férfi Fehérneműgyár, a Magyar Posztógyár, és a Magyar Optikai Művek üzemei, ezenkívül van önálló sütőipar, tejüzem, s néhány építőipari vállalat. Dunaújváros ipara évente több mint 15 milliárd forint értékű terméket ad az országnak.
Sok szeretettel Dunapenteléről/Sztálinvárosból/Dunaújvárosból
Sok a gyerek: 54 500 lakójából 1122 bölcsődés, 2325 óvodás, 5686 általános iskolás, 1092 középiskolás, 1799 szakmunkástanuló és 1477 főiskolás. Közel kétezren járnak a dolgozók általános és középiskoláiba. A dolgozók 37,1 százaléka: nő. S Dunaújváros alighanem országosan élen jár a nők megbecsülésében: a felsőszintű vezetők 8,7 százaléka, a középszintűek 23,1 százaléka, az alsó szintű vezetőknek pedig 30,5 százaléka lány, vagy asszony. S a fiatalok? A városi tanács tagjai közül 16,1 százalék még nem érte el a 30. életévét.
Faludi András
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
