Sztálinvárosi Hírlap – 1958. augusztus 19.

Az új városi kórházról

nyilatkozik a tervező és a város főépítésze

A sztálinvárosi kórház megépítésének kérdése majdnem egyidős a város felépítésével. Ahogy a város hatalmas iramban épült, szépült és fejlődött minden vonatkozásban, úgy éreztük lépten-nyomon egy modern, jól felszerelt, a mai követelményeknek megfelelő kórház hiányát. Az ideiglenes jellegű bérházakból átalakított kórház – mondjuk meg őszintén – csak ideig-óráig volt képes a lakosság igényeit kielégíteni. Az ideiglenes kórház nemcsak a gyógyulást kereső betegek részére szűk, hanem az orvosok számára is, akik önfeláldozó munkával helyettesítik azokat a lehetőségeket, amelyeket a modern orvostudomány a betegek gyógyulása érdekében létrehozott. A kórház egyik legnagyobb hiányossága például, hogy nincs műtője. A műtétre kerülő betegeket kézi tolókocsival kell átszállítani az SZTK Rendelőintézetbe, és természetesen a műtét elvégzése után visszaszállítani a kórházba. A betegszobák szűkek és levegőtlenek, egyéb gyógyászati hiányosságok mellett, nincsen megfelelő fürdőszoba, és a higiéniai szempontok sem kielégítőek.
Az új kórház felépítése egyre égetőbbé vált. Ezt látva a Városi Pártbizottság és a Városi Tanács egyetlen alkalmat sem mulasztott el, hogy ezt a fontos kérdést az illetékes szervek elé tárja. Természetesen egy új, modern kórház felépítése nagy anyagi áldozatot kíván, és éppen ezért kétszeresen kell megbecsülni a kormányzatnak azt az elhatározását, amely most már az új, modern városi kórház felépítését a hároméves terven belül, az 1959-es esztendőben lehetővé teszi.

Milyen lesz az új kórház?

Az új sztálinvárosi kórház tervei a város főépítészének, Weiner Tibornak szempontjai alapján a Középülettervező Irodában nagy vonalakban elkészültek, és rövidesen kivitelezés a alá kerülnek. A tervezési munkákat Középülettervező Iroda tervező mérnöke, Farkasdy Zoltán elkészítette.
Alkalmunk volt beszélni a kórház tervező mérnökével, aki a nagyjelentőségű munkáról a következőket mondotta:
– A sztálinvárosi kórház létesítése 1951. óta tartó, állandó problémája egészségügyi tervezésünknek. A 400 ágyas általános kórház úgyis eléggé sokrétű feladatát egy egész sereg probléma nehezítette, amelyek a már készülő tervek megváltoztatását idézték elő. Időközben sikerült az összes kérdéseket tisztázni, és megteremtődött egyrészt egy sokkal reálisabb, most már kiegyensúlyozott építési program, és ennek alapján a korszerű építészet felfogását tükröző új és végleges kórházterv.
– Mik voltak a tervezés legfőbb szempontjai? – kérdeztük a tervezőt.
– A tervezésnek azt a feladatot kellett megoldani, hogy közvetlenül a város központi főterének háta mögött, a fő út forgalmából elérhetően, napsütéses kórházparkkal, a környezethez beilleszkedő épületeket hozzon létre. Külső megjelenésében tükrözze kórházi jellegét, és hangsúlyos pontja legyen a sztálinvárosi dunapartnak. Az épület maga három főrészből áll. Egy ötemeletes T. alakú főépülettömbbből, és a vele egybeépített, hozzá szervesen kapcsolódó gazdasági és kiszolgáló épületcsoportból. Hozzátartozik egy különálló, de a gazdasági épületcsoporttal összeköttetésben lévő fertőző épület is.

Sztálinvárosi kórház

A kórház belső berendezése

– Milyen lesz az új kórház belső beosztása?
– A főépületben 360 ágy van tervezve, a hozzá tartozó összes kézelő és diagnosztikai helyiségekkel. Természetesen az összes főkórházi osztályok: belgyógyászat, ideg, sebészet, urológia, orr-fül-gégészet, szemészet, nőgyógyászat, bőrgyógyászat képviselve lesznek. Van ezen kívül központi Röntgen-laboratóriuma, fizikoterápia és utókezelési osztálya, orvos-igazgatási és betegfelvételi részlegei. A gazdasági épületekben az egész 400 ágyas és mintegy 300 fős személyzetre tervezett üzemet ellátó konyha, mosoda, kazánház, műhelyek, raktárak és garázs nyernek elhelyezést. Szólni kell még a 40 ágyas fertőző osztályról, ahol az összes előforduló fertőző betegségek az átfertőzés veszélye nélkül, autonóm felépítésénél fogva gyógyíthatók lesznek – fejezte be nyilatkozatát Farkasdy Zoltán, a sztálinvárosi kórház tervezője.

1959-ben megkezdik a kórház építését

Weiner Tibor főépítész, a városi tervezőiroda vezetője, az új kórház építéséről a további részleteket mondta el:
– A tervek – mondotta – az Egészségügyi Minisztérium ideiglenes bizottságának bevonásával készültek, de ez inkább a kórház funkcionális részére vonatkozik. Városépítészeti vonatkozásban az irányvonalat én jelöltem meg, amely természetesen nem individualista irányvonal, hanem a modern építészet fejlődésével összefüggő elképzelés.
A kórházi tervek elsősorban egészségügyi szempontból teljesen megfelelőek. De városképi szempontból sem lehet semmiféle kifogást emelni. Az új kórházat nagy park veszi körül, ezzel elkülönül az épületektől. Külső formájában stílusosan beleolvad a dunapart képébe, de kidomborítja kórházi jellegét.
– Mibe kerül a kórház?
– Az építés tervbe vett összköltsége 45 millió forint.
– Mikor kezdődik az építkezés?
– A három éves terven belül, 1959-ben.
– Ki építi?
– A 26. Áll. Építőipari Vállalat. Meg kell még jegyeznem, hogy a terveket háromszor, különféle elgondolások alapján át kellett tervezni, de ez csak hasznos volt a végleges tervezés részére. A sztálinvárosi kórház európai nívón fog állni, – mondotta Weiner Tibor, Sztálinváros főépítésze.

Király Pál

Épül a kórház /fotó: DH archívum

ÉRDEMES ORVOS A Népszabadság hasábjairól értesülhettünk arról, hogy a Semmeleis Ignác születésének 140-ik évforulóján kitüntetett orvosok között városunk tisztifőorvosa, dr. Liptai László is megkapta az “Érdemes orvos” kitüntetést. Dr. Liptai László éppen június 30-án jubilálta húsz éves évfordulóját az orvosi pályán. Az egyetem elvégzése után a debreceni egyetem belklinikáján dolgozott két évig, mint díjtalan gyakornok. Ezt a fogalmat a fiatal orvosok szótárából azóta kitörölte az élet. Új korszakot írt a magyar történelem, új fázisába lépett a magyar egészségügy is. Dr. Liptai László 1950-ig a népi demokratikus hadseregben, mint őrnagy-orvos telesített szolgálatot. 1951 augusztusában az Egészségügyi Minisztérium felkérésére Dunapentelére jött, és az első 60 ágyas fektetőt, a későbbi kórház magvát szervezte meg, gondoltatni, igen nehéz körülmények között. Később a szűrő-fertőtlenítő állomás vezetője lett, emellett mint körzeti orvos dolgozott 1954-ig. A szűrőállomáson múlott ebben az időben, hogy járványos betegségek ne fordulhassanak elő az épülő városban. A szűrőállomás dolgozóinak megfeszített munkája eredményeképpen ezt a feladatot sikerült megoldani. Dr. Liptai László 1954-ben egy éves tisztiorvosi iskolán vett részt, melyet jeles eredménnyel végzett el. Így 1955 január elsejével a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága városi főorvossá nevezte ki, s immár negyedik éve tölti be ezt a tisztséget. Ő maga a következőket mondja el Sztálinvárosban végzett munkájáról: – Nehéz körülmények között kezdtük meg Sztálinvárosban az egészségügy megszervezését. Sok energiát fektettünk bele, de e munkának meg lett a gyümölcse. Ma már jól kiépített egészségügyi hálózata van városunknak. Nagyon szeretem ezt a várost, nagyon ragaszkodom hozzá, hisszen alapozásától kezdve dolgozom érte, s úgy érzem, egy-két téglával én is hozzájárultam e város felépítéséhez. Milyen nagy öröm volt, amikor korszerű szülőotthont, a ragyogó gyermekosztályt és az új bölcsődét megnyithattuk a technikumi negyedben. Felavatták az új szülőotthont és bölcsődét Egy-egy ilyen egészségügyi intézmény megnyitása mindig újabb erőt, energiát kölcsönöz további munkánkhoz. Ezekben a napokban nagyon sok öröm ért. Húszéves orvosi pályafutásom évfordulója, a kitüntetés és ráadásul most olvastam a Magyar Közlönyből, hogy Sztálinvárosban elkezdik a városi kórház építését. Mert nem nagy öröm-e, hogy kormányunk erre is figyelmet fordít? Nagyon örülök, hogy feletteseim megbecsülik a munkámat. Ezután is minden erőmmel és nagy kedvvel dolgozom Sztálinváros egészségügyi hálózatának további fejlesztéséért. Megjelent: Sztálinvárosi Hírlap – 1958. július 4.

Sztálinvárosi Hírlap – 1958. december 24.

SZÓT KÉR AZ ORVOS

A város egészségvédelméért

írta : Dr. Liptai László tisztifőorvos, a Városi Tanács egészségügyi osztályának vezetője

A szocialista egészségügy feladata: a dolgozók gyógyító ellátásának, egészségügyi gondozásának és egészségvédelmének minél jobb és eredményesebb biztosítása. Ennek a feladatnak csak abban az esetben tudunk kielégítően eleget tenni, ha ennek a magasztos célnak megfelelő szakképzett szervezet útján látjuk el fontos teendőinket. Városunkban az egészségügyi szervezés munkáját Városi Tanács egészségügyi osztálya intézi, a felsőbb egészségügyi szervek irányításával.
Ha visszatekintünk arra a küzdelmes útra, amelyet 1951 óta a város egészségügyi fejlődése során a mai napig megtettünk, elmondhatjuk, hogy ez az út igen nehéz és göröngyös volt, de munkánknak megvan a kellő eredménye és

a munkába fektetett sok energia meghozta gyümölcsét.

A régi sztálinvárosiak emlékeznek arra, hogyan indultunk el 1951- ben, a Május 1. utcai kis 60 ágyas fektetőből.
Kevés volt az orvos, kis lelkes egészségügyi gárdával, érthetőleg kezdetleges eszközökkel lehetett csak megoldani a fejlődő város egészségvédelmét.
Ma már – ideiglenes elhelyezésben – jól képzett osztályvezető főorvosok vezetésével 240 ágyas kórház, nagyon szép, korszerű rendelőintézet, körzeti és üzemorvosi hálózat, terhes, csecsemőtanácsadás, tüdő- és nemi beteggondozó intézet működik városunkban.

Sztálinvárosi Kórház az Úttörő utca és a Kossuth Lajos utca sarkán
fotó: Deutch Éva

Szétszórt osztályoktól – az ország legkorszerűbb kórházáig

A bölcsődék sorozata is bizonyítja a fejlődést, az egészségügyi szervezés eredményeit Városunkban

az egészségügyi dolgozókat mindig az a cél vezette, hogy a város lakosainak minél jobb, minél hathatósabb és minél magasabb színvonalú betegellátást tudjunk nyújtani.

A szocialista egészségügy követelményei bevonultak a bölcsődékbe, óvodákba, iskolákba is. A főszempont: egészséges, munkabíró, művelt felnőtteket nevelni. Már a bölcsődei, óvodai felvételnél általános, mindenre kiterjedő vizsgálaton esnek át a gyermekek, és ha valami kórosat találnak az orvosok, azonnal kezelésbe veszik, vagy megfelelő szakrendelésekre, vagy intézetekbe küldik. A bölcsődékbe, óvodákba tehát már egészségesen megy a gyermek. Bölcsődei hálózatunk jó, szereti a szülő és a gyermek egyaránt. Megnyugtatjuk azokat a szülőket, akik még a bölcsődei korú gyermekeiket nem tudták elhelyezni bölcsődékben, az elkövetkező év végéig erről is megfelelő gondoskodás történik.

A technikumi városrészben felépül az új, 200 személyes óvoda

ahová a bölcsődékből áthelyezzük az óvodás korú gyermekeket és így a bölcsődékben megfelelő férőhely fog rendelkezésre állni.
A Városi Tanács V. B. nagy áldozatkészséggel rendbehozatta a rácalmási Csecsemőotthont is. Ennek a helyén is felszabadult egy 60 férőhelyes bölcsőde. Több szülő jött már hozzánk és köszönetet mondott gyermekei kitűnő bölcsődei elhelyezéséért.
A dolgozó ember az egészségüggyel legtöbbször a körzeti orvosán keresztül kerül kapcsolatba. Egy város jó egészségügyi ellátása részben attól függ, hogy milyen jól kiépített körzeti orvosi hálózat áll a lakosság rendelkezésére. Eddig – megmondjuk őszintén – régebbi orvoshiány miatt a körzeti orvosi állásokat nem tudtuk betölteni, vagy csak helyettesítéssel tudtuk problémáinkat megoldani.

Ez év decemberében sikerült minden körzeti orvosi állást betölteni.

Ez igen nagy fontosságú, mivel a körzet orvosa megismeri körzetének lakosait, a lakosok viszont megismerik az orvost és kölcsönös bizalom fog kifejlődni mindkét részről.
A technikumi városrészben a városrész lakóinak kívánságára az Ü-2 épületben rövidesen

új körzeti orvosi rendelő nyílik két orvossal,

két különálló rendelő helyiséggel.
Az üzemorvosi hálózat is fejlődik. Már röntgen, és bőrgyógyász szakorvos rendel a Vasmű üzemorvosi rendelőjében, az általános üzemorvosokon kívül.

A jövő évben laboratóriumi részleg is létesül szakorvossal,

különös tekintettel a benzol, fenol, ólom és gáz ártalmakra.

1959-ben megkezdődik az új 480 ágyas, országos viszonylatban is egyik legmodernebb kórházunk építése, amely a sztálinvárosi egészségügyi intézményeknek koronája lesz.

Lényeges fontosságú a fiatal orvosok elméleti és gyakorlati továbbképzése. Az orvosi etika betartására is nagy gondot fordítunk és

minden törekvésünk az, hogy az orvos és a rászoruló betegek közötti kapcsolat olyan legyen, amely kifejezi a szocialista állam messzemenő gondoskodását és a betegek bizalmát a gyógyító orvossal szemben.

Véleményem szerint ebben a szellemben kell gondoskodni egy szocializmus építő ország első szocialista városában a dolgozók egészségvédelméről.

1965. szeptember 25-én ünnepélyesen megnyitották a kórházat

 

Elkészült Dunaújváros új kórháza

Dunaújvárosi kórház

 

A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.