Fejér Megyei Hírlap – 1958. január 14.
Felavatták az új szülőotthont és bölcsődét
Sztálinváros új fontos egészségügyi intézménnyel gazdagodott. Szombaton felavatták azt a háromemeletes épületet, amelyben a szülőotthon és bölcsőde kap otthont. A körülbelül nyolcmillió forintos költséggel épített és berendezett otthonban helyezték el a városi tanács kórházának összesen százágyas szülészeti és nőgyógyászati, valamint gyermekgyógyászati osztályait is, ugyanakkor az épület földszintjén a város immár hetedik bölcsődéje kapott helyet. Simonovits István, az egészségügyi miniszter első helyettese mondott avatóbeszédet.
Többek között szólt arról, hogy a felszabadulás előtti ötvenezres ágylétszámmal szemben – amelynek több mint a fele a fasiszta háború következtében tönkrement – ma már csaknem hatvannyolcezer kórházi ággyal rendelkezünk. A rendelőintézeti hálózatban ötszörösére emelkedett az orvosi órák száma, lényegesen csökkent a szakrendelések zsúfoltsága. A körzeti orvosi ellátást is megoldottuk. Amíg alig néhány évvel ezelőtt még 300 körzet állott orvos nélkül, addig az idén az egyetemekről kikerülő fiatal orvosokkal már az utolsó száz még ellátatlan körzet sorsa is rendeződik.
Felavatták az új szülőotthont és gyermekkórházat
Kiemelte, hogy az előző évinél alacsonyabb 1957. évi állami költségvetés idején az egészségügyre 12 százalékkal nagyobb összeget fordíthattunk, mint 1956-ban. Az orvosokról való gondoskodás a közlekedési lehetőségük javításában is megmutatkozik: 1956-ban húszat, 1957-ben már 154 kocsit kaptak az orvosok, s az idén januárban további száznál több gépkocsi kerül kiosztásra. Az orvosok külföldi utazásai is kedvezőbben alakultak.
Beszédét azzal fejezte be, hogy Sztálinvárosban nagy szükség volt erre a jól berendezett új egészségügyi intézményre. Ugyanis a sztálinvárosiak jól érzik magukat új otthonukban, bíznak a jövőben és szeretik a gyermekeket. Azt kívánta, hogy az új szülőotthonban sok egészséges kisdednek adjanak életet a sztálinvárosi anyák.
SEMMELWEIS UTCA 5.100 férőhelyes anyaotthon és 60 férőhelyes bölcsőde, később kórház, majd kollégium
A városrész legmarkánsabb szocreál épületét Jálics János és Staffer Károly (VÁTI) tervezte 1953 szeptemberében, statikus Schöner Béla, 1955-től Czellecz Zoltán. Építtető az Egészségügyi Minisztérium. Az építkezés kezdetét 1954-re tervezték, a módosított kiviteli tervek 1955 nyarán készültek. A nagyszámú, szocreál stílusú kovácsoltvas rács és egyéb díszítőelem terveit 1954-ben, az asztalos szerkezetek, falburkolatok, beépített szekrények terveit 1955-ben készítette Jálics. A bölcsőde részben tömör ürömi terméskőből készült, gumibugyit mintázó kőbetétekkel tagolt falának, és részben pillérekkel osztott kerítésrácsának, a pilléreken cizellált kovácsoltvas díszítésű kerítésterve 1956 augusztusában készült, szintén Jálics tervezésében, de a díszítőtagozatok nélkül került kivitelre.
Az L alaprajzú saroképület, pince+földszint+3 emeletes, szintenkénti alapterülete 956 m2. A földszinten bölcsőde a konyhával, az emeleteken a hosszabbik szárnyban újszülött részleg, a rövidebbikben a kismama részleg működött. A hosszabbik szárny 2 traktusos, középfolyosós, a rövidebbik szárny 1 traktusos, oldalfolyosós elrendezésű. A két szárny csatlakozási pontjánál, a bejárattal szemben nyílik a lépcső ház kétkarú lépcsővel, mellette betegfelvonó. Az épület megjelenésében és funkcionális kialakításában a gondoskodó állam népességpolitikai törekvéseit jelenítette meg. Kiemelt fontosságát mutatja, hogy a jól megoldott funkcionális terek mellett a korszak számára fontos, reprezentatív jelleg is megvalósult, az épület gazdag belső díszítésén túl abban is, hogy a szülészeti szárny 1. emeletének jelentős részét elfoglalja a kultúr- vagy díszterem. Díszes kialakítására azonban nem került sor: a négy pár pillérrel “háromhajósra osztott csarnoktér” mennyezete a tervek alapján baltükrökkel és bordákkal hálószerűen lett volna tagolva. Szerkezetek: kőbeton sávalap, téglavázas, előregyártott ÉTI gerendák közötti téglabetétes födém. A lábazat és a nyíláskeretek egyszerű profilú, haraszti kemény mészkőből készültek. Az épület homlokzatai a klasszikus építészeti formanyelvnek megfelelően szerveződnek, a piano nobile (vagyis az 1. emelet kiemelése) csaknem körbefut az épületen. Az 1. emelet kiemelése a nagyobb méretű, szegmensíves záródású, kőkeretelésű, parapet ablakráccsal gazdagított ablakok sorával valósul meg. A Semmelweis utcai homlokzat 11 tengelyes, a 6 lépcsőfokkal megközelíthető fülkés bejáratok a szélső tengelyekben nyílnak, a kapuzatok rézsűs keretelésűek, a zárókő az emeleti ablaksor zászlótartó konzolja is egyben. Az 1. emeleten a középső 3 tengely oszlopos loggiás.
A Balogh Adám utcai homlokzat aszimmetrikusan 6 tengelyes. A szülészeti szárny véghomlokzata egyszerű 2 tengelyes, az 1. emeleti konzolos erkélypár mögött a díszterem található. A bölcsődei szárny véghomlokzata az alsó két szinten 3 tengelyes, a felső két szinten 5 tengelyes, oszlopos, szegmensíves záródású loggiás. Az udvari homlokzatok közül a szülőotthon földszintje páros oszlopokkal tagolt, a 4 tengelyes lapos szegmensívű árkád középső 2 tengelyben lépcső, a szélső tengelyek rácsos mellvéddel ellátottak. Az emelet 4-4 tengelye párba állított ablakokból szerveződik. A bölcsődei szárny udvari homlokzata 8 tengelyes, a kerti kijárat a jobb szélső tengelyben nyílik. A belsőben az előcsarnok, a lépcsőház és a folyosók színes mészkőlapokkal burkoltak, valamint megmaradtak az eredeti kovácsoltvas lámpák is. Dunaújvárosi Építészeti Kalauz 1950-1960 |
Ezután Tapolczai Jenő, a városi tanács vb. elnöke vette át az építőktől az új egészségügyi intézményt. Az egybegyűltek végül megtekintették a ragyogóan berendezett termeket, a műtőket és a betegszobákat. Hosszasan időztek az üvegfallal elválasztott csecsemőszobák előtt, amelynek apró ágyacskáiban 25 újszülött aludt, köztük a legfiatalabb, Dobosi Ágnes, aki éppen az avatás órájában született.
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
