Dunaújvárosi Hírlap – 1977. szeptember 23.
Híd a Dunán
A végtelenbe futó sínszálak végén feltűnt egy diesel mozdony, majd méltóságteljesen gördült a hajóhídra a hosszú vonat. Tompán dübörögtek a bárkák a roppant teher alatt, de az úszó híd állta a próbát. A szerelvény átért a Duna innenső partjára.
A híd – ha ideiglenesen is – összekötötte a két partot. Ám hogy ez megtörténhetett, sokat kellett fáradozniuk mérnököknek és tervezőknek, katonáknak és civileknek, hajósoknak és vasutasoknak.
A hajósok és katonák uszályokból építik a hidat
Alapos gazdasági számítás előzte meg például a hely kiválasztását, hisz nem volt mindegy, hol épül meg a több kilométernyi új vasúti pálya, amely a bemutató célján túl gazdasági haszonnal is jár. A Szalkszentmárton környéki, népgazdasági jelentőségű sódervagyon a megépült vasúti pálya révén közvetlenül vasúti kocsikba rakható, s nem kell azt előbb teherautókkal vasúthoz fuvarozni. A gyakorlat helyének kiválasztásánál az is szempont volt, hogy könnyűszerrel lehetett a Duna mindkét partján vasúti fővonalhoz csatlakozni.
A vasútépítő alakulatok 65 ezer köbméter anyagot mozgattak meg, s 30 millió forint értékű munkát végeztek el jól szervezetten, viszonylag rövid idő alatt, dacolva a nem mindig barátságos időjárással.
A hajózás szakemberei az Országos Tervhivatallal és katonai szakértőkkel együttműködve kifejlesztettek egy sokoldalúan felhasználható uszálytípust, amely békeidőben alkalmas kőolaj, vasérc, egyéb ömlesztett áruk, vagy akár konténerek szállítására, amelyekből azonban szükség esetén nagy teherbírású úszó hidak szerelhetők össze.
Hajósok és katonák, dacolva a komisz időjárással megépítették az uszályokból a Duna teljes szélességén átívelő hidat, s a héten sor kerülhetett a látványos bemutatóra, amelyen megjelent Czinege Lajos honvédelmi miniszter, Urbán Lajos közlekedésügyi államtitkár, Papp Árpád, a Munkásőrség Országos Parancsnoka, valamint a Varsói Szerződés tagállamai fegyveres erőinek meghívott képviselői. Megtekintette a bemutatót Sárosi József, a városi pártbizottság első titkára és Soós Imre tanácselnök-helyettes is.
Katonavonat robog át a Duna felett
Stadler János vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes és Kovács István, a MAHART vezérigazgatója jelentésükben tájékoztatták a bemutató résztvevőit az uszályhíd jelentőségéről, építésének körülményeiről és műszaki jellemzőiről. Ezt követően a meghívottak megtekintették a hajóforgalom számára megnyitható híd egyik részének helyére illesztését, ami próbára tette a hajósokat, hiszen Duna kellős közepén, dacolva a folyam sodrásával és a széllel centiméter pontossággal kellett a sokszáz tonnás hajótestet a többihez csatlakoztatni.
Amíg a híd a hajósok munkája révén szinte eggyéforrt a honvédelmi minisztérium illetékesei mutattak be sebesültszállító kórházvonatot és sebesültszállító autóbuszt. A kifejlesztett négytengelyes vasúti kocsi a MÁV saját gyártmánya, s újszerűsége abban van, hogy az ülések kiszerelése után a beépített felerősítési pontok segítségével gyorsan fekhelytartó állványzat és kellő számú fekvőhely, illetőleg egészségügyi szakfelszerelés helyezhető el bennük. Az autóbusz ugyancsak könnyűszerrel átalakítható és alkalmassá tehető sebesültek szállítására. Ugyanakkor a beépített rögzítési pontok békeidőben a legkevésbé sem akadályozzák a busz rendeltetésszerű használatát.
Alighogy a küldöttség megtekintette a kifejlesztett sebesültszállító járműveket, az összezárt hídon át megérkezett az első vonat, amelyet újabb vasúti szerelvény követett.
PSZH D944 páncélozott szállítójárművekkel megrakott tehervonat halad a Duna fölött.
fotó: MTI/Petrovits László
A látottak nemcsak a hazai, hanem a meghívott külföldi katonai szakértők körében is tetszést arattak. Az egyik szovjet tiszt, akit a II. világháború idején itt a Dunánál harcolt, megindultan emlékezett vissza arra, milyen körülmények között kellett akkor hidat építeni a Dunán, s hogy mennyire jobb békés körülmények között részt venni egy ilyen gyakorlaton. A szovjet delegáció résztvevői a gyakorlat végeztével elismerésüket fejezték ki a magyar mérnököknek, tervezőknek és a gyakorlat végrehajtóinak.
Mindez történt 1977 szeptemberében, az év 38. hetében.
Csongor György
Mára nem sok maradt az egykori vasútvonalból, amit az 1977-es szeptemberi bemutató után még egy alkalommal használatba vették, 1977 november 30-án a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszteri bizottságának tagjainak mutatták be az uszályhidat.
A Szalki-szigeten található rövid szakasz, illetve a túloldalon még fellelhető útvonal vasúti közlekedésre már teljesen alkalmatlan. Szalkszentmárton és a Duna között több helyen hiányos, és a természet is átvette az uralmat a pályaszerkezet felett, erről az alábbi fotóalbum is árulkodhat.
TS-uszályhídra vezető mellékvágány /2018, 2021, 2022 és 2023 – KÉPEK
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
