Dunaújvárosi Hírlap – 1984. november 13.
Micsoda akció volt annak idején a dunaújvárosi úttörővasút építése! Az egész országot felcsigázta, irányvonatok indultak mindenhonnan, ahol nélkülözhető, és itt felhasználható vasúti alkatrész volt, s az építkezéshez miniszteri biztost neveztek ki. A dunaújvárosiak pedig számlálhatatlan óra társadalmi munkával építettek töltést, szereltek síneket, míg 1958. május elsején elindult az első, még a gőzös “Muki” vontatta szerelvény…
Hogy aztán nem egészen 11 év után megálljon a “forgalom” az országos hírű kisvasúton. Előbb a végállomás mellett szakadt le a löszpart, az életveszélyessé vált állomást meg kellett szüntetni. Helyén ma már csak bozót van. Majd a Kohász kézilabda-pályáinak építésekor pálya elején több száz méteres szakaszon felszedték a síneket.
A szebb napokat (is) megélt Vidám park északi része /1984
fotó: fentrol.hu
Talpalatnyi Dunaújváros – Muki és az úttörővasút
Ma, ha újra utazni akarnánk az úttörővasúton, egyszerűbb lenne egy teljesen újat építeni… Ehhez azonban – sok egyéb mellett – hely sincs. A mai dunaújvárosi gyerekeknek tehát csak a kiállítási tárgyként díszelgő mozdonyok, kocsik maradtak meg az úttörővasútból. Pontosabban: azoknak is csak a maradéka, néhány látogató ugyanis olyannyira érdekesnek találta a mozdítható alkatrészeket, hogy magával is vitte azokat…
Úgy tűnik, végleg el kell búcsúzunk a mi kisvasútunktól – mert nemsokára a búcsúhoz is késő lesz… Hacsak nem akad néhány önzetlen társadalmi munkás, és régi gépekhez értő szakember, akik legalább kiállítási tárgyként megmentik a mozdonyok maradékát. Gyerekeink ne higgyék azt, amikor a dunaújvárosi úttörővasútról mesélünk nekik, hogy ez az apa megint lódít…
(P)
(Rozsnyai Zoltán felvételei)
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
