Magyar Rendőr – 1981. november 7.

DUNA-PARTI GYÁRÓRIÁS

Hányszor gondolt már s gondol még az ország a Dunai Vasműre? Csak másfél éve, hogy tavaly, április 4-én emlékeztünk azokra, akik 30 évvel korábban elsőkként érkeztek Mohácsról a pentelei fennsíkra, hogy hozzálássanak egy gyáróriás és egy vadonatúj város felépítéséhez. Az idén, november 7-én pedig azokra gondolhatunk, akik ugyancsak három évtizede ott szorongtak a vasöntödében, hogy tanúi lehessenek a vörösessárgán izzó láva ömlésének, az első csapolásnak…

És azóta is hányszor és hányszor volt nevezetes dátuma a Dunai Vasműnek rövid, csupán három évtizedes története során. Csak a legkiemelkedőbbeket említhetjük a sikert, gondot, vitát felidéző fontos mérföldkövek közül, amelyek Dunapentelétől a Sztálin Vasművön át a jelenig, a Dunai Vasműhöz és Dunaújvároshoz, a tucatnyi gyárral, közművelődési intézménnyel rendelkező, 61 ezer lakosú településig vezetnek.

Egykori felvétel: épül a nagykohó

Az első 10 éves korszak a meleghengermű 1960. július 17-én történt felavatásával zárult. Az az elsőhőskor, amely voltaképpen a Minisztertanács 6957/1949. számú, 1949. december 28-án hozott döntésével vette kezdetét, és pedig az MDP Központi Vezetősége novemberi határozata alapján:
“A Dunai Vasmű – olvassuk e határozatban – s a hozzá tartozó új szocialista város létrehozására 1954-ig népgazdaságunk közel 4 milliárd forintot fordít, ennek eredményeként az új, hatalmas műnek 1954-ben egyharmaddal több nyersvasat kell termelnie, mint amennyi országunk egész nyersvastermelése volt 1949-ben, 3 éves tervünk utolsó évben. Ugyanerre az időpontra meg kell építeni és teljes mértékben üzembe kell helyezni a kokszolóművet (amit először építünk Magyarországon), létre kell hozni az acélművet. El kell készíteni a hengerművet, amely biztosítani fogja az ország acéllemez-ellátását. Át kell adni rendeltetésének az új villamos erőművet, évi 400 millió kilowattóra teljesítménnyel. Létre kell hozni a segédüzemek egész sorát. Fel kell építeni a dunai új kikötőt…”
Nos, az Állami Ipari Tervező Iroda elképzelésének alapján szovjet mérnökök készítették el a Dunai Vasmű NV generálterveit akként, hogy a vasmű – a teljes metallurgiai beruházási ciklusra – évi 280 ezer tonna kész hengereltáru-kapacitással rendelkezzék.

Szovjet exkavátor munka közben

A tízéves hőskor lendületét bizonyítja, hogy az első számú nagyolvasztót 1954. február 28-án avatták; április 30-án már üzembe lépett az első 21 megawattos turbogenerátor; június 16-án megnyílt a dunai kikötő; augusztus 20-án pedig felavatták az első acélgyártó martinkemencét is.
Ezekben az években ismerte meg az ország a szovjet sztahanovistákat tömörítő Makszimenko brigád kiugró termelékenységét s a munkafogásaikat elsajátító magyar Partizán kubikosbrigád tagjainak a nevét.
Az említett meleghengermű felavatása már a mához ívelődő periódust nyitotta meg, amelynek találó jellemzőinek a jobb minőséget, a nagyobb hatékonyságot tarthatjuk. Meggyőző példaként az 1971-ben elkészült első folyamatos öntőmű hatékonyságát említhetjük.
Mert a folyamatos öntőművek évi kapacitása 800 ezer tonnányi acél. A külföldi normák négy évet szántak a felfutásra, amit a Dunai Vasműben két év alatt teljesítettek. S ma már az egymillió tonna felett járnak! Mert a Dunaparti gyáróriásban dolgozták ki az acélnak azt a kénmentesítését, ami lehetővé teszi a különleges szilárdságú acélfajta exportálását is.
S a fejlődésben nincs megállás! Kereken 9 és fél milliárd forintért nemcsak épül a vasmű konverteres acélműve, de a nagyberuházás első lépcsőjeként – néhány hónappal a december 31-ére kitűzött határidő előtt – alkotmánynapunk előestéjén az elsőegység már üzembe is lépett. S e pár hónapos előny azzal kecsegtet, hogy még az idén 150-200 ezer tonna nagyszerű acélhoz jut az ország.

Az ország minden tájáról érkezik a segítség

De hát mi az előnye a majd 30 évvel ezelőtt Ausztriában született és konverterben történő acélgyártási eljárásnak, amely szinte forradalmasította a vaskohászatot. Például az, hogy a Siemens-Martin-féle eljáráshoz képest háromszor termelékenyebb hogy nem 70-75, hanem legalább 90 százalékos biztonsággal garantálhatók az igényelt acéllemez műszaki tulajdonságai. Emellett sokkal gazdaságosabb termelékenységgel állíthatók elő a kis kéntartalmú acélfajták.
A 15 éves kohászati koncepcióban megvalósuló s szovjet tervek szerint és berendezések segítségével épülő konverteres acélmű, amelynek máris közel 30 ezer tonnányi a felállított acélszerkezete, 76 méteres a magassága és 16 ezer négyzetméternyi az alapterülete – az elkövetkező években 1,2 millió tonna világszínvonalú acél gyártását teszi lehetővé.

Üzembe helyezik a konverteres acélmű első oxigéngyártó blokkját

Ami viszont nemcsak azt jelenti, hogy többet, jobbat kap például járműiparunk, hűtőiparunk, mezőgazdaságigép-gyártásunk, de exportra is többet termel a Dunai Vasmű, amely először 1968-ban fizette viszsza nemzetgazdaságunknak megépítése összegét. Azóta évi 2 milliárd forinttal járul hozzá a társadalmi tiszta jövedelemhez.
Mert a Dunai Vasmű három évtizedes története szükséges léte bizonyításának is a története. Nem véletlenül fogalmazott ekként Schmidt Tibor gazdasági igazgatóhelyettes: “Nálunk a 30 esztendő fejlesztési értékelési ellentmondása – az a bizonyos dunaújvárosi dac – kényszerítő erővel hat a racionális gondolkodásra.”
És ez abban is megmutatkozik, hogy a vasmű mérnökei – a martinkemencére adaptálva a konverteres technológiát – megnövelték az acél szakítószilárdságát. Ez tőkés importot takarít meg, illetve exportlehetőséget teremt a vasmű és termelvényeinek felhasználói számára.

Az egyik érdeklődő látogató: Joliot-Curie

Ami a Dunai Vasmű vagyonvédelmének, rendészeti munkájának színvonalát illeti, a Fejér megyei Rendőr-főkapitányság illetékes osztályának az a sok éves tapasztalata, hogy a gyáróriás vezetése, rendészete sokat tesz a nép vagyonának védelméért, a bűncselekmények megelőzéséért. Évek hosszú sorának mérlege bizonyítja, hogy megtett intézkedéseik eredményeként mind szilárdabbá vált a társadalmi tulajdon védelme. A főkapitányság vezetése és illetékes osztálya, valamint a dunaújvárosi kapitányság vezetése jó munkakapcsolatot tart a gyáróriás vezetésével, rendészetével, esetleges jelzéseiket, észrevételeiket hatékony intézkedések követik.
A környezetvédelmet ugyancsak szívügyének tartja ez a gyáróriás, a martinkemencék kéményeire szerelt porleválasztó elektrofilterek látványa hitelesíti a jó megoldást. Tavasztól már kettőn működik ez a berendezés, hogy az ércportól óvja a környezetet.

A jelen és jövő környezetvédelmét szolgálja az elektrofilterek felszerelése

Harminc esztendeje – s éppen november 7-én – csapoltak először a Dunai Vasműben. Három évtized során ez a Duna-parti gyáróriás a magyar népgazdaság fejlődésének egyik fontos tényezőjévé vált.

CSIZMADIA GYÖRGY

A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.