Borzasztó hír lepte el Dunaújváros közösségi oldalait, szinte el sem hittem, míg magam nem olvastam. Miskolczi Miklós, Dunaújváros díszpolgára október 12-én, életének 89. évében letette a tollat, immáron örökre. Talán felsorolni sem lenne érdemes mennyi mindent köszönhetünk Miklósnak. Vajon az érdeklődők, az Őt ismerők között kinek nincs meg bármelyik várostörténeti, helytörténeti könyve? Sokan emlékezhetünk a felejthetetlen, hangulatos könyvbemutatókra, a humorral fűszerezett sztorikra, amiket akár sokadszorra is meghallgattunk Tőle. Szomorú, és nehéz is lesz feldolgozni, hogy nincs többé ilyen alkalom. Itt maradtak viszont a személyes emlékek, és a kiadványok tömkelege a könyvespolcokon. Ha kinyitjuk őket, bizony onnan mosolyog vissza a szerző. A város krónikása, aki gránitszilárdságú írásaival beleírta magát a város történetébe. Búcsúzunk, de viszünk magunkkal tovább, hogy a későbbi generációk is tudjanak róla, hogy ki is volt MISKOLCZI MIKLÓS.
KÖSZÖNJÜK és
KÖSZÖNÜNK MINDENT!
ISTEN VELED MIKLÓS!
Sikerek…
Nemcsak színleli a boldog főszerkesztőt
Mint már arról beszámoltunk, a farsangi báli szezon fő attrakciójának szánjuk a Kiskegyed-Hírlap-bált.Hogy miként és milyen módon? Egyebek mellett erről is szót váltottunk Miskolczi Miklóssal,a Kiskegyed népszerű főszerkesztőjével.
– Miként született meg az ország legnépszerűbb női hetilapja, a Kiskegyed?
– Nekem ötletem volt, az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft.-nek meg pénze és szándéka, így ez egy nagyon szerencsés találkozás volt. Én hoztam a konkrét elképzelést, a kiadó pedig a pénzt. 1991 novemberében találkoztunk Bayer József ügyvezető igazgatóval, a következő év januárjában voltam Hamburgban, a cég központjában, február 1-jén léptem munkába, s április 7-én, kedden jelent meg először a Kiskegyed 200 ezer példányban, amiből rögtön el is adtunk 187 ezret.
– Fergeteges iramban fergeteges siker – mondhatnánk. Ami aztán úgy folytatódott, hogy minden lapban van valami plusz, ami egy-egy átlag újságnál többet ad. Mi volt a legnagyobb?
– Talán az, hogy álltuk a sarat. Mindig meg tudtunk újulni. Az első évben ugyanis csak irigyeltek bennünket, a második év hajnalán elkezdtek utánozni, s azóta folyamatosan jelennek meg női lapok, amik úgy néznek ki, mint a Kiskegyed. Csak az a bizonyos plusz hiányzik belőlük, amitől ez az újság Kiskegyeddé vált. Az újságkészítés ugyanis számunkra nem fejeződik be azzal, hogy kimegy a nyomdából a következő lap. Mivel nagyon sokáig vidéken dolgozó újságíró voltam, megszoktam az olvasókkal a napi kapcsolatokat. Ezek során azonnal hallhattam a véleményeket, ami nagyban segítette a munkámat. Ezeket a személyes kapcsolatokat igyekeztem megteremteni már a Kiskegyed főszerkesztőjeként is. Az olvasóknak, de nekem is mindezek nagyon sokat jelentettek. Rendezvények sorát bonyolítottuk: legényárverés, szerelemhajó, olvasói utazások, szépség-hétvégék, esküvők, közös fogyókúrák, és hát a bálok.
– Akkor most újra bál, méghozzá Egerben, február 1-jén, közös reményeink szerint a farsangi főszezon legnagyobb attrakciójaként. Miért pont Egerben?
– Egyszerűen azért, mert baráti kapcsolatunk van a Heves Megyei Hírlappal. Mindehhez társul a város egyedülálló, semmi máshoz nem hasonlítható hangulata, jó a bor, tehát egy bálhoz minden adott, s együtt van.
– Milyen lesz ez a bál?
– Bátran mondhatom, hogy nagyon vidám szórakozást jelent majd mindenkinek. Remek zenekart viszünk, jó műsor lesz – a Kiskegyed-kabaréból, részletek Sas Józseftől -, s mindezeken kívül Magyarországon először amerikai árveréssel új gazdát keresünk egy 20 ezer forint értékű Kiskegyed-gyürűnek. Ebből eddig csak 10 darab van az országban, amit a Kiskegyed-esküvő menyasszonyai viselnek.
-Akik a pályafutásodat végigkísérték, azok mindig megszokták, hogy előállsz valamilyen ötlettel. A Kiskegyeden kívül ilyen volt az a bizonyos könyv, ami a “Színlelni boldog szeretőt” címet kapta. De írtál két színdarabot is, amit többszázszor játszottak az ország legtekintélyesebbnek számító színházai. Mi az, amin most töröd a fejed?
– Mondhatnám azt is, hogy a Kiskegyed legújabb számán, hiszen az újság nagyon leköt. Ugye, beszéltünk a számtalan rendezvényről, amin szívvel-lélekkel igyekszem részt venni, mert csak így van értelme. Mindenesetre egy újabb színdarab megírása már elég régóta foglalkoztat. A Hyppolit, a lakáj mai változatát szeretném megírni.
– Milyen stábbal érkezik Egerbe a Kiskegyed?
– Velünk tart 8-10 vezető munkatárs, s olyanok is, akik a közönség, a bálozók szolgálatában állnak a bál ideje alatt.
– Mit üzen az egrieknek Miskolczi Miklós?
– Akik csak tehetik, bálozzanak velünk, s a Hírlappal együtt február 1-jén, a Park Szálló összes termében. S ami mindennél fontosabb: addig is tartsák pincehidegen a vörösbort…
Kis Szabó Ervin
Megjelent: Heves Megyei Hírlap, 1997. január 11.
… és Dunaújváros. Fordítva és együtt is.
Hatvanhét városi anekdotából kettő
Születtem, elvegyültem, kiváltam
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
