Fejér Megyei Könyvtáros – 1989. február
GONDOLATTÖREDÉKEK VENESZ BÉLÁRÓL
József Attila-i mélységű, sanyarú gyermekkor jutott osztályrészéül. Családja korán széthullott, vidéki rokonoknál nevelkedett. Középiskoláit Szombathelyen és Budapesten végezte. Ágybérlet, ingyenmunka – ez mind-mind kijutott neki. Tanult cukrászatot, aranyművességet, majd borbélynak állt. Közben sokat olvasott, verseket irt. Vallásos gyermekből egyre inkább irodalmat érző, kételkedő emberré vált.
1940-től – 24 évesen – ismét kemény próba várt rá. A keleti frontra irányították. 1943-ban került haza.
1945-ben önkéntes a szovjet csapatok oldalán, Budapesten az 1. sz. zászlóaljnál szolgált. Ettől az évtől tagja lett a kommunista pártnak. Megbízatásai közé tartozott a kulturális élet felpezsdítése, szervezése. Előbb Angyalföldön vállalta el a színjátszócsoport vezetését, majd a kulturális káderképző után könyvtáros feladatokat kapott, mégpedig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 19. sz. fiókkönyvtárában. Itt tanulta meg az akkori fiókkönyvtár vezetőjétől, hogy a nagy szellemi kincset, amivel rendelkezünk, folyton gyarapítani, s rendben tartani kell. Megtanulta azt is, hogy a könyvtárban végzett minden munkamozzanat csak az olvasó érdekében történhet. 1951-ben már könyvtárvezető ugyanitt.
A nagy változás éve: 1953.
Választhat a pesti, vagy a sztálinvárosi könyvtár között. Az utóbbit választotta. Ez a választás az ő életében, de járásunk és városunk könyvtári életében is jelentős mérföldkőnek számít.
1953 októberétől a sztálinvárosi “városi” könyvtár vezetését és a járási könyvtár megszervezését vállalta. A járási könyvtár mellett még a városi fiókkönyvtár-hálózat kialakítása is az ő nevéhez fűződik.
Szívesen emlékezett 1970-re is, amikor a régi pártház épületében kapott helyet a városi könyvtár. Itt érezte igazán jól magát, a számára legkedvesebb könyvtári otthonban, amely végre méltó helye az olvasónak is. Kitüntetések sora bizonyítja, hogy tevékenysége nem volt eredménytelen. /1955. Miniszteri Dicséret; 1956 és 1967. Szocialista Kultúráért; 1970. Kiváló Népművelő; 1972. Pro Urbe./
“Hiszek a könyv hatalmában és a benne rejlő erők szolgálatában”
Az ő irányítása alatt történt a városi és a szakszervezeti könyvtár egyesítése 1974-ben. Amint a város a “remények városa” volt, úgy lett 1974-ben a Munkásművelődési Központ és Könyvtár a “remények otthona”, a tudás “fellegvára”, a könyvtár megjelenésével. Érettségizett, továbbtanulni vágyó fiatalok kezdték meg könyvtáros pályájukat ebben az évben, köztük voltam én is. Még részesei lehettünk Béla bácsi örömeinek, hiszen 1974-ben Miniszteri Dicsérő Oklevél, 1975-ben “A szocialista könyvtárügy 25 éve emlékplakett” és 1976-ban a Velinszky László Közművelődési Díj tulajdonosává vált. Ekkor ment nyugdíjba is.
Nyugdíjas korában tevékenységének fő területe a helytörténeti gyűjtemény gondozása, a helytörténeti munka szervezése volt. Örömmel ment a munkahelyére, még érezte, hogy szükség van rá. Még várták… 1984-ben munkatársakká váltunk. Mást szeretett volna maga mellé. Nemtetszése napok, hónapok múltával lassan feloldódott. Összeszoktunk, és már hiányolta, ha nem voltam mellette. Éreztem, hogy jó tanítványnak tart, igyekezett egyre jobban terhelni. Az “öregnek” jó volt arra gondolnia, hogy egyre többet átadhat gondolataiból. Nem szeretett volna más módszert, mint a korábbi munka elmélyítését. Elégedett volt a kialakított témarendszerrel, nem tervezett újat. Az élet azonban változást hozott. Észrevette, mélyen érintette, de megértette…
Ha visszatekintek életútjára, egy sokoldalú ember képe jelenik meg a szemem előtt, aki tevékeny részt vállalt a munkásmozgalomban, aki sakkozott, fényképezett, főzött és rádiókat szerelt, s mindezt a komolyan vett hivatása mellett tette. Személyes kapcsolatunk könnyebb, súlyosabb mozzanataiból szívesen emlékezem karakteres egyéniségére, egyenességére és mondatainak tömörségére. Szelidülésünk kacajai és könnyei már nem jellemzi további utunkat. Az út megszakadt, magamra hagyott…
1989. október 13-án eltávozott körünkből. Az óbudai temetőben vettünk tőle búcsút. Hiányozni fog!
Balogh Márta
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
