A Szabadság – 2011. augusztus 19.

CSU TE MARSALL MOSOLYA

A magyar kommunisták, híressé vált mártírok és mindennapi hősök ezrei negyedszázadon át küzdöttek a hatalomért. Nem is magáért a hatalomért, hanem a lehetőségért, hogy bizonyítsák: képesek a tőkés rendszernél jobb, új világot építeni.

RAKÉTAKUTATÓ KÖZPONT KÍNÁBAN

Az 1956. évi magyarországi történéseknek van egy fontos szereplője, akiről évtizedeken át hallgattak. Kína fontos részese az 1956-os magyarországi eseményeknek.
1949 október 1-én megalakul a Kínai Népköztársaság. Egyszerre kell több feladatot megoldani. Enni adni több százmillió embernek, fejleszteni az ipart, a gazdaságot. Ráadásul mindezt a szocializmus útján. Kína sikeresen oldja meg a feladatot, noha a falu végtelenül szegény, súlyosak az ellátási gondok, és a szocializmus sem jut el mindenhova. Az új ipar állami tulajdonként jön létre, aminek mind a mai napig óriási a jelentősége. 1956 nyarára a kínai mezőgazdaság 90 százalékát szövetkezesítették. Az ipar 1949-55 között évi 26,8 százalékkal nőtt. 1956 októberében megalakul a kínai rakéta-kutatási központ, ma azt mondanánk: elkezdődik a kínai űrprogram.

Csu Te Hruscsovval , 1956 február

KELL A KÍNAI PÉNZ

Az MDP vezetése gazdaságilag fontosnak tartja a Kínához fűződő kapcsolatok fejlesztését, de a legfőbb politikai szövetséges a Szovjetunió. A magyar fél nem tesz politikai gesztusokat Kínának, kevés a személyes érintkezés is. Amit tesznek, az sem a legszerencsésebb. 1954. október 1-ére, a Kínai Népköztársaság ötödik születésnapjára a kínai fél magyar párt-és kormányküldöttséget hív meg. Boldoczki János külügyminiszter javasolja, hogy tekintettel Kína fontosságára a Politikai Bizottság egy tagja utazzon ki és kint csatlakozzon Szkladán Ágoston magyar nagykövet. A vezetés nem fogadja el a javaslatot, csak a nagykövetet delegálják. Szkladán 1954- től képviseli Magyarországot. 55 éves, tekintélyes munkásmozgalmi személyiség. 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején, Ózdon a Direktórium tagja. Diplomáciai karrierjében nem akadály, hogy “iskolai végzettsége 6 elemi.” A moszkvai nagyköveti tisztséget cseréli fel Pekinggel, miután – a külügyminiszter szigorúan titkos feljegyzése szerint – “4 évi ott tartózkodása alatt minden igyekezete ellenére sem tudott lényegében megbirkózni a feladatokkal.”
A külkereskedelmi kapcsolatok a magyar félnek kedveznek, jóval többet hozunk be Kínából, mint amennyit kiviszünk. 1955. februárjában Hegedűs András miniszterelnök-helyettes javasolta a Politikai Bizottságnak, hogy küldjünk 4 millió akkor forint értékben egy komplett mezőgazdasági gépállomást Kínába. A javaslat zöld utat kap. 1956. augusztus végén a Politikai Bizottság határozata már a magyar-kínai gazdasági kapcsolatok “rendkívüli jelentőségéről” beszél. A magyar fél dollárban vár hitelt Kínától, és olyan nyersanyagok termelését Kínában, amire Magyarországnak szüksége van.

KÍNA NEMET MOND HRUSCSOVNAK

1956-ban a kínai vezetés számára is világos, hogy baj van Kelet Európában. Mao Cetung, a kínai párt és állam vezetője 1949-ben megegyezésre jut Sztálinnal. Kína elismeri az SZKP-t és Sztálin a nemzetközi munkásmozgalom vezérének, a szovjetek elfogadják Kína speciális szerepét Ázsiában és a fejlődő világban. 1953-ban azonban Sztálin meghal, és az azt követő események aggasztják Kínát. Eleinte nem is a politikai különbségek, hanem az a tény, hogy az új szovjet vezetés nem tudja fenntartani a stabilitást sem otthon, sem a szocialista országokban. Ha Kelet Európában veszélybe kerül a szocializmus, Kína elveszíti hátországát, s a kapitalista nagyhatalmak elleni küzdelem a nyakába szakad.
Az SZKP 20. kongresszusának döntései elfogadhatatlanok a kínaiak számára, mivel ellentmondanak minden addigi tapasztalatuknak. A kínai forradalom nem békés úton győzött, hanem hosszú polgárháborúban. Akkor hogyan beszélhetnek a szovjetek arról, hogy a szocializmus ezentúl békés úton győz? A nyugati világ ebben az időben nem ismeri el Kínát. Az ENSZ-ben Kínát Tajvan vezeti, amelynek vezetője az egykori polgárháborús ellenség Csang Kaj-sek. Akkor miként beszélhetnek a szovjetek a kapitalizmus és a szocializmus közötti békés egymás mellett élés általános érvényéről? Az SZKP 20. kongresszusa egyezkedés a kapitalizmussal. Ez a sommás értékelés.
Mao elnököt személyében is sérti, hogy Hruscsov nem konzultál vele a Sztálint elítélő kongresszusi beszéd előtt. 1956 márciusában a kínai vezetés elutasítja a szovjet álláspontot. Megállapítják, hogy Sztálin tevékenysége 70 százalékban helyes volt, s csak 30 százalékban hibás. De bármit is tett, eredményei fontosabbak, mint hibás.

CSU TE MARSALL MOSOLYA

“Szeretettel várt vendégek érkeztek hazánkba a Kínai Népköztársaságból. Csu-Te elvtárs, a Kínai Népköztársaság alelnöke, Nie Zsun-csen marsall, és Liu Lan-tao elvtárs. A pályaudvar előtt lelkes tömeg, hosszas éljenzéssel fogadta a küldöttséget. A vendégek meglátogatták első szocialista városunkat, Sztálinvárost.” – adta hírül a Magyar Filmhíradó 1956 januárjában.

Csu Te elvtárs látogatása Sztálinvárosban

Csu Te a kínai forradalom egyik legendás vezetője, a hadsereg főparancsnoka a polgárháború alatt. Ekkoriban már 70 éves, de fiatalos, energikus és szinte mindig mosolyog, ami szokatlan a magyaroknak és kedves gesztusként fogják fel. Csu Te megismerheti az egész magyar vezetést, köztük Rákosi Mátyást, aki egészen júliusig a párt vezetője, Gerő Ernőt, az utódot, Dobi Istvánt, az Elnöki Tanács elnökét és másokat. Természetesen megismerhetik az itteni problémákat. A magyar vezetés világosan megfogalmazza álláspontját és ez abban a helyzetben messze nem protokolláris kijelentés. “Egyek vagyunk a kínai néppel, a szocializmus építéséért, a világ békéjéért, a népek biztonságáért folytatott közös küzdelemben.” – mondja Rákosi, a maga módján szocializmusnak ejtve a szocializmust.

Csu Te és Rákosi Mátyás, 1956 január

KÁDÁR KÍNA BARÁTJA LESZ

A Politikai Bizottság 1956. júliusában dönt arról, hogy elfogadják a Kínai KP meghívását a párt szeptember 15-én kezdődő VIII. Kongresszusára. A delegáció vezetője Kádár János. A kínaiak méltányolják a gesztust, hiszen Kádár a nagy visszatérő a hatalomba, újra a Politikai Bizottság tagja. Minden jel arra mutat, hogy a jövő embere.
A kongresszus fontos a kínai vezetésnek, hiszen a forradalom 1949-es győzelme óta ez az első kongresszus. 10,7 millió párttag képviseletében megerősítik az addigi utat, vagyis a problémák ellenére Kína nem tér le a szocialista útról. A döntések a magyar pártnak is tetszenek, hiszen a gazdasági és társadalmi fejlődés meggyorsításáról szólnak. 59 ország kommunista-és munkáspártja van jelen, ami fontos nemzetközi fórummá avatja a kongresszust.
A látogatás nagyon fontos Kádár életében. Lenyűgözi mindaz, amit ott lát. Felismeri, hogy Kína nem egyszerűen gazdasági partner, hanem stratégiai szövetséges a szocializmus építésében. Személyes kapcsolat alakul ki Kádár és a kínai vezetők, Mao Cetung, Csu Te, Teng Hsziao-ping között. Ez utóbbival 1987 októberében, a magyar és a kínai szocializmus nehéz pillanatában majd ismét összehozza a sors.
Az 1956 évi személyes kapcsolatoknak fontos szerepük van abban, hogy a kínai vezetés az 1956 őszi magyarországi eseményeket egyértelműen szocializmus elleni támadásnak értékeli majd, és támogatja a szocializmus megvédésére szervezkedő erőket, élén Kádár Jánossal.

 

A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.