Bányászati és Kohászati Lapok – Kohászat – 1973. december
Üzembehelyezték a Dunai Vasmű folyamatos acélöntőművének
I. sz. egységét
Augusztus 14-én dr. Kocsis Józsefnek, a Kohó- és Gépipari miniszterhelyettesnek, a Szovjetunió budapesti kereskedelmi kirendeltsége, valamint Fejér megye és Dunaújváros párt és állami vezetőinek, a MVAE, a beruházó vállalatok és a Dunai Vasmű számos dolgozójának jelenlétében rövid ünnepség keretén belül üzembehelyezték a Dunai Vasmű folyamatos acélöntőművének I. sz. egységét.
Borovszky Ambrus, a Dunai Vasmű vezérigazgatója, ünnepi beszédében méltatta e jelentős kohászati beruházást (1. kép). Felhívta a figyelmet arra, hogy az I. sz. öntőgép sikeres indításának tapasztalatai alapján minél előbb be kell fejezni a II. sz. öntőgép szerelését és üzembehelyezését.
1. kép. Borovszky Ambrus, a Dunai Vasmű vezérigazgatója ünnepi beszédét mondja
Az ünnepi beszéd elhangzása után dr. Kocsis József miniszterhelyettes kitüntetéseket adott át a beruházásban és üzembehelyezésben kiemelkedő munkát végzett szovjet és magyar szakembereknek.
Ezután a vendégek üzem közben megtekintették az öntőművet (2. kép)
A folyamatos öntőmű a meleghengerművi előnyújtó hengersor és az acélművi hagyományos öntőcsarnoki kapacitás bővítése helyett létesült. A művet, kormányközi megállapodás alapján a Szovjetunió szállította.
Az öntőmű függőleges elrendezésű, kétszálas kivitelű, két teljesen azonos egységből áll. Egy-egy öntőgép tervezett kapacitása 400 000 t/év, tehát a II. sz. egység 1974. évi üzembehelyezése után évi 800 000 t folyamatosan öntött acélbuga gyártására lesz lehetőség.
Az önthető bugakereszmetszetek:
180-240 X 1050-1550 mm.
Maximális hosszúság: 8000 mm.
Az öntőpódium magassága: 20,7 m, azonban az alsó szinten üzemelő gépegységek számára további 7,0 m mély aknát képeztek ki.
Kedden megkezdi munkáját a folyamatos acélöntőmű
Az öntőmű közvetlenül az Acélmű csarnokához kapcsolódó önálló csarnokban került elhelyezésre. Az öntőcsarnokon belül a két öntőgép elrendezése olyan, hogy azok külön-külön is önálló egységet képeznek, így üzemeltetésük szerelésük vagy javításuk egymástól függetlenül is végrehajtható. Az öntőgépek kiszolgálását két 280 + 100/16 Mp-os daru végzi.
A főcsarnokon belül, az öntőcsarnok mellett, külön kisebb csarnokok épültek a bugák fogadására és tárolására, az üstök kezelésére és javítására, valamint gépészeti szerelő és javító munkák elvégzésére.
2. kép. Az első öntés a Dunai Vasmű folyamatos acélöntőművén
Az öntőmű szükséges mennyiségű és minőségű ipari vízzel történő ellátására önálló keringetett rendszerű vízmű létesült ülepítő medencékkel, hűtőtornyokkal és vízkezelő berendezésekkel. Ezen belül külön egységeket képeznek a technológiai hűtőrendszerek. A szennyvizet reveülepítőkön keresztül vezetik vissza.
Villamosenergia ellátásra, kettős betáplálás és alállomás épült, a szükséges biztonság érdekében.
Az öntőmű munkahelyein nagy teljesítményű klímaberendezéseket szereltek fel. A másodlagos hűtőzónában, valamint a folyamatosan öntött szál darabolására szolgáló lángvágógépeknél képződő vízgőzt és füstgázokat megfelelő elszívó berendezések távolítják el két 60 m magas vasbeton kéményen keresztül a környező légtérbe.
A folyamatos öntésre programozott 170-180 Mp. súlyú acéladagot az Acélmű 240 Mp-os öntődaruja szállítja át az öntőmű csarnokába. Mód van azonban üstszállító kocsin történő átadásra is. Az öntőbakról, vagy az üstszállító kocsiról a 280 Mp-os daruk veszik le az acéllal teli öntőüstöt és felemelik a 20,7 m-es öntőpódiumra. Itt kerül sor a hőfokmérésre és a tolózáras üst hidraulikájának a felszerelésére. Ezután a daru az 1100 – 1200 °C-ra felhevített közbenső üst fölé áll, majd megkezdik ennek feltöltését.
Megfelelő acélszint elérése után a közbenső üstben indítható a kristályosítók feltöltése, illetve kellő szint elérése után a szálak húzása.
A folyamatos öntőmű az alábbi technológiai egységekből áll:
- közbenső üst (kétdugós),
- közbenső üstöt mozgató kocsi,
- kristályosító (hossza: 1200 mm, hengerelt vörösréz lemezből, hosszanti furatokkal),
- kristályosítót mozgató berendezés,
- másodlagos hűtőzóna,
- vízlefúvató berendezés,
- húzóhengerek,
- szálvágó berendezés,
- bugakiadó berendezés,
- Az indítószál hossza: 10,7 m.
Az öntőmű egyaránt alkalmas csillapított és csillapítatlan acélminőségek leöntésére. Az itt gyártott laposbugákat a DV hengerművei hengerlik tovább, a tuskóhengerléshez viszonyítva jobb készárukihozatallal.
A nagyfokúan automatizált, korszerű öntőmű az indulás óta kiválóan üzemel. A kezdeti eredmények számbavétele alapján bízvást megállapítható, hogy ez a beruházás mind a Dunai Vasmű, mind a népgazdaság szempontjából hasznos, mert a hengerelt áru kihozatal nagyobb arányú és jobb felületi minőségű acélalapanyagot szolgáltat. A kedvezőbb hengerelt árukihozatal és a hengerlési teljesítmény növekedés folytán a ráfordítás rövidesen meg fog térülni. Ezenkívül az acélműs dolgozók egy részének munkakörülményei jelentősen megjavultak.
Dr. Zsilinszky Rudolf
Dunaújvárosi Hírlap – 1973. augusztus 17.
“A folyamatos acélöntőműre az egész magyar kohászat büszke lehet”
Felavatták a vasmű negyedik ötéves tervének legnagyobb alkotását
Kedden délelőtt 10 órakor benépesült a Dunai Vasmű folyamatos acélöntőművének hatalmas munkacsarnoka. Tervezők, kivitelezők és üzemeltetők gyűltek össze, hogy esztendők megfeszített munkájának gyümölcseként felavassák a vasmű negyedik ötéves tervének legnagyobb alkotását, a folyamatos acélöntőművet. Az avató ünnepségen részt vett dr. Kocsis József, a kohó- és gépipari miniszter első helyettese, Herczeg Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Fejér megyei Pártbizottság első titkára, Novikov, a szovjet kereskedelmi kirendeltség vezetője, Závodi Imre,a Fejér megyei Tanács elnöke, Sárosi József,a városi pártbizottság első titkára, dr. Horváth János, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés vezérigazgatója, valamint a társvállalatok képviselői. Engl Tibor, a vasmű pártbizottságának titkára nyitotta meg az ünnepséget, majd Borovszky Ambrus, a Dunai Vasmű vezérigazgatója mondott avatóbeszédet.
Borovszky Ambrus avató beszéde
Bevezetőben arról szólt, hogy a folyamatos acélöntőmű, amely most megkezdi munkáját, különös jelentőségű a vasmű életében, mert a kohászati kombinát nagy technológiai előrelépését jelenti egyben. Erre az alkotásra nemcsak a Dunai Vasmű, hanem az egész magyar kohászat büszke lehet. Az új létesítmény teljes egészében szovjet tervek alapján valósult meg és berendezéseit is a Szovjetunió szállította.
– Kiváló szovjet szakemberek vettek részt a gépek szerelésében és a berendezések üzembe helyezésében. Az ő áldozatkész és magas színvonalú munkájuk is biztosítéka annak, hogy az új üzem eredményesen és jól fog dolgozni népköztársaságunk boldogulására – mondotta a vezérigazgató, majd így folytatta: – A folyamatos acélöntőmű szerelésében, építésében számos vállalat vett részt. A 26. Építőipari Vállalat, a Kohászati Gyárépítő Vállalat, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat és a többi vállalat munkásai, mérnökei szaktudásukkal, kiváló emberi magatartásukkal járultak hozzá az üzem indításához.
– Engedjék meg – folytatta a vezérigazgató – hogy külön köszönetet mondjak Kuznyecov elvtársnak, aki kimagasló műszaki tudásával – a szovjet tanácsadókkal együtt – maximális segítséget nyújtott e létesítmény megalkotásához.
Majd a folyamatos acélöntőmű gazdasági előnyeiről beszélt. Az üzem indulásával lehetővé válik, hogy a vasműben termelt acélból mintegy 10 százalékkal több hengereltáru hagyhatja el a gyárat. A vasmű megszabadul olyan munkáktól is, mint a kokillagyártás, alaptábla- és tölcséröntés, amelyek korábban jelentős költségtényezők voltak. E kiadások fokozatosan csökkennek, majd pedig teljesen megszűnnek. A műszaki és gazdasági előnyök mellett a folyamatos acélöntőműben a legkorszerűbb munkahelyi feltételek valósultak meg. Az öntőmű automatizált. A kapcsolótermekből irányítható gépegységek teljesen kiküszöbölik a nehéz fizikai munkát. Ipari televízió-rendszer, korszerű hírközlő és diszpécser eszközök, valamint légkondicionáló berendezések és elszívó ventillátorok segítik a dolgozókat.
A továbbiakban optimizmusának adott kifejezést, hogy mint minden berendezés, amit a Szovjetuniótól vásároltunk, így a folyamatos acélöntőmű is lényegesen többet nyújt majd névleges kapacitásánál. A vasmű munkás- és vezetőgárdájának megvan a képessége a továbbfejlesztésre, rájuk mindig lehet számítani. A próbaüzemeltetések idején a munkások és a vezetők jól vizsgáztak. Jogos a remény, hogy a “beüzemeltetéssel” járó gyermekbetegségeken mihamarabb túl lesz az üzem kollektívája és a kitűzött célt rövid időn belül elérik.
Köszönetét fejezte ki a Kohó- és Gépipari Minisztérium illetékeseinek, a város és a vállalat pártszerveinek, a vasmű kommunistáinak az új létesítmény építésében nyújtott segítségért. Avatóbeszédét így folytatta:
– Most az acélmű dolgozóin a sor, hogy ebből a szép, és műszakilag nagyszerű alkotásból mindent kihozzanak, ami kihozható. Mi optimisták vagyunk e téren is, mert az acélmű kollektívája valósította meg tavaly az egymillió tonna acél termelésére kitűzött célt és minden jel arra mutat, hogy az idén 50 ezer tonnával sikerül túlszárnyalni a tavalyi eredményt. A most meginduló két szál gyakorlatilag e folyamatos öntőmű termelésének 50 százalékát képezi. A másik két szál szerelése tovább folyik. Úgy kell a munkát folytatni a szerelővállalatoknak, hogy a jövő év első felének végére a hidegpróbákon túllegyünk, és az öntést is el tudjuk kezdeni. Az első két szál szerelésének tapasztalatait jól hasznosíthatják a másik két szál szerelésénél.
– Még egyszer megköszönöm mindazok munkáját, akik lehetővé tették, hogy ma itt a folyamatosan öntött szál megjelenhessen – mondotta befejezésül. – Kérem segítségüket abban, hogy a hátralévő munkákat határidőre el tudjuk végezni. Átadom a folyamatos öntőművet az üzem kollektívájának azzal: olyan felelősségérzettel dolgozzanak, amilyet a vasmű kohászaitól megszoktunk, hogy a IV. ötéves terv végére jelenthessük: – a vasmű kollektívája az elvárásoknak eleget tett, feladatát teljesítette.
Kitüntetések
Borovszky Ambrus vezérigazgató avatóbeszédét lelkes taps fogadta. Dr. Kocsis József, a kohó- és gépipari miniszter első helyettese köszöntötte ezután a folyamatos acélöntőmű tervezőit, kivitelezőit és üzemeltetőit a minisztérium nevében. Kiemelte: dicséretre méltó, hogy határidőre és a megjelölt beruházási költségkeretek között valósult meg az új létesítmény. Köszönetét fejezte ki a szovjet szakértőknek, akik hagyományosan segítenek nekünk kohászatunk fejlesztésében. Majd jókívánságok kíséretében kitüntetéseket nyújtott át folyamatos acélöntőmű kivitelezésében, üzemeltetésének előkészítésében kiemelkedő munkát végzett dolgozóknak. A Kohászat Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta: Maczek Péter lakatos csoportvezető és Purger János szerelés-irányító, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat dolgozói. Ihász János létesítmény-felelős, Bodor József TMK-irodavezető, Tuboly János beruházási főosztályvezető, Csinády Gábor villamos osztályvezető, Kiss Ferenc villamos csoportvezető, Makray Tibor műszaki vezető, Bús Gyula személyzeti és oktatási főosztályvezető-helyettes, Kerekes Béla lakatos csoportvezető, Horváth Károly villamos fejlesztési előadó – a Dunai Vasmű dolgozói, Keresztes László lakatos csoportvezető – a Ganz-MÁVAG dolgozója, Kanyok Lajos és Sarok István lakatos csoportvezető, a Kohászati Gyárépítő Vállalat dolgozói.
L. G. Kuznyecov és L. L. Malanov szovjet szakértők, a Dunai Vasmű Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesültek. Borovszky Ambrus vezérigazgató levélben fejezte ki köszönetét a szovjet szakértők vezetőjének, kiemelkedő munkájukért.
L. G. Kuznyecov elvtársnak!
A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság között fennálló baráti együttműködés eredményeként épült fel korábban a Dunai Vasmű. Az építés során közvetlenül tapasztaltuk és éreztük a szovjet elvtársak segítségét. A baráti együttműködés újabb nagy eredménye, és a Dunai Vasmű életében jelentős fontos esemény a most üzembe helyezett folyamatos acélöntőmű.
Tisztelt L G. Kuznyecov elvtárs!
Ön, valamint az irányítása alatt tevékenykedő szovjet szakértő csoport az öntőmű beruházásánál, szerelésénél, üzembe helyezési munkálatainál olyan áldozatkész, példamutató és kimagasló szakértői munkát végzett, amellyel nagymértékben biztosította, hogy megszületett, s mától kezdve üzemel a Magyar Népköztársaság első ilyen rendszerű folyamatos acélöntőműve.
Ezúttal mondunk köszönetet kimagasló munkájáért, s kívánom, hogy ön és minden munkatársa további életútjuk során érjenek el kimagasló munkasikereket, személyes életükben, családjuk körében sok boldogságot.
Borovszky Ambrus vezérigazgató
Az avatóünnepség résztvevői ezután megtekintették a folyamatos acélöntőművet. Majd izgalmas pillanatok következtek, a mű legfelső részén, a beöntő üstből elindult az izzó, folyékony acél…, amelynek útjáról lapunk más helyén riportban számolunk be olvasóinknak.
Dunaújváros – Dunai VasműA “pódium”, ahol állunk, 20,5 méter magasban van. Fölöttünk még vagy 15 méterre a daru. Ez hozza a 180 tonnás speciális üstöt. Itt a szabad térben mindössze öt ember van. Kettő kinyitja az üst tolózárját megindul az acél a kristályosítóhoz állított üstbe, és innen már minden zárt térben történik. Elindul a 130 X 30 centiméteres bugaszalag lefelé. Útját a műhelyek üvegfalai mögül mikrofon-jelzésre irányítják a vezérlőpultok kezelői. 1,5 méternél a vízfüggönyben egy gombnyomásra elindul két hatalmas vágópisztoly, tűzkrétája kettészeli az acéltömböt, halad a földszinti billentőig, az a görgősorra fekteti, jön a daru és indul a buga a hengerdébe. Ennyi az egész: az üsttől a műhelyajtóig 100 perc.
– Ennek a berendezésnek az a legnagyobb értéke, hogy egyszerű és megbízható – mondja Makray Tibor műszaki vezető. – Ezekből a bugákból még nem jött vissza selejt. Kérdezze meg a hengerészeket, elmondják: a hengerelt lemezek felülete, szövetszerkezete mennyivel jobb, mint a tüskékből (hagyományos öntés) hengerelt lemezeké. Megfelelnek a legkényesebb röntgen-hegesztésre, magasnyomású csöveknek, profilacéloknak és most öntöttük a negyedik kísérleti adagot hűtőszekrények gyártásához. Jobban alakíthatók, szebben és tartósabbra zománcozhatók ezek a lemezek.
A folyamatos acélöntés fiatal technológia. 1962-ben a világ acéltermelésének mindössze 0,5 százalékát öntötték úgy, hogy a folyékony acélból közvetlenül buga készült. 1972-ben már 10 százalékot dolgoztak fel folyamatos öntőműben. A prognózis 1985-ig pedig 60 százalékos arányt jelez. Mi, a most meghonosodó folyamatos öntéssel, acéltermelésünk 35 százalékát állítjuk elő a ma ismert legmodernebb technológiával. Kovács Aranka Megjelent: Ország-Világ, 1973. december 12. |
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
