Sztálinvárosi Hírlap – 1957. november 7.
Kohász-vásár Sztálinvárosban
November 15. és 20. között Kohász-vásár lesz városunkban. A vásárt, amely teljes kereskedelmi jellegű lesz a Kiskereskedelmi Vállalat rendezi.
Felkerestük a Kiskereskedelmi Vállalat igazgatóját, Takács Jenőt, hogy a figyelemre méltó kezdeményezésről részleteket tudjunk meg.
– A Kohász-vásár – mondotta Takács igazgató – talán bevezetője a kohász napoknak, amelyeket a nagy kohász centrumok területén időszerű megrendezni.
– Mi a vásár célja? kérdeztük.
– A város lakosságának igényei alapján, megfelelő minőségben és választékban az áruellátás jobb biztosítása. Elsősorban azokból az árukból, amelyek nehezen beszerezhetők.
– Például…?
– Mosógép, szőnyeg, konyhabútor, bútortextília és egyéb fontos háztartási és berendezési cikkek. A vásár második célkitűzése, hogy a lakosság vásárlási kötelezettség nélkül az ipar által forgalomba hozott árukat megismerje. A harmadik célkitűzés pedig a kereskedelem kulturáltságának növelése, a szaküzletek belső és külső rendjének fokozása, az árukezelés nívójának emelése és nem utolsósorban a kiszolgálás, a vevőkkel való bánásmód és kapcsolat megjavítása.
Sztálinvárosi Hírlap – 1957. november 19.
Egymillió forint forgalom a kohász-vásár első napján
A kedves olvasó bizonyára nem is gondolja, hogy a mindig síró és örökösen pénzhiánnyal küzdő embereknek milyen sok pénzük van. Panaszkodnak, hogy ezt is kellene venni, meg azt is, szövetet is, ruhát is, de bútorra már nem telik. Mégis, mikor a kohász-vásár első napján kinyitott a bútorüzlet, ember legyen, aki azt a nagy rohamot meg tudja állítani – olyan sokan voltak. Az örökösen panaszkodó és síró embereknek megnyílt a pénztárcájuk és két nap alatt tíz darab kombináltszekrényt, negyven darab komplett konyhabútor garnitúrát, elegáns német hálókat, szekrényeket, kombinált szobabútorokat vásároltak. Az első nap a bolt bevétele 228 ezer forint volt. De az emberek még mindig nem nyugodtak meg, s mikor szombaton délután híre szaladt, hogy egy vagon német hálószobabútor érkezett, újra összegyülekeztek.
A vásárlási lázmérő higanyszála igen magasra emelkedett. Egy asszony ment át a Sztálin úton az Iskola tér felé szőnyeggel a hóna alatt. Megállították. Szokásos kérdések: Mennyiért vette? Milyen? Hol vette? Még szét is göngyöltették vele, s aztán illa berek, nekiiramodtak az üzletház felé, ahányan voltak.
1957. november 17.
Vásárlók a Csemege Kereskedelmi Vállalat üzlete előtt.
fotó: MTI/Szilágyi Pál
Az Üzletházban
Műbőrkabát, szőnyeg, paplan. Ez a három bűvös szó buggyant ki minden belépő száján először. A forgalom itt is szokatlanul nagy és az eladók nem győztek sürögni, forogni a vevők körül. Itt egy asszonyság próbálta fel fiának a télikabátot, amott egy fiatalember bőrkabátot próbált a tükör előtt, odább szőnyeget válogattak. Az első napon itt is nagy volt a roham. Nyolc óra leforgása alatt közel 185 ezer forintot árultak. A bolt nemcsak áruiban, de külsőségeiben is méltó a kohász-vásárhoz. A kirakatban a szövetek, télikabátok, ruhák mellett eredmények. A szénelőkészítő gyárrészleg legfrissebb eredményeit hirdette egy dekoráció, amit a “Gazdaságosabb termelésért” mozgalom keretén belül értek el.
A Sztálin úton
Hosszú sorokban hömpölyögtek az emberek. A kirakatok szépen felcicomázva, ünnepi külsővel várták a kohász-vásár vásárló közönségét. Vas- és Edénybolt a legújabb herendi porcellánkészleteit kínálgatta, a Keravill pedig a német háztartási robotgépeivel keltette fel az érdeklődést. A porszívó, parkettkefélő, hajszárító, daráló és ki tudja még hányféle műveletet végző gépnek nemcsak nézője, vevője is akadt. A mosógép változatlanul nagy népszerűségnek örvendett.
A Röltex legkeresettebb áruja a női kalap. Eddig Sztálinváros – meg kell őszintén mondani – igen szegény volt női kalapok dolgában. Bizonyítja ezt, hogy szinte órákon belül több mint száz kalap fogyott el. Reméljük, hogy a sztálinvárosi asszonyok koronája, a kalap, nemcsak a kohász-vásáron kapható, hanem azután is.
A nemrégiben megnyílt új illatszerbolt kiváló német mosóporokkal kedveskedett vásárlóinak. Jellemző a sztálinvárosi nőkre, hogy a vásár lázában nem felejtkeztek el egy pillanatra sem a fiatalítószerekről. A méhpempőt változatlanul sokan keresték. Az illatszerbolt másik újdonsága az autószifon, amihez bőséges patronnal szolgál az üzlet.
Az élelmiszerboltok választékos árukkal, szépen díszített üzletekkel, ízléses kirakatokkal köszöntötték a vevőközönséget. Különösen szép és ízlésesen feldíszített pultokat láthatunk az Üzletház fűszer részlegénél, de a Sztálin úton, a cukrászda mellett ugyancsak nagy rend uralkodott. A Húsbolt kirakata szokatlanul szépen volt feldíszítve. Jó lenne, ha nemcsak a vásár tartamára szólna ez az igyekezet. Az üzletekben volt citrom, szalámiféleségek nagy választékban, finom csemege borok meglepően olcsó áron, tojást is lehetett kapni és édességkülönlegességekben sem volt hiány.
A divatbemutató
A vásár fénypontja mégsem az üzletekben volt, hanem a Bartók Béla Művelődésházban zajlott le vasárnap délután. Nagyszámú közönség előtt rendezték meg a divatbemutatót. Csinos, elegáns, színpompás felvonulást láthattunk. Igen nagy érdeklődés kísérte a gyermekruhákat, a 460 forintos kordbársony fiúöltönyt, a 145 forintos, igen szép kivitelű kislánynak való kék szövetruhát, a gyermekkabátokat. Bemutatták a leghálásabb utcai viseletet. Az öltöny mindössze 520 forintba kerül. Láthattunk igen szép, könnyű női szövetruhát, tiszta gyapjúból 400 forintért, olasz importkabátot 1350 forintért, városi bundát panofix báránybéléssel 1900-ért, új divatú kamgarn szövetruhát 550-ért. Ragyogó tapsot kapott az osztályon felüli minőségű ízléses kis kosztüm, mely mindössze 650 forintba került. Láttunk tűsarkú cipőket, papucscipőket, divatos kordbársony pongyolákat, új modellű 430 forintos ballonkabátokat, gyermekmatrózruhát 180 forintért, ausztrálgyapjú pullóvereket és kardigánokat, műbőr táskákat, divatos sálakat. A divatbemutatón közreműködtek az Állami Operaház művészei: Szilvási Margit és Kövecses Béla. Énekszámaikat a közönség nagy tapssal fogadta. Kedves, bájos műsorok és Rónai Egon konferanszié szellemes bemondásai tették nagy élménnyé a divatbemutatót.
Annak a reménynek szeretnék kifejezést adni, hogy a Kiskereskedelmi Vállalat gyakran rendez vásárokat, divatbemutatót, hiszen ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy a vásárlóközönség és a kiskereskedelem között egészséges és jó kapcsolat alakuljon ki.
Sztálinvárosi Hírlap – 1957. november 22.
Miből fogyott a legtöbb a Kohászvásáron?
NAGY FORGALOM
A kohász vásár négy napig tartott Sztálinvárosban, és – mint ahogy azt legutóbbi tudósításunkban közöltük – már az első napon meglepő nagy forgalom bonyolódott le az üzletekben.
A kohász vásár 20-án zárult, és igen érdekesnek tartottuk, hogy a vásárt rendező Kiskereskedelmi Vállalat központjától megtudjuk a forgalom gazdasági eredményeit.
1957. október hónap ugyanilyen időszakát összehasonlítva a november 15. és 20. közötti forgalommal, megállapítható, hogy pontosan 1.134.000 forinttal nagyobb forgalmat bonyolítottak le a sztálinvárosi üzletek, mint más hónapok ugyanilyen időszakában. Ezt a több mint egymillió forintos különbözetet kétségtelenül az ötnapos kohász vásár ötletes rendezése, az üzletekben tapasztalható árubőség és bizonyos hiánycikkeknek a megjelenése idézte elő.
Bútor, szőnyeg, műbőrkabát
A továbbiak során megtudtuk, hogy a vásárló közönség figyelme elsősorban a bútor, a szőnyeg, a műbőrkabát és a különféle háztartási cikkek felé fordult.
A sztálinvárosi bútorüzlet 5 vagon bútort kapott a vásárra. A bútorok között volt hálószoba, nagyszámban kombinált szekrény és csőgarnitúra. Az öt vagon bútort úgyszólván órák alatt “elkapkodták” a vevők.
Nagy kereslet volt a műbőrkabátok iránt. Az áruház összesen 62 műbőrkabátot kapott, de ha háromszor ennyi lett volna is, akadt volna vevő. Elkelt 8 darab panofix bunda, ami pedig nem is volt túlságosan alacsony árban kiállítva. A panofix bundák darabja 4200 forint volt.
Robotgép
Igen nagy volt a forgalom a Keravill-boltban. A vásárlóközönség különösen nagy érdeklődést tanúsított a háztartási gépek iránt. Az üzlet 50 darab mosógépet kapott, amelyből 40 darab magyar gyártmányú és 10 darab hollandi gyártmányú gép volt. A magyar gépek 1800 forintos árban, míg a hollandi gépek 2200 forintos árban úgyszólván percek alatt gazdát találtak. Sikerült ezen kívül három robotgépet is beszerezni. A robotgépek darabonkénti ára 3500 forint. Ezek a szellemesen konstruált gépek a következő műveleteket végzik a háztartásban: Habot ver, hajat szárít, szükség esetén fűt, port szív, padlót kefél. Természetesen komoly érdeklődés mutatkozott a motorkerékpárok, kerékpárok és elektromos berendezésű háztartási cikkek iránt is.
Még mindég van citrom
Az élelmiszer fronton ugyancsak nagy forgalom bonyolódott le. Rengeteg gyulai kolbász, csemegeszalámi és szaloncukor fogyott már a mikulási ünnepekre. Egyelőre az egész szaloncukor készlet elfogyott, úgy, hogy új mennyiséget kell beszerezni. Az élelmiszerüzletekben természetesen megjelent a citrom. A Kiskereskedelmi Vállalat 30 mázsa citromot szerzett be, és csodálatosképpen közönség nem állt sorba, nem rohanmozta meg az üzleteket, még a mai napon is kapható citrom mindenfelé.
A kereskedelmi hálózat dolgozói a megnövekedett forgalom alatt udvarias, figyelmes munkájukkal jelentős mértékben hozzájárultak a vásár sikeréhez.
A kohász vásár eredményeit nemcsak a számok tükrében kell megnézni. A kohász vásárnak más jelentősége is van. Az ellenforradalom pusztítása után pontosan egy esztendővel később Sztálinváros – viszonylag kislétszámú – lakossága öt nap leforgása alatt egy milliónál nagyobb összeget költött el különböző árucikkek beszerzésére. Nem kell ezt bővebben magyarázni, önmagukért beszélnek a tények.
Üzletház /1957
fotó: Fortepan/Kiss Lajos
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.