Fejér Megyei Hírlap – 2003. június 7.
PANELSZTORIK
Vajon az örökkévalóságnak építették e házakat?
“Mert az építőipar, habarcsot nem kavar, száguld a tréler, panelből száll a dal. Építünk rengeteg oly csoda gyönyörű albérletet, hisz több az élet nem is igazán lehet…”
(Voga-Turnovszky)
Építőmunkások a beemelni kívánt építőelem rögzítési helyének előkészítési munkáit végzik /1961. április 8.
fotó: MTI/Bárándi István
Kocsis Noémi írása
Ma Magyarországon nincs ember, aki meg tudná jósolni, meddig fognak állni a panelből emelt épületek. Egyesek szerint elvileg az öröklétnek szólnak, más építészek 50 évet adnak. Megint más azt mondja, hamarosan úgyis lerobbantják e házakat csakúgy, mint Franciaországban. Csakhogy akkor hová költözik az rengeteg ember, aki ma panellakásban él?
– Mindenki szidja a panelt, mint a szocializmus csökevényét – mondja a 32 éves Csaba, aki maga is panelban nőtt fel csak azt felejtik el, hogy amíg egy építkezésre rámegy gyakorlatilag inged-gatyád, addig egy jó helyen lévő panellakást úgy ki tudsz pofozni, hogy egy életre oké, ráadásul meleg és nem drága fenntartani.
– Én utálom a panelt, bár sajnos most abban élünk – mondja a kétgyermekes, a kisebbikkel jelenleg gyesen lévő Krisztina -, utálom a büdös szemétledobót, az összefirkált lépcsőházat, meg hogy azt is hallom, ha három emelettel felettünk lehúzza valaki a vécét. De arra gondolni sem merek, hogy mikor lesz pénzünk, hogy elcseréljük valami emberibbre.
Panelba szorítva
– Székesfehérvár városképileg nagy és panelos település – kezdi Vajnai Endre városi főépítész. – Óriási problémánk, amivel nem sok más város küzd, hogy az értékes belvárosközeli részeket – például a Gáz utcai klasszikus, egyemeletes házakat, vagy az Ősz utcai lerobbant, de felújítható épületeket – annak idején letarolták. Látjuk például, hogy a belváros a Kégl György utca felé bővülne, ha a telkek háta mögött nem állnának mindjárt ott a lakótelepek.
A lakótelepeken pedig a legtöbb lakás a szociális bérlakás-szinten van, mondja a főépítész: kicsi a konyha, a fürdőszoba, nincs étkező. Viszont ha építésük során betartották az előírásokat (ha betartották…), akkor szerkezeti szempontból nincs gond velük. Elvileg. Mert ugyan ki lát bele a falba?
– Városképileg nincs bajom a panellel, hiszen annak is van egy architektúrája. Az viszont nem mindegy, hogy milyen a “ruhája”: fel van-e újítva a homlokzat, állnak-e körülötte fasorok, amelyek a nézőpontot a szemmagasságon kívülre koncentrálják vagy szemetes, elhanyagolt a környék, undorító lépcsőházakkal, rossz liftekkel, ahogy sok helyen látni.
Saját kis helyi kóceráj
Balla József nyugdíjas építész Dunaújvárosban él. Az ötvenes években tagja volt annak a tervezőirodának, amelynek szakemberei – Weiner Tibor, a “paneles gondolat atyjának” felelős vezetésével – nemcsak a városban, de az országban is az első panelos épületeket álmodták papírra. A városközpont közvetlen közelében álló három épület, az első magyar panelházak (valójában vegyes építési móddal készültek) ma is megvannak.
Nagypaneles épületek Sztálinvárosban
– Úgy tudom, a panelházak tervezését az építészszakma elitje nagy ívben dobta vissza…
– Valóban, az igazán nagymenők nem adták a nevüket ehhez. Viszont ott volt a politikai gondolat, hogy ki kell elégíteni a Magyarországon jelentkező tömegigényt egy új, korszerű, modern építési technológiával. Akkoriban nagyobb településeken az volt a jó párttitkár, aki minél több lakást tudott produkálni. A dunaújvárosi párttikár még inkább lakáscentrikus volt, aki nem állt e gondolat mögé, azt “szétrúgták”. A kivitelező vállalat monopolhelyzetben volt, a tervektől nem engedtek hajszálnyi eltérést sem. Minél gyorsabban akartak minél olcsóbbat. Ráadásul olyan nagy lakásínség volt akkoriban a városban, hogy ha valaki kapott egy akármilyen kicsi panelt, hát örült, mint majom a farkának. 1958 nyarán fejeztük be a tervezést, ősszel már kezdődtek is az építkezések. A nagyobb alapterületű lakásokba persze a notabilitások költöztek. A paneles építkezésnél felhasznált beton alapanyaga először a Dunai Vasmű habosított kohósalakjából készült. Később bebizonyosodott, hogy ez az anyag könnyen korrodálódik. A házak zöme ezért kavicsbetonból van, az előregyártott elemek egy idő után a Dunaújvárosi Épületelemgyárban készültek.
Vakolókanál helyett toronydaru
Ez – mint Balla József fogalmaz – saját helyi kis kóceráj volt, később viszont nemcsak az akkori Sztálinvárost látta el, hanem Székesfehérvárt (Széchenyi utca, Tóváros), Százhalombattát, Szegedet is. Balláékat rendszeresen ellenőrizték, a pártvezetés megszabta az építendő lakások alapterületét és az anyagköltséget, és minden fejlesztési javaslatot elbuktattak – anyagi okokra hivatkozva.
– Uralkodó volt a kétszobás lakás, mert állítólag ez igazodott a legjobban a családmodellhez. A rendszerben volt egy vizes térelem, egy vasbeton “doboz”, ez tartalmazta a konyhafalat, a vécét, a fürdőt és a szerelőaknát. Később pont ez lett a gyenge pont, mivel csak a szerelőaknák köré lehetett koncentrálni a vizesblokkot, így nem maradt hely a konyhának, az étkezőnek.
Egy konyhablokkot emelnek be a Dózsa György úton épülő leghosszabb lakóházba.
A városrész építését júniusban kezdték nagypaneles építési technikával
melyekhez az elemeket a városi házgyár készíti. /1964. július 2.
fotó: MTI/Szilágyi Pál
Az erkély gyártását például évekig nem akarták megengedni, mert annak a “sablonja” az akkori árakon is 25 millióba került volna. Mindent úgy kellett kisírni.
Tapéta vagy légkondi?
Panellakások felújításának financiális megtámogatásával is foglalkozik az OTP-Garancia Biztosító Rt.
– Az utóbbi időben igen sok panelfelújításra kért hitelt helyeztünk ki – mondja a biztosító egyik értékesítésvezetője. – A támogatást viszont csak a nyílászárók, bejárati ajtó cseréjére, illetve a riasztó és a légkondicionáló beszerelésére adjuk. Egy panellakáshoz maximum egymillió forintot vehetnek fel a devizabelföldi magánszemélyek.
– Viszont a panelek felújításakor ritkán gondolkodnak az emberek a légkondiban, sokkal inkább szeretnének mondjuk egy új zuhanytálcát, vagy új tapétát, jobb szigetelést.
– Sajnos a támogatási lehetőségeket kormányrendelet szabályozza, ráadásul társasház sem veheti fel ezt a hitelt. Viszont az elbírálás egyénileg történik: ha például valaki földszinti panellakásban él és a pincéből dől a hideg, méltányolhatjuk az aljzatszigetelés megcsináltatásának kérelmét is.
A felújításhoz sokszor az is elég, ha a lakóközösség a költség egyharmadával rendelkezik. A fehérvári polgármesteri hivatal Kossuth utcai ügyfélszolgálatánál június 1-jétől hozzáférhetők azok az iratok, melyeket kitöltve pályázhatnak a társasházak és lakásszövetkezetek a Széchenyi-terv idevágó felújítási programjára. Amióta ez 2001 novemberében beindult, az önkormányzathoz 29 pályázatot nyújtottak be a három, ebben a sorrendben prioritást élvező szakterületen: homlokzatszigetelésre, nyílászárók cseréjére, liftszerelésre.
Sztipkovics Kálmán brigád tagjai a Dózsa György út és Szórád Márton út sarkán épülő
nagypaneles lakóházsor lépcsőházi kapubejáróit szerelik a helyükre. /1965. február 27.
fotó: MTI/Szilágyi Pál
A szomszéd rétje…
– Az érdeklődés tömeges – meséli Csábli Ernőné Zsuzsa témafelelős-energetikus. – Viszont, hogy az illetékes minisztérium az idén csak áprilisban írta ki a pályázatot, ezután kellett megalkotnunk a helyi rendeletünket. A határidő azonban az idén is július 31., a hivatalnak pedig október 31 -ig kell benyújtani a kiválasztott pályázatokat a tárcához. Közben a feltételek szigorodtak, a jobban megírt, kizárólag szakértő által kitöltött anyagokat fogadják el.
– Az eddig benyújtott 29 pályázathoz az önkormányzat mintegy 200 millió forintos támogatást adott, a másik két részt a pályázat kiírásának megfelelően egyharmadban az állam, egyharmadban a lakóközösségek állják – mondja Modrovits Imre, a kommuniális iroda vezetője. – Az idén a határidőcsúszások ellenére már beépítettünk a költségvetésbe újabb kétszázmilliót.
A pályázat sikerét magyarázza, hogy a társasházak egymást is “lesték”: ha a szomszéd pályázott a homlokzatrenoválásra, a másik lakóközösség is komoly takarékosságba kezdett, hogy benyújthassa a kérelmet. Hogy a tapasztalatok szerint azóta sokkal több kókler, a munkát csak összecsapó vállakozás van a picon, már más tészta.
Balla József: – Az erkélyt is úgy kellett kisírnunk a kivitelezőtől…
“Panelgyógyszer”
– Mit gondol, miért szólják le ma annyian ezt az építési módot?
– Mert annak idején szükségből csináltuk. Még jó, hogy a szükséglakás jelzőt nem aggatták rá. Tudtuk mi akkor is, hogy van szebb, meg jobb – meséli a tervezésről Balla József. – Ráadásul a panel annak idején nagy problémákat orvosolt. Dunaújvárosban például egy év alatt több lakás épült, mint Szabolcs-Szatmárban egy ötéves terv alatt. Szerintem a panellakások ma is képviselnek egyfajta értéket, amely az árukban kifejeződik.
– Ön élt valaha panelben?
– Soha. De minden további nélkül ellaknék benne.
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
