Dunaújvárosi Hírlap – 1975. március 4.
A város legrégibb iskolájának történetéből (I.)
Az iskola épülete képeslapon
fotó: Üdvözlettel Dunapenteléről
A Szórád Márton Általános Iskola Dunaújváros legrégibb épületei közé tartozik.
Az épület az 1900-as évek elején épült a fazsindelyes, öreg iskola helyére, de írásos emlék nem maradt fenn az építés körülményeiről. 1907. szeptember elsején fogadta falai közé először a diákokat. Hivatalos neve: Dunapentelei Állami Elemi Mindennapos Iskola volt. Ezen az évnyitón az 1907-1908-as anyakönyvi adatok szerint 598 tanuló vett részt nyolc tanító vezetésével. Sajnos, az iskola fiatal éveire vonatkozó iratok többsége elkallódott a háborús években, így csupán a tanulók létszámának emelkedését lehetett nyomon követni, amit csak igen lassan követett a pedagógusok létszámának növekedése. 1913-ban mindössze nyolc tanító volt Dunapentelén. 1919-ben 17 tanító, 1927-ben tizenkét tanító, 1939-ben pedig tíz. Nemcsak a sok tanuló nehezítette az akkori idők pedagógiai munkáját. A dunapentelei iskolába ugyanis a környékről mindenhonnan jártak be tanulók. Jártak be Pálhalmáról, Rácalmásról, Szávics-pusztáról, Frankl-pusztáról, Sigray-pusztáról, Dóra-pusztáról. Az iskolás tanulók szüleinek zöme napszámos, földműves, cseléd és halász volt. A tanulók többsége rendszertelenül járt az iskolába, mert a szülők a gyerekeket korán bevonták a gazdasági munkába. Ez a magyarázata annak is, hogy az iskola megépítése és az 1945. közötti időszakban igen nagymértékű volt a lemorzsolódás. Például az 1920-21-es tanévben a negyedik osztályos leánytanulók száma 33 volt. Ugyanez a leány osztály az 1922-23-as tanévben tizenhét tanulóra csökkent.
Első osztályosok 1908-ban
fotó: Dunaújváros története
Feljegyzések és visszaemlékezések szólnak arról is, hogy a tanulók között igen sok volt az állami gondozott gyerek, akik a tanulás mellett a nevelőszülők házi munkájában segédkeztek. A nem állami gondozott gyerekek többsége is munkába állt a negyedik osztály elvégzése után. (Ez nem csupán helyi jelenség, hiszen például 1930-ban a negyedik osztályt a lakosságnak csupán negyvennyolc százaléka végezte el, a lemorzsolódás országszerte igen számottevő volt. Az ötödik osztályba a tízéves munkás-paraszt gyermekek hetvenöt százaléka került, míg az uralkodó osztály gyermekei a negyedik osztály elvégzése után gimnáziumokba jártak.) Ezen a helyzeten az 1940-ben megjelent XX. számú rendelet – amely a nyolc osztály bevezetéséről szólt – sem változtatott. Dunapentelén az 1941-42-es tanévben mindössze tizennyolc nyolcadik osztályos tanuló volt.
Közvetlenül a felszabadulás előtt súlyosbodott az iskola helyzete. Az osztálytermekben az előadásokat katonai beszállásolás miatt be kellett szüntetni. A beszállásolt csapat “a magyar királyi IV. önálló utász pótzászlóalj és a magyar királyi 56. nem önálló pótzászlóalj” volt. Ezt megelőzően német csapatok voltak elszállásolva az iskolában.
A lebombázott iskolaépület 1945 tavaszán
fotó: Dunaújváros története
Az iskola élete a felszabadulás, majd a szovjet hadikórház elköltöztetése után ha kissé döcögősen is, de megindult. Az erről való jegyzőkönyvek igen siralmas állapotról számoltak be. “Az iskolának sajnos semmiféle felszerelése nem maradt.” “Az alsó tagozattal május 2-a óta szabad téren és üresen álló magánházakban tanítanak.” “A gyermekek ülőhelye téglára rakott romdeszka, írólapjuk két téglával magasabbra rakott romdeszka.” “Az 1945-46-os tanévre 587 tanuló iratkozott be, a rendelkezésre álló tanerők száma tíz.” (Özv. Hajas Györgyné, Jakó Pál, Nagy Pál, Pintér Ferenc, özv. Palágyi Józsefné, Wessely Béla, Kovács Ferenc, Kovács Ferencné, Meggyes Lászlóné, Fekete Istvánné). A rendkívül mostoha körülményeket csak súlyosbította a tél. “Az előadásokat a hideg beállta miatt be kellett szüntetni.” (1945. november 14.)
Nagy erőfeszítéseket tettek a romos épület helyreállítására is, és ennek eredményeként 1947. március 20-tól visszatértek az iskolában a mindennapos tanításra.
Az 1947-48-as esztendő fordulatot jelentett az ország közoktatáspolitikai fejlődésében. Az 1948-as XXXIII. számú törvénycikk létrehozta az egyház és az iskola szétválasztását, az iskolákat államosították. Ez a törvény biztosította az eddig az időpontig is állami jellegű iskola dinamikus fejlődését. A megőrzött tantestületi jegyzőkönyvek híven tükrözik a fordulatot megelőző időszakban az iskola pedagógusainak véleményét: “A nevelőtestület egyhangúlag követeli az iskolák államosítását, mert nem tűrhető, hogy a nép fiai ne részesülhessenek egyenlő alapműveltségben.”
Az objektív körülmények kedvező alakulásával egyidőben – az iskola már hat tanteremmel rendelkezett – megindult az iskola életének a normalizálódása is. 1948-ban megalakult az úttörőcsapat, amely önmagában véve igen nagy eredmény volt. (A szülők közül sokan úgy vélekedtek, hogy “nem való a fiúkat és a lányokat együtt, egy csapatba összehívni, mert az erkölcstelenséget szül.” Ugyanakkor az úttörőket is meg kellett nyugtatni, hogy “az úttörőtagság miatt senki sem kaphat hittanból rossz osztályzatot.”) Az iskola pedagógusai részt vettek a három hónapos “Nevelj jobban” mozgalomban, megszervezték a “Tanulj jobban” mozgalmat, és az írástudatlanság felszámolására tanfolyamot szerveztek.
Gubán Gyula
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
A nagy érdeklődésre való tekintettel az Üdvözlettel Dunapenteléről – Az egykori mezőváros képes levelezőlapokon című kiállítás 2023. október 15-ig még megtekinthető.
A következő hetekben az alábbi időpontokban tárlatvezetésekkel várják az érdeklődőket:
2023. szeptember 12-én, kedden 14:00 órakor
2023. szeptember 19-én, kedden 14:00 órakor
2023. szeptember 26-án, kedden 14:00 órakor
2023. október 3 -án, kedden 14:00 órakor
2023. október 10-én, kedden 14:00 órakor
A tárlatvezetésen való részvétel előzetes bejelentkezéshez kötött. Kérjük Önöket, amennyiben szeretnének részt venni a vezetésen, jelezzék azt az Intercisa Múzeum valamely elérhetőségén vagy nyitvatartási időben a portán.
Tel: 06-25/411-315
E-mail: intercisamuz@gmail.com
Nyitva:
Keddtől – Péntekig: 10:00 – 16:00 óra
A tárlatvezetések min. 3 fő jelentkezése esetén lesznek megtartva, így jelentkezéskor kérjük, adjanak meg elérhetőséget is (telefonszám, e-mail cím), hogy programváltozás esetén értesíteni tudjuk Önöket!
A kiállítás kurátora: Kronászt Margit, történész-muzeológus.
Várjuk Önöket sok szeretettel!
