A közvetlen lakossági kapcsolat


Fejér Megyei Hírlap – 1982. szeptember 16.

A közvetlen lakossági kapcsolat

DUNAI VASMŰ

Csak elhangzik a már jól ismert név: Dunai Vasmű, és legszívesebben már mondanánk is: tudjuk, tudjuk, vasak és acélok, lemezek és acélszerkezetek, csupa olyan dolog, amit legfeljebb egy jól gépesített műhely, építő szervezet értékelhet igazán, de számunkra, akik ember léptékű tárgyakkal vesszük magunkat legszívesebben körül, a Dunai Vasműben készülő termékek csupa távoli dolgok. Különben is – nyúlunk egy szem őszibarackért a gyümölcsöstál felé – ma, amikor a gabona, a gyümöcs, meg az állati termékek jelentik a stratégiai árut, a kemény portékát minden piacon, aligha kápráztathat el bennünket a legszuperebb szuperacél is, ami soha nem érhet egy jó csípős, zaftos pörkölt nyomába! Aztán fogunk belemélyed a barackba, zamata szétfut szánkban és aligha juthat eszünkbe, hogy éppen azt a barackot talán a Dunai Vasmű áldásos műtrágyájával javított talaj érlelte ízletessé. Igen, nem tréfa: a Dunai Vasműben készült műtrágyával.
No persze nem arról van szó, hogy a kohászati kombinát látva az acélpiac igencsak elhúzódó pangását, nagy értékű berendezéseit kelendőbb portéka termelésére állította át. Márcsak azért sem, mert akárhogy is áll az acél iránti kereslet, azért még mindig nagyobb a keletje az acélnak, mint a műtrágyának. Átállásról tehát szó sincs. A műtrágya keletkezik a vasműben és bizony – meg ne sértsünk senkit – felelőtlen ember az, aki az ily módon keletkező anyagokban, ahogyan mostanában szokás ezeket nevezni, másodnyersanyagokban nem fedezi fel a kincset.

Negyedszázada szakadatlanul lobogó tűz

Az ammóniumszulfát
Mint tudott, hazánk egyetlen kokszolóműve a Dunai Vasműben üzemel. Ebben az üzemben – az egyszerűség kedvéért nevezzük így ezt az összefüggő üzemsort – a sima kibányászott szénből nagyobb fűtőértékű, a kohászat kiélezett céljainak is megfelelő kémiai és mechanikai tulajdonsággal rendelkező kokszot állítanak elő. A szén kokszosítása közben keletkezik a nyers kamragáz, ami további értékes vegyi anyagokat: kátrányt, benzolt, ammóniát, kénhidrogént, ciánvegyületeket, piridinbázisokat és naftalint tartalmaz, ezért, pontosabban ezek kinyerése végett további feldolgozásra kerül. A nyers kamragázt a gázkondenzációs üzem dolgozza fel. Ennek az üzemnek a feladata, hogy lehűtse a gázt, leválassza belőle a gázvizet és a kátrányt, a kátrányt víztelenítse, a gázvizet feldolgozza, a gáz ammónia- és benzoltartalmát kivonja. A gázkondenzációs üzemben a nyers kamragázból évente több mint 10 ezer tonna ammóniumszulfátot nyernek, ami magas, 20,5 százalékos nitrogéntartalma miatt további feldolgozást sem igényelve keresett talajerőpótló műtrágya a mezőgazdaságban. Forgalmazásáról az Agroker gondoskodik.

A vasszulfát
Ízlik a gyümölcs, amit a vasak és acélok hiábavalósága feletti meditációnk élénkítése végett majszolunk és aligha ötlik eszünkbe közben, hogy mennyiféle nyomelemet is kell tartalmaznia a termőföldnek ahhoz, hogy valóban zamatos gyümölcsöt érlelhessen a nyár. A számtalan nyomelem egyike a vas. (No igen, már megint itt van a vas.) Amikor vashiányos a talaj, a gyümölcsfák levele jóelőre jelzi, szinte követelvén a talaj vastartalmának pótlását. A jó gazda aligha tagadhatja meg növényeitől a vasat. Van néhány ezer, amely biztosítja a talaj megfelelő vastartalmát. Ezek egyike az ugyancsak melléktermékként a Dunai Vasműben keletkező – következésképp olcsón megvásárolható – vasszulfát. Ez a türkizkékes porszerű anyag a hideghengermű pácoló üzemében keletkezik, s a mezőgazdaságon kívül aligha akad érdeklődő, aki megfelelően jó hatásfokkal hasznosíthatná. Egyszer talán meg lehetne próbálni. A gyümölcsös alighanem hálás lesz érte.

Kohósalak és társai
Minthogy ez idáig a mezőgazdaságban hasznosítható értékes vegyi anyagokról volt szó, ezekre a termékekre minden bizonnyal leginkább a környező községek lakói tarthatnak igényt. Azon a környéken, ahol messziről is jól látható a Dunai Vasmű csaknem százkéményes sziluettje – de talán még távolabb is – jól ismerik az útépítő faluközösségek a Dunai Vasmű nevét. Amerre – zömmel társadalmi munkával épített – pormentes út fut felvégtől az alvégig, komától a sógorig szerte a községben, azt mind a Dunai Vasműből szállított útépítő anyag tette úttá.
Afféle kőzetekről van szó, amelyek a nyersvasgyártás során keletkeznek. Mint köztudott, a vasércnek, amelyből a kohászativertikum elején a nyersvasat olvasztják ki, alig több mint a fele ferrum. A többi kő. De egyáltalán nem meddő, ahogy ezt sokáig a kohászatban nevezni volt szokás. Nagyon is sokrétű alkalmazást tesz lehetővé a salak különböző mértékű feldolgozása. A habosított kohósalak például a folyékony állapotú kohósalak vízzel történő kezelése útján jön létre. Az ily módon nyert anyag kiválóan alkalmas mint könnyűbetonok adalékanyaga. A Dunai Vasmű a habosított kohósalakot három különböző méretben szállítja megrendelőinek kívánság szerint. Ez idő tájt 0-7 milliméter, vagy 7-15 milliméter, illetve 15-30 milliméter szemcsenagyságú habosított salak szállítására vállalkozik a Dunai Vasmű. Hasonló módon készül, csak lényegesen finomabb szemcseszerkezetű a granulált kohósalak. A granulált kohósalak az izzón folyó kohósalak bő vízzel történő granulálásával, szemcsézésével jön létre. Felhasználási módja változatos, manapság az építőiparban terjedt el leginkább cementgyártási alapanyagként, de szívesen alkalmazzák a kohókővel aládolgozott úttestek simítására felső rétegként is. Apropó: kohósalakkő. A legdurvább termék, persze csak úgy szemre, hiszen felhasználási célja válogatja. Akinek ez kell éppen, annak ez a finom. A fentebb jelzett út alap építésén túl szokás sportpályák alaprétegét is kohósalakkőből teríteni, de jó gátépítésre és más, hasonló építőipari célokra is.

Mész, égetve és oltva
Lassan fogyni látszik a társaival stratégiai terméknek kikiáltott barack a tálból és még mindig nem jutottunk olyan termékig a felsorolásban, hogy azonnal ráismerhetnénk a Dunai Vasműre. Ki gondolná például, hogy hidak és motorvonatok, transzformátorok és közúti járművek alapanyagait gyártó vállalat segít egyszer a lakosság mész igényeinek kielégítésében? Megintcsak el kell mondani, hogy szó sincs a mostanában elharapódzott műszóval (több lábon állunk!) jelölt üzletpolitikai jelenségről. A Vasmű nem váltott profilt, mindössze a konverteres acélmű folyamatos üzemeltetéséhez salakképzőként szükséges mész felállítására épített egy mészégetőművet. A konverter acélmű azonban csak bizonyos fajta meszet fogadhat be. A “nem bizonyos” mészből viszont remek habarcs alapanyag és kiváló háztartási homlokzatképző anyag lehet. Vas- és acélanyagokról csak ezek után lesz szó. És mint látni fogjuk hibás az a vélemény, hogy a hideg tapintású nehéz és kemény fém nem formállódhat körénk emberléptékű esztétikumot, naponta kézzel tapintható praktikumot hordozva, jó néhány dolgot megkönnyítve számunkra.


A Dunai Vasmű rendezű pályaudvara és kénüzeme. /1958. július 5.
fotó: MTI/Fényes Tamás

Például a profil
Profilt írok, magam is helytelenül, de így terjedt el a hidegen hajlított szelvények, avagy nyitott és zártszelvényű idomacélok elnevezése a köztudatban. Jól ismert, népszerű termékek ezek, annyira, hogy bár a Dunai Vasmű az utóbbi évben is 10 ezer tonnával növelte ez irányú termelését a kereslet még mindig nem tudja utolérni. A nagy érdeklődés titka alighanem a szinte korlátlan felhasználási lehetőség. Csak megfelelő fantázia kell hozzá. Hogy a feldolgozó ipar mi mindenre használ nyitott és zártszelvényű idomacélokat, most ne firtassuk. Nézzük, mire jók a ház körül. Jómagam nem vallhatom a barkácsolók népes táborához tartozónak, de jó néhányszor estem már ámulatba komplett szekrénysort helyettesítő, házilag készített könyvállvány, modern, lapos heverő, televízióállvány, parádés kerítés, a gyárinál is esztétikusabb nyílászáró szerkezetek, kocsiszín tetőzetét tartó szerkezet, csónakszállító kiskocsi, házilagos munkapad, korlát, hintaágy… és hadd ne soroljam tovább, mi minden láttán, amelyek mind-mind valamelyik hidegen hajlított szelvényből készültek.

Ha a Dunai Vasmű nyitott idomacél termékeit elfűrészeljük, akkor a metszet L, U, C, Z vagy egyéb betűt rajzol elénk mégpedig 1 és 6 milliméter között változó falvastagsággal. Ha a zárt szelvényekkel tesszük ugyanezt, akkor a körön kívül négyzet és téglalap rajzolódik elénk a fűrészlap nyomán, mégpedig leggyakrabban 20 x 40 milliméteres, 30×30 milliméteres, 40 x 40 milliméteres és 40 x 60 milliméteres méretekben, 25 és 4 milliméter között váltakozó falvastagsággal.
A Dunai Vasműben készülő profilok egy-egy szálja 6, vagy 12 méter hosszú. Megvásárolható a Tüzépnél, a Fémműnél, a hasonló termékeket forgalmazó nagykereskedelmi vállalatoknál, a kijelölt vasboltokban, kinek hol könyebb elérni. Sőt, a legfrissebb tárgyalások szerint a Skála Áruház hálózat is bekapcsolódik a kisebb méretű – egyelőre a 2 milliméter falvastagságú, 25 milliméteres U szelvény-profilok forgalmazásába.

A radiátor
Nem messze a profilgyártó üzemtől, sőt egymásba nyíló két csarnokról van szó, készülnek a Dunai Vasmű lemezradiátorai, amelyekre az elmúlt évtizedben talán már némi patina is lerakódott. No, persze, csak ami a hírnevet illeti.
A Dunai Vasműben gyártják az ország lemezradiátorainak több mint a felét. Ezekről a radiátorokról az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet minősítése megállapítja, hogy megfelelnek az MSZ 2875-69 előírásoknak. Mivel azonban ezekből a lemezradiátorokból jócskán szállít a Német Szövetségi Köztársaságba is a Dunai Vasmű, a minősítő vizsgálatot elvégezte a berlini Hermann-Rietchel Institut is. Ez a minősítés azt állapítja meg, hogy a Dunai Vasmű lemezradiátorai még a szigorú DIN 4703-1961 szabvány előírásait is kielégítik a hőteljesítmény tekintetében. A KGST-országokon belül még a fejlett lemezradiátorgyártó lengyel és csehszlovák vállalatoknak sem sikerült a DIN-szabvány szerinti gyártási jogot elérniük. A lemezradiátor sikeréhez nem fér kétség, amihez az is hozzájárul, hogy a Dunai Vasmű ötéves garanciát vállal ezekért a termékekért, öt év garancia legalább négyszer ekkora élettartamra történő gyártást feltételez. És hogy ez valóban annyi is legyen – persze megfelelő üzemeltetési körülmények között – a vállalat igen nagy gonddal szervezte meg a radiátorgyártást és a gyártás közbeni minőségellenőrzést. A kiváló minőség érdekében például a lemezszalagból való kisajtolást követően máris ellenőrzésen esnek át a kisajtolt féltagok (naponta és szerszámcsere után, illetve szerszámállítás előtt és után). Két féltag összehegesztését követően minden egyes tag ismételt vizsgán esik keresztül, mégpedig olajhidraulikus vizsgálókádban. A tagok egymáshoz hegesztését, tömbösítését ismét szúrópróbaszerű minőségellenőrzés követi.

A 4 atmoszférát, a 6 atmoszféra üzemi nyomásra készülő radiátoroknak pedig 10 atmoszféra nyomást kell kiállniuk. Ha ez sikerül, jöhet a festés. Ez sem akármilyen. A festékréteg felvitele elektroforetikus úton történik. A megfelelően előkészített (zsírtalanított, foszfátozott és öblített) radiátor konvejorpályán érkezik a festékes kádhoz. A vezető sín az anód (amin áramot kap a radiátor), maga a festék a katód. Az elektrolízis folyamata addig tart, amíg a festékréteg vastagsága eléri a 25-30 mikront. Ekkor szigetelőként viselkedik, megszűnik az elektrolízis, a festékszemcsék kiválása és megtapadása automatikusan befejeződik. Ezután infrakemencében ég rá a festék a radiátorokra.
Manapság 500, 600 és 900 milliméter magmagasságú radiátorok készülnek, amelyek leggyakoribb szélessége 160 és 220 milliméter. Legnagyobb eséllyel a Tüzép-telepeken találkozhatunk ezekkel az európai színvonalat képviselő termékekkel. Az acéllemez-radiátorok fiatalabb testvére az úgynevezett panelradiátor, amely ugyanazokból a tagokból készül, mint hagyományos elődje, csupán a tömbösítés módja különbözik. Míg a hagyományos lemezradiátor tagjai merőlegesek a szerelési fal síkjára, addig a panelradiátorok párhuzamosak azzal. Hőleadása megközelítőleg azonos, kétségtelen, hogy kevesebb helyet vesz el a szobától, ami manapság nem elhanyagolható szempont. Hogy melyik a szebb? Ki-ki döntse el maga.

Mindezzel természetesen nem merült ki azon termékek sora, amelyek – hittük-e az elején? – közvetlenül is fogyasztási cikkeknek minősülhetnek. Nem szóltunk például az ugyancsak meganyayi célra felhasználható perforált lemezekről, amelyek ötvözött és ötvözetlen acél, alumínium, színesfém és műanyag lemezekből készülhetnek változatos mintával. Nem szóltunk a kiváló (és termelékenyen használható kerítésanyag) expandált lemezekről. Nem szóltunk a hidegen és melegen hengerelt, különböző vastagságú lemezekről, amely lakossági fogyasztásra 1000 x 2000 milliméteres méretű táblákban kapható (majdnem kész garázsajtó), nem szóltunk a megvásárolható tüzelőanyag termékekről, a plasztikus és félszáraz eljárással gyártott samott, normál- és idomtéglákról, a tűzálló falazáshoz szükséges habarcsról (én leginkább egy nyaraló kandallóját, vagy egy kerti szabad grillsütőt emelnék belőlük), az ugyancsak kokszolásnál keletkező szurokról (a kerítésnek szánt expandált lemezünket egy életre megóvná a korróziótól), telítőolajról, útikátrányról. Nehéz volna valóban mindent felsorolni és manapság ki tudná meghúzni a határt a lakossági fogyasztásra szűken értelmezhető termékek és az ipari hasznosításra alkalmas termékek között, hiszen a kisipari szolgáltatás oly mértékben kibővült, hogy cseppet sem csodálkozhatunk, vagy csodálkozhatnánk azon, ha egy szép napon a magánvásárlók igényei között is felbukkannának a mindezidáig csak ipari megrendelésekben szereplő például melegen és hidegen hengerelt lemeztermékek, lágyacélok, idomacélok, ötvözetlen bordázott lemezek, szalagok, hasított tekercsek, táblák.


Vasmű látképe a gyár egyik üzemének ablakán át /1959. október 17.
fotó: MTI

Nem sorolhattunk fel mindent, de ez aligha lehet gátja annak, hogy a lakosság igényei szerint részesülhessen a Dunai Vasmű közvetlen fogyasztásra szánt termékeiből. A fentebb jelzett kereskedelmi szervezeteken túl a Dunai Vasmű termékeivel kapcsolatos technológiai és kereskedelmi jellegű kérdésekre a vállalat értékesítési főosztáályának előadói mindenkor teljes körű, részletes információval állnak a leendő vásárlók rendelkezésére.

(x)

Dunaujvaros
Az oldal HTTP-sütiket használ a jobb működésért. View more
Cookies settings
Rendben
Privacy & Cookie policy
Privacy & Cookies policy
Cookie name Active

http://dunaujvarosmesel.hu

Melyek azok a személyes adatok, amiket gyűjtünk és milyen céllal gyűjtjük ezeket

Hozzászólások

Hozzászólás beküldésekor a hozzászólási űrlapban megadottakon kívül begyűjtésre kerül a hozzászóló IP címe és a böngészőazonosító karakterlánc a kéretlen tartalmak kiszűrése céljából. A weboldal külső, DISQUS hozzászólás rendszert használja.

Más honlapokról származó beágyazott tartalmak

A honlapon elérhető bejegyzések külső forrásból származó beágyazott tartalmakat (pl. videók, képek, cikkek stb.) használhatnak. A külső forrásból származó beágyazott tartalmak pontosan úgy viselkednek, mintha meglátogattunk volna egy másik honlapot. Ezek a webhelyek lehetséges, hogy adatot gyűjtenek a látogatókról, sütiket vagy harmadik féltől származó követőkódot használnak, figyelik a beágyazott tartalommal kapcsolatos felhasználói viselkedést, ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be vagyunk jelentkezve az oldalra.

Felhasználói adatok

Felhasználói személyes adatokat az oldal nem gyűjt. A külső hozzászólás rendszerben pedig a felhasználó saját maga rendelkezik a megadott információkkal. Erről a szolgáltatásról bővebben:

https://disqus.com/

A látogatók által beküldött hozzászólásokat automatikus spamszűrő szolgáltatás ellenőrizheti. Ha hozzászólunk, a hozzászólás és annak metaadatai nem meghatározható ideig a rendszerben maradnak. Ennek célja, hogy az összes ezt követő bármely hozzászólás általunk megismertté és jóváhagyottá váljon, azaz ne kerüljön fel a moderálandó hozzászólások listájára.

Kapcsolati adatok

Az oldallal kapcsolatosan az Impresszum oldalon tehetnek fel kérdéseket egy tetszőleges névvel, és egy email címmel, amennyiben választ is kérnek. Ezeket az adatokat a rendszer nem tárolja, csak továbbítja.

Save settings
Cookies settings