Pentelei Molnár János (1878-1924)

PENTELEI MOLNÁR JÁNOS (1878-1924)

MEGEMLÉKEZÉS – 2022.05.07

Felhasznált irodalom – Dr. Molnár Gyula: Pentelei Molnár János (1878-1924); kiadó “Dunaújvárosért” Városszépítő és – védő Egyesület elnöksége, 2011

Pentelei Molnár János 1878. május 8-án született ennek a háznak a helyén, az eredeti épületet háborús találat érte és átépítették. (szülőház fotó a forráskönyv 7. oldaláról). E ház a róla elnevezett utca 1-es házszámát viseli.
A családi fészekben 8 testvérével együtt szűkös lehetőségeik voltak, minél előbb kenyérkereső foglalkozásra kellett készülniük. János a helyi elemi iskolába járt, nem jól tanult, nevelői-tanárai mégis továbbtanulásra ajánlották, sokat olvasott, rajzkészsége és szelleme elárulta kivételes tehetségét.
Pesten reáliskolába jár, majd hajós édesapja kívánságára hajós iskolát kezd, de vonzalom és nyelvtudás híján hamar visszatér a reáltanodába. Mint írja erről a korszakról: “Érettségi után elvégeztem az építő felső ipariskolát, s rövidesen bekerültem a mezőhegyesi kataszteri hivatalba. Az önkéntesi év alatt gondoltam először, hogy művésszé legyek. Eddig is festegettem, de erősen megfogott a vágyakozás…., és a hivatalt otthagytam, 1902-ben feljöttem a fővárosba.” Ám életének legszűkösebb körülményei arra késztetik, hogy visszamenjen a kataszteri hivatalba a szerény, de biztos megélhetésért, gondolván és igyekezvén, hogy mellette még festhet is.
Azonban csakhamar gyökeres fordulat áll be életében, amikor az egyik orosházi barátja révén megismeri Nemes Kunos Adalbertát, aki egy orosházi állatorvos, földbirtokos harmadik lánya. Adalberta művelt, fiatal hölgy, s miután bécsi művészeti szaktekintélyekkel megbíráltatta az “ifjú festő” alkotásait, felmérette tehetségét és művészi kvalitásainak lappangó lehetőségeit, feleségül is megy hozzá.


Pentelei Molnár János – Adalberta a tükör előtt

Mint János írja, Adalberta azt kívánta, “hagyjam a bürót, fogjak komolyan a piktúrához… Először Münchenbe mentünk Hollósy Simonhoz. Csupa szenzáció volt… A mester tanulásra feleségemnek 4 esztendőt jósolt, 5 hónap múlva azonban már mosolyogva jelezte, nála nincs már több újat… tanulni.”
1903-ban Párizsban a Julien Akadémiára iratkozik be, ahol a részletkidolgozást olyannyira elsajátítja, hogy vázlatot a továbbiakban már soha nem készít. Igazi mesterének mégis Hollósy Simont tartja, akinek útmutatásával ,mint mondja, az “összefoglaló” látás alkalmazását sajátítja el.
Párizsból hazakerülve Dunapentelén laknak, majd Orosházán, 1906-ban költöznek Budapestre, ahol a Benczúr festőiskola tagjaként lel művészetének igazi táptalajára.
1908-ban már ösztöndíjasként Hollandiában tanul, mások mellett Rembrandtot tanulmányozza, ami a Benczúri hatással együtt erőteljesen hat művészetének szuggesztív, kifejező erejére. Mindazonáltal egyértelműen elmondható, hogy nem követte a kialakult festőiskolák egyikének kitaposott útját sem.
Hatalmas és minőségi életművet alkot, szinte hihetetlen, hogy mindössze negyvenhat évet élt, méghozzá úgy, hogy végig “gyermek” maradt. Még halála évében is Svájcban ródlizó, a Balatonon horgászó, jachtozó és szűk családi és baráti körében legtöbbször fia és lányai zongorakíséretében csellózó, cimbalmozó művész. Még balatoni vitorlásával is díjat nyer…. Mesterember otthonában sose járt, istenadta kézügyességgel mindent maga javít, legyen az villany, parketta, hangszer, vízvezeték, műbútor, perzsaszőnyeg stb.
A művész külső élete egyenletesen ívelt felfelé, de a belső fejlődés megtört, amikor engedett felesége ösztönzésének. A felső polgári életminőség fenntartása erőltetett menethez, erőinek kimerüléséhez vezetett. Hosszú évek múltán válásra gondolt, rajongásig szeretett gyerekei melléálltak. Az olasz tengerparton és a svájci hegyekben gyógykezelt betegsége végül a gyulai tüdőszanatóriumba vezette.
Az itt töltött utolsó hónapok félbemaradt alkotások és egy késői szerelem jegyében peregnek, Dr. Horváth Gabriella fiatal, művelt orvosnő közelségében (a gyógyulófélben lévő tüneteket mutató festőművész váratlan halála őt viselte meg a legjobban, öngyilkossági kísérlete után végleg elhagyta az országot, előbb Hollandiába, majd Jáva szigetén a 60-as évek elején gyarmati orvosként veszítjük szem elől…).
A 1924-ben Budapesten a művész parcellában temetik el. A magába forduló festőművész halála után emléktárlatot tartanak, megemlékeznek róla, utcát neveznek el róla, aztán hallgatás hallgatást követ, II. világháború alatt családja már anyagi gondokkal küzd, lényegesen szerényebb körülmények között él.

Munkássága:
Bámulatosan gyorsan festett. Ezernél több képe van külföldön, néhány száz itthon. 1970-ben unokaöccse, Dr. Molnár Gyula az itthoni alkotások bravúros felkutatásával mintegy 280 festményt azonosított és listázott. Alkotásai 1962-ben egy kiállítás keretében és mértékében “tértek haza” Pentelére, Dunaújvárosba. Nemrégiben az Intercisa Múzumban, majd a kecskeméti Cifrapalotában egy magángyűjtő több, mint 40 remekművel jelentkezett, és mondhatni elárasztotta a művészetre fogékony nagyérdeműt a bizonysággal, hogy ő a korszak legsikeresebb, mindenképpen egyik legnagyobb klasszikus festőművésze volt.

Egy kis betekintés témavilágába:
Első időszakában – témacsoportjában mély szociális mondanivalóval jelentkezik. Főszereplői a szegények, elesettek, modelljeit közvetlen családi körből is választotta, egyik képén a háttérből maga a festő is felénk tekint….
A második témacsoportba bibliai képei tartoznak. Nagy méretű festményein elhitető erővel, Rembrandt-i mélységű átéléssel ábrázol, keze alatt kompozíciós mesterművek születnek.
A harmadik csoportban a portrék, életképek, tájképek mellett egyre inkább meghatározóak a negyedik csoportba sorolható, hatalmas keresletnek örvendő csendéletek.

Kivonatosan még pár szó a páratlan díj és siker szériáról:

  • 1904. Először állít ki tájképeket. egy képet az állam, három képet I. Ferenc József vásárol meg.
    Háromszor nyeri el gróf Nemes Andorné díját, megkapja a tekintélyes Wahrmann-díjat.
  • 1908. Andrássy Dénes díj, +a megelőző 6 esztendő legjobb kompozíciójának járó báró Rudits-díj. A Képzőművészeti Társulat megveszi a “Harminc ezüstpénz” című bibliai kompozícióját.
  • 1910. Elnyeri az állam kis aranyérmét. I. Ferenc József vele festeti meg portréját+oltárképet rendel a pennsylvániai magyarok számára.
  • 1912. Bécsi nemzetközi kiállítás, aranyérem. A díjazott csendéletet az osztrák állam múzeum számára megvásárolja. Itthon Nemzeti Szalon nagy aranyérme.
  • 1913. Müncheni nemzetközi kiállításon aranyérem. Vásárló a bajor állam.
  • 1915. Állami nagy aranyérem.
  • 1922.Balatoni társaság nagydíja. A londoni stúdió világkörüli útra köt vele szerződést. Amerika és Európa megrendelésekkel árasztja el.
    A hazai képzőművészeti társaságok és kiállítótermek elismert szereplője, híres világvárosok keresett kiállító művésze.

U.i.:
Horváth Tamással összefogva felkutattuk és jelenthetjük, hogy képletesen éppen most “értük utól” Pentelei Molnár János egyik – az imént említett  alkotását, oltárképét Pennsylvániában, amit I. Ferenc József császár vásárolt meg és adományozott az amerikai magyaroknak….


fotó: Cheryl Walter/pinterest

Pentelei Molnár János oltárképének nyomában

Kevés információ alapján kezdődött a kutatás, mely során 2002-ig bezárólag sikerült felgöngyölíteni az elveszettnek hitt oltárkép történetét. Rövid templomtörténet az újvilágból:

Az 1890-es évek végén magyar bevándorlók elhatározták, hogy templomot építenek a pittsburgh-i McKeesportban. Adakozások, adományok révén sikerrel jártak, és bár az első istentiszteletüket még egy közeli templom iskolájának pincéjében tartották, a megnövekedett létszámú gyülekezet miatt állandó épület, egy új templom építésébe kezdtek. 1900-ban alapkőletétel, majd a Magyarország első keresztény királyáról, Szent Istvánról épületet 1901 nyár végén szentelték fel. Ez volt az első magyar római katolikus templom az államban.

A patinás templom faoltára Magyarországon termesztett fákból készült, amit a kassai püspöktől kaptak, Pentelei Molnár János Szent Istvánt ábrázoló képét pedig Ferenc József osztrák-magyar császár hagyta örökségül, az orgonát pedig Andrew Carnegie ajánlotta fel a gyülekezetnek.

A növekedésnek indult Szent István Római Katolikus Magyar Egyház az 1960-as években hanyatlásnak indult, és köszönhetően a gazdasági válságnak, 2002-ben bezárták a templomot, a telket eladták, 2020-ban pedig elbontották.

103 éves története során Szent Istvánnak mindössze négy lelkésze volt:

Kováts Kálmán tiszteletes (1899. augusztus 12. – 1927. május).
Rethy János tiszteletes (1927. május – 1946. július).
Raymond Novak tiszteletes (1946. december – 1962. június).
Kato István tiszteletes (1962. június – 2002. április).


Igen, ez az! Pentelei Molnár János szignója a kép jobb alsó sarkában
fotó: Cheryl Walter/pinterest

Ők még biztos láthatták Pentelei Molnár János oltárképét, mi pedig csak reménykedhetünk abban, hogy a kép nem veszett el örökre, nem vált vandálok, és a bontás áldozatává. A kutatás természetesen nem állt meg.


A Szent István katolikus templom 2020. július 30-án, nem sokkal bontása előtt

felhasznált forrásanyagok:
abandonedonline.net/location/st-stephen-magyar-church/
www.bocskairadio.org/en/providence-and-persistence-the-unlikely-journey-of-a-piece-of-mckeesport-history-to-cleveland/
abandonedonline.net/location/st-stephen-magyar-church/
www.detroiturbex.com/content/outside/pa_ststeve/index.html

A Pentele Baráti Kör küldetésének tartja, hogy Pentelei Molnár János festményeit közismertté tegye és azt, hogy a leendő Rudnyánszky-Mondbach látogatóközpontban kivételes életműve eredeti festményekkel is méltó módon legyen reprezentálva.

Pálinkás Bertalan, a Pentele Baráti Kör Egyesület és a pentelei civil szervezetek képviseletében


Pálinkás Bertalan és a Kéknefelejcs Dalkör a művész szülőháza előtt – 2022. 05. 07.
fotó: Horváth Tamás

Köszönjük mindenkinek, aki velünk tartott és részt vett a szombati megemlékezésünkön, illetve további köszönet a Pentelei Kéknefelejcs Hagyományörző Dalkör műsoráért.

Dunaujvaros
Az oldal HTTP-sütiket használ a jobb működésért. View more
Cookies settings
Rendben
Privacy & Cookie policy
Privacy & Cookies policy
Cookie name Active

http://dunaujvarosmesel.hu

Melyek azok a személyes adatok, amiket gyűjtünk és milyen céllal gyűjtjük ezeket

Hozzászólások

Hozzászólás beküldésekor a hozzászólási űrlapban megadottakon kívül begyűjtésre kerül a hozzászóló IP címe és a böngészőazonosító karakterlánc a kéretlen tartalmak kiszűrése céljából. A weboldal külső, DISQUS hozzászólás rendszert használja.

Más honlapokról származó beágyazott tartalmak

A honlapon elérhető bejegyzések külső forrásból származó beágyazott tartalmakat (pl. videók, képek, cikkek stb.) használhatnak. A külső forrásból származó beágyazott tartalmak pontosan úgy viselkednek, mintha meglátogattunk volna egy másik honlapot. Ezek a webhelyek lehetséges, hogy adatot gyűjtenek a látogatókról, sütiket vagy harmadik féltől származó követőkódot használnak, figyelik a beágyazott tartalommal kapcsolatos felhasználói viselkedést, ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be vagyunk jelentkezve az oldalra.

Felhasználói adatok

Felhasználói személyes adatokat az oldal nem gyűjt. A külső hozzászólás rendszerben pedig a felhasználó saját maga rendelkezik a megadott információkkal. Erről a szolgáltatásról bővebben:

https://disqus.com/

A látogatók által beküldött hozzászólásokat automatikus spamszűrő szolgáltatás ellenőrizheti. Ha hozzászólunk, a hozzászólás és annak metaadatai nem meghatározható ideig a rendszerben maradnak. Ennek célja, hogy az összes ezt követő bármely hozzászólás általunk megismertté és jóváhagyottá váljon, azaz ne kerüljön fel a moderálandó hozzászólások listájára.

Kapcsolati adatok

Az oldallal kapcsolatosan az Impresszum oldalon tehetnek fel kérdéseket egy tetszőleges névvel, és egy email címmel, amennyiben választ is kérnek. Ezeket az adatokat a rendszer nem tárolja, csak továbbítja.

Save settings
Cookies settings