December 21 tiszteletére


Szabad Ifjúság – 1951. november 30.

DECEMBER 21 TISZTELETÉRE


A Sztálin Vasmű Oxigéngyár ifjúsági építkezésének egyik legjobb brigádja, a Farkas Ferenc ifjúsági brigád. Sztálin elvtárs születésnapjára vállalták, hogy elérik a 200 százalékot.

A kommunizmus idején december 21-én ünnepelték Sztálin, a szovjet diktátor születésnapját, ám valószínűbb, hogy három nappal korábbi a tényleges dátum. Nemcsak a születés éve, hanem a napja is bizonytalan, azonban a december hó – eddig úgy tűnik – biztos.

A Wikipedia angol oldala szerint Joszif Visszarionovics Sztálin 1878. december 18-án született. Bíró László, a História egyik számában viszont korábban arról írt, hogy „sokáig úgy tudta a világ, hogy 1879. december 9-én (a gregorián naptár szerint december 21-én) született Joszif Dzsugasvili. Az elmúlt évtizedekben előkerült egyházi anyakönyvek szerint viszont 1878. december 6-án látta meg a napvilágot a Tifliszi (ma Tbiliszi) kormányzóság Gori nevű városában”. Mindehhez csak annyit tehetünk hozzá: Dzsugasvili volt Sztálin eredeti neve.
Sztálin idején az 1879-es dátum volt hivatalos – ezt írja a Wikipedia orosz oldala is, és a december 9-21-es dátumpárt vezették be a kommunista blokk országaiban is. Magyarországon a nálunk szokásos naptár szerinti 21-ét ünnepelték, ezért lett például a 70-es troli is indulásakor, 1949-ben Sztálin születésnapjára átszámozva.
Egyházi anyakönyv
Az orosz Wikipedia is megemlíti azonban a december 6/18-ai verziót, amely az egyházi anyakönyvekre támaszkodik. Ugyanakkor az orosz források között szerepel – rendőrségi dokumentumok alapján – az 1879-es és 1881-es év is születési dátumként. Egy svéd kutatás szerint viszont megintcsak 1878 tűnik a legvalószínűbbnek.
A Wikipedia angol oldala szerint egy 1921-es iratban Sztálin maga is 1878. december 18-át adta meg saját születési dátumaként, méghozzá egy saját kezűleg írt dokumentum szerint. Hatalomra kerülése után azonban mégis megváltoztatta az időpontot, és 1922 után már a december 9/21-es párosítás volt hivatalos.
Miért változtattak?
A Wikipedia francia oldala szerint a változtatásra Edvard Radzinsky dramaturg adott magyarázatot. Sztálin ugyanis az ötvenedik születésnapját az egész országban meg akarta ünnepeltetni, de 1928-ban – amikorra a tényleges félévszázados dátum esett volna – még nem volt elég biztos a hatalma. 1929 végére viszont már sikerült félreszorítania ellenfeleit. (Trockijt például ekkorra már száműzték.) Ugyanakkor egy francia történész, Jean-Jacques Marie 2001-es műve szerint Sztálin már 1914 előtt módosította születési dátumát.
Az is érdekes, hogy manapság már 13 napos az eltérés az ortodox egyházak által használt Julián-féle és az általunk használt naptár között, Sztálin születésének idején viszont még csak 12 napos volt a különbség. Ez azért van így, mert a Julián- és a gregorián naptár között évszázadonként egy nappal nőtt az eltérés. 1700 után például 11 napos volt ez, 1800-tól 12 napos, 1900-tól pedig 13 napos.

forrás: https://hvg.hu/tudomany/20101221_sztalin_szuletesnap

Büszkén állok az építők közé

Hajdú Mihály ifjúmunkás levele Sztálinvárosból

Három napja vagyok a Sztálin Vasmű építője. Nagy öröm ez számomra, hisz ezzel egy nagy lépéssel kerültem közelebb életcélomhoz. Szeretném, ha velem együtt örülne a többi ifjúmunkástársam is: ezért írom én most ezt a levelet.
A felszabadulás előtt “szolgáknak” nevezték a szüléimet a környékbeli kulákok. Mivel földünk nem volt, azért mindig harmadában, vagy pedig teljesen éhbérért kellett dolgozni apáméknak. Sohasem felejtem azt, amikor az egyik alsódabasi kulák eltörte édesanyám kezét, mert meg merte mondani, hogy igazságtalanul adja ki a nekünk járó kukoricát. A bátyám – aki most az RM géplakatosa – hiába könyörgött apámnak, hogy elmehessen inasnak, nem tehette meg; mert nem lett volna, aki pénzelje a mestert.
A felszabadulás után hét hold földet kaptunk, most pedig termelőszövetkezetben dolgoznak szüleim. Én is ott dolgoztam. Szerettem is azt a munkát, hisz éreztem, hogy mi, akik mindig csak a más kutyái voltunk, végre magunknak, a mi asztalunkra termelünk. De valahogy szűknek láttam a mi falunkat. Mindig nagy gépekről, folyékony vasról, acélról álmodoztam: ezért lettem a Sztálin Vasmű építője.
Sztálinvárosban nagy feladatok várnak bennünket, ifjúmunkásokat. Beszéltem itt olyan fiatalokkal, akik elmondták, hogy ők már egész házakat építettek fel, mégis úgy beszélnek a Vasműről, mintha csak most kezdődne, most bontakozna ki igazán a hatalmas gigászi építkezés. Én büszkén állok az építők közé, mert tudom, hogy nagy és szép az a cél, amelyért harcolok. Itt leszek majd igazán az acél, a vas, a hatalmas gépek ura.

Hajdú Mihály, a Sztálin Vasmű ifjúmunkása

A Békemű és építői

A város új építői

“Nagy dolog egy fiatal életében, ha Sztálinváros építője lehet”

Emlékszem, gyermekkoromban gyakran megszidott apám, mert a kuláknál való kapálás helyett kis játékházakat építettem. Mindig arról álmodoztam, hogy valamikor nagy házakat fogok építeni, palotákat, amelyekben egyszerű – az apámhoz hasonló – munkásemberek laknak. A múltban persze számomra lehetetlen volt az, hogy valamikor is szakmát tanuljak, az, hogy megvalósítsam vágyaimat.
A felszabadulás után előttem is megnyílt az út: még jobban élt bennem a vágy, hogy építőmunkás legyek. 1950 elején Budapestre jöttem dolgozni, a Lakásépítő Vállalat kőművestanulója lettem. Nehéz azt elmondani, milyen öröm volt ez számomra. Játékházak helyett végre téglából és kőből igazi házakat kezdtem építeni.
Dobogókőn egy klubházat építettünk, amikor betegségem miatt abba kellett hagyni a tanulást. Éppen akkor, amikor mint kőművestanuló először kezdtem önállóan dolgozni. Bizony nagy szomorúság volt ez számomra.
Most már újra egészséges vagyok. Néhány napja pedig Sztálinvárosban dolgozom. Nagy dolog az egy fiatal életében, ha Sztálinváros építője lehet, itt nemcsak, hogy nem tiltják meg azt – amit nekem gyermekkoromban megtiltottak -, hogy építsek, hanem segítséget is nyújtanak a munkában. Én hálából büszkén ígérem meg hazánknak: jó és szép házakat fogok építeni.

Stadler István, Sztálinváros ifjúmunkása

Dunaujvaros