Dunapentelétől – Dunaújvárosig

294 0


Fejér Megyei Hírlap – 1965. június 20.

Dunapentelétől – Dunaújvárosig

Az eső naponta locsolja az új város utcáit, virágos-füves parkjait. Néha jólesik a kíváncsi napfényben fürdő városban visszaemlékezni. Tizenötéves, mint egy csintalan, de azért komoly leány. Az ifjú város öreg építőit keresem. Mire emlékez­nek a másfél évtizedből?

A postás
Hivatala a radarban talál­ható. A 29-es barak adott ott­hont a várossá fejlődő építke­zés első postahivatalának. Ve­zetője, Nagy Anna az őszhajú hivatalvezető azóta itt él, la­kik, dolgozik, összekötő kapocs az egész országgal, néha még a világgal is. Huszonnégy éve dolgozik a postánál.
– Ebből tizenöt évet itt, eb­ben az öreg épületben – mondja, míg újabb külde­ményt nem hoznak. – Sok minden történt az elmúlt évek alatt. Valamikor, a kezdetben a Radar volt a fénypont, ma öröm végigsétálni a város ut­cáin, A régi Dunapenteléről eljutottunk Dunaújvárosig. Tessék elhinni, hosszú küzdelmes évek voltak ezek!

A művezető
Hajóval érkezett, mint ács. Szerszámait, a léniát, a szekercét, szeget hátizsákban hoz­ta magával Mohácsról. Felvo­nulási épületeket készítettek. A Lajos-kőnél – a mai Béke téren, ahonnan naponta több mint száz autóbuszjárat indul, vagy érkezik – kezdték a munkát. Nem volt víz.
– Építettünk és kutat ás­tunk – emlékezik az ács, a ma is fiatalnak látszó Fazekas Imre. – A téglaházak építé­séből kialakult a szobafal nagyságú elemekből összera­kott lakóépület. A Vasmű mellékterméke lett az alapanyag.
Fazekas Imre ma mint művezető dolgozik a város-építé­sen. Valamikor a kukoricaföldek helyén sár volt, ma házak, iskolák, korszerű utak jelzik az építők munkáját.


Béke tér 1959. augusztusában
fotó: MTI/Balassa Ferenc

Az éjjeliőr
Évekig a kórház építkezésén virrasztotta az éjszakát. Vala­mikor 1950 májusában jött Pentelére dolgozni. A Siklónál rakta az uszályból a téglát. Mögötte volt a második világ­háború, negyven év. Később a lakásépítkezésen dolgozott, kő­művesekkel, ácsokkal. Sok habarcsot megkevert. Élete a város, a vasmű építésével fo­nódik össze.
– Az volt a nagy munka, mikor az uszályokból érkező anyagokat rámoltuk kifelé – így kezdi a beszédet, az emlé­kezés fonalát gombolyítani Dabi József éjjeliőr. – Ma meg kérem géppel dolgoznak mindenütt. Felépült a város, öregebbek lettünk, az utánunk jövőknek már a gépek segíte­nek…

A nyugdíjas
A kényelmes, megszokott munkát hagyta ott Budapes­ten. Öreg fejjel jött Pentelére, hogy a csöveseknek segítsen. Rövid időre, néhány hónapra tervezték az ittmaradását. Nem néhány hónap, 14 év lett belőle.
Egy év óta nyugdíjas.
– Csak a törvények szerint – hárítja el a meghatározást Hum János, a nyugdíjas csőszerelő főművezető. – Én na­ponta végigjárom az építkezéseket. Segítem a régebbi mun­katársaimat. Ma is tagja va­gyok a szocialista brigádnak. Négyszer nyertük el a kitün­tető címet.

Ilyen a nyugdíjas csőszere­lő. A lakásokban megnyitják a fürdőszobai melegvízcsapot. Csobog a forróvíz, hirdeti Hum János és dolgozótársainak munkáját. Ma már több mint hétezer lakásban van meleg­víz.

Az újságos
Csepelről jött. A háború után a párt hívta, a sajtóter­jesztés munkájával bízták meg. Dunapentelén az első új­ságárus volt. Nem pavilonban árult. Nyakában táskával, benne az újságokkal, járta az építkezéseket. A partfal-épí­téstől a kokszolóig terjedt az első években a “munkaterülete”.
– Keresték a munkások az újságot, szomjazták a betű hi­ányát – beszéli az emlékeket Pintér József – el is fogyott minden lap. Nagy volt az öröm, mikor az első helyi lap, a Dunapentele Építője megjelent 1951 derekán. Rólunk szólt. Itt írták, budapesti nyomdában nyomták. Hol tar­tunk azóta!
Józsi bácsi – így ismerik Pintér Józsefet az öregek – fiatalok – szintén nyugdíjas.


Légi felvétel Dunaújvárosról. – 1964. június 2.
fotó: MTI/Járai Rudolf

Öt ember a sok ezerből. Csepp a tengerből, a másfél évtized munkásaiból. Estén­ként neonfényben fürdik a város. Az illatozó hársak fűszerezik a levegőt. Több mint száz tanteremben ta­nulnak a fiatalok-időseb­bek. A kiserdő hatalmassá nőtt rengetegén túl termel­nek az üzemek, a gyárak. Egy hónappal előbb kezdett próbaüzemelni a hideghen­germű, mint a tervek szól­tak. Dunaújváros ünnepre készül. A másfél évtized ün­nepére. Várja a párt, az or­szág vezetőit. Néhány évvel előbb, amikor a meleghengermű avatása volt, akkor is esett az eső.

Ünnepel és avat a tízéves város

Kádár János elvtárs a dunaújvárosiakat a hideghengermű megépülésé­re buzdította. Ígérte, akkor, hogy az avatásra eljön. Sza­vait rövidesen valóraváltja. A tizenöt év Dunapentelétől a mai Dunaújvárosig nehéz, hosszú volt. Mégis mintha ma lett volna, hogy Nagy Anna a postásnál. Fazekas Imre ács a Lajos-kőnél, Dabi József a Siklónál, Hum Já­nos a csőszerelésnél, Pintér József a sajtónál munkához kezdett. Történelem ez, szo­cialista hazánk munkával írt, alkotott története!

Gubacsi Gyula


Vasmű út – 1964. május 9.
fotó: MTI/Járai Rudolf

Felhasznált képek:
Dunaújvárosi Hírlap archívuma
MTI
Panoráma képes könyvek – Dunaújváros

Dunaujvaros
Az oldal HTTP-sütiket használ a jobb működésért. View more
Cookies settings
Rendben
Privacy & Cookie policy
Privacy & Cookies policy
Cookie name Active

http://dunaujvarosmesel.hu

Melyek azok a személyes adatok, amiket gyűjtünk és milyen céllal gyűjtjük ezeket

Hozzászólások

Hozzászólás beküldésekor a hozzászólási űrlapban megadottakon kívül begyűjtésre kerül a hozzászóló IP címe és a böngészőazonosító karakterlánc a kéretlen tartalmak kiszűrése céljából. A weboldal külső, DISQUS hozzászólás rendszert használja.

Más honlapokról származó beágyazott tartalmak

A honlapon elérhető bejegyzések külső forrásból származó beágyazott tartalmakat (pl. videók, képek, cikkek stb.) használhatnak. A külső forrásból származó beágyazott tartalmak pontosan úgy viselkednek, mintha meglátogattunk volna egy másik honlapot. Ezek a webhelyek lehetséges, hogy adatot gyűjtenek a látogatókról, sütiket vagy harmadik féltől származó követőkódot használnak, figyelik a beágyazott tartalommal kapcsolatos felhasználói viselkedést, ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be vagyunk jelentkezve az oldalra.

Felhasználói adatok

Felhasználói személyes adatokat az oldal nem gyűjt. A külső hozzászólás rendszerben pedig a felhasználó saját maga rendelkezik a megadott információkkal. Erről a szolgáltatásról bővebben:

https://disqus.com/

A látogatók által beküldött hozzászólásokat automatikus spamszűrő szolgáltatás ellenőrizheti. Ha hozzászólunk, a hozzászólás és annak metaadatai nem meghatározható ideig a rendszerben maradnak. Ennek célja, hogy az összes ezt követő bármely hozzászólás általunk megismertté és jóváhagyottá váljon, azaz ne kerüljön fel a moderálandó hozzászólások listájára.

Kapcsolati adatok

Az oldallal kapcsolatosan az Impresszum oldalon tehetnek fel kérdéseket egy tetszőleges névvel, és egy email címmel, amennyiben választ is kérnek. Ezeket az adatokat a rendszer nem tárolja, csak továbbítja.

Save settings
Cookies settings