Pesty Frigyessel Pentelére

572 0


Dunaújvárosi Hírlap – 1996. november 30.

Pesty Frigyessel Pentelére

Pesty Frigyes Magyarország helységnévtára című kéziratában olvashatjuk a Dunapenteléről szóló fejezetben:

“A város északi részén nyugatról egy patak foly be, mely a rácalmási határban ered. Mielőtt a Dunába csörögne, úsztatónak alkalmazva, alább egy patak-malmot hajt. Ezen átjutva láthatni “Vaskapu” nevű földszorost, 70-80 láb magos, 270-300 láb hosszú hegyek közt… Nevét hihető, mint öregeink is szóbeli hagyományból tudják, a törökök védelmi helyétől vette, minthogy innét fölfelé, közel a patak mellett Táborállások vala”.

Zalay Ferenc pentelei plébános ezen sorai, melyeket 1864-ben vetett papírra Pesty Frigyes részére, indítottak arra, hogy visszamenjünk Pentele múltjába. Nem célom, hogy régészek, hivatásos történészek ismereteivel vetekedjem, ismét főleg saját emlékeimre, benyomásaimra támaszkodom. Érdekes természeti alakulat az a földnyelv, mely a Dunába ömlő Felsőfoki- és Lebuki-patakok között terül el. Megszakítatlan része volt annak az összefüggő löszhátságnak, mely 45-60 méter magas meredek partokkal szakad a Dunába. A két patak ebből a hátságból választotta le földnyelvünket, mely akkoriban még a Vaskapu földszoros híján egészen a Duna vizéig tartott. Egészen biztos, hogy a földnyelv végét nem természeti erők alakították, hanem az ember tevékenysége nyomán jött létre az a kis különálló magaslat, melyet ma Rácdomb néven ismer Dunaújváros lakossága. Gyermekkoromban még Frankl-hegy volt a neve. Mikor történhetett a Vaskapu kiképzése?
A Dunába ömlő patakoktól közrefogott löszdombon a mint-egy 6000 éves, újkőkori Zseliz-kultúra közel s távolban máig egyetlen ismert maradványaira rétegződtek fel az egymást követő korok telepmaradványai, amíg a domb a mai – remélhetőleg végleges – formáját el nem nyerte, írja keserűen dr. Bóna Istvánné.
Gyanúsíthatjuk-e a római légiókat a mély árok kiképzésével? Eddig még nem sikerült olyan római létesítményt felfedezni, mely Castra Intercisa – vélhetően kettős – tábora között a Rácdombon helyezkedett volna el. Bizton állíthatjuk viszont, hogy az öreghegyi felső táborba nyugati irányból, a Bánomon – ma Pince soron – át vezető mély út emberkéz műve, melyet idők során egyre tágítottak természeti és emberi tényezők.
Árpád-kori királyaink idejéig kell mennünk, amikor az Andronikosz/Andornok nemzetség kis méretű családi földvárat emeltetett a maga számára; az igazi védelmet a földsáncra épített cölöp- és gerendafal adta – kölcsönöztem a megállapítást dr. Bóna Istvántól. Helyét, fekvését az 1238. évi oklevél pontosan megjelöli a mai Rácdombon. Ezen földvár építése indokolhatta, hogy védhetőségét a földnyelv kettévágásával keletkező mély árokkal növeljék, a kikerülő földdel sáncot építve a vár körül.


A pentelei palánkvár – Ottendorf Henrik rajza 1663-ból

Szinte teljes bizonyossággal állíthatjuk, ha – tovább idézve – dr. Bóna Istvánt olvassuk: “1529. augusztus 24-én már a néven nevezett “Penteli” helységnél táborozik ismét az ezúttal Bécs ostromára felvonuló török sereg. A “nagyon nehezen járható és szűk” mély útra, amelyen az ágyúkat csak üggyel-bajjal lehetett átvontatni s amely terep támadásra csábítja az ellenséget, ezúttal maga Szulej mán szultán figyel fel, s emlékeztetőül feljegyezteti hadinaplójába. “A szűk utat később a mellé épített házakkal bővítették, melyek részére az udvarok növelését a nyugati oldali meredek löszfal felé lehetett megoldani. Még 1950-ben is ezen a szűk úton haladt a 6-os főút nyomvonala. Keleti oldalán a meredek domb, melynek tetején volt a Rudnyánszky kastély, nyugatról a szakadó lösszel határolt házsor, közbül a mindössze – helyenként – csak 5 méter széles makadám úttal és vízelvezető árokkal. Ezen a szűk úton vonult 1944-ben Budapest irányába a Vörös hadsereg is, majd 1945 januárjában a német páncélosok. A Rácdomb felé eső meredek lejtőt 1952-ben vágták át, amikor a jelenlegi bekötőutat építették.
A dombon fent lévő földvárat a tatárjárás eltüntette, mint láttuk a “Vaskapu” mély út megmaradt, 1629 utáni években építhették a megszálló törökök a Rácdombon a pentelei palánkvárat, melyet 1663-ban Ottendorf Henrik császári követ – Belgrád felé utaztában lerajzolt, feltüntetve a látkép alatt a vár alaprajzát is. Érdekes része az alaprajznak a bal oldalán látható szabálytalan ötszög, mely nem lehetett a Rácdombon. Kirajzoltam az 1882. évi kataszteri nyilvántartási térkép megfelelő részleteit, amelyre a Vaskapu nyugati oldalán pontosan ráilleszthető az Ottendorf-féle ötszög. Ez azt jelenti, hogy az ötszöggel ábrázolt fogadó azon a területen volt, amely a Vaskapu és a Pentelei Molnár János utca között van. Ha nem sajnáljuk a fáradságot, a területet bejárva egyértelművé válik, hogy a Pentelei Molnár János utcának ezt a szakaszát nem moshatta ki a felszíni víz, a mély árok elkészítése itt is csak emberkéz műve lehet.
Előttünk van tehát a törökkori Pentele kettős palánkvára: egyrészt a Rácdombon a négyszögletes palánk, másrészt vele szemben az elővárként emlegetett fogadó a Vaskapu földszoros nyugati oldalán, amelyet részben természeti adottságok, részben pedig az emberi kéz alkotta mély árok védett.
A harcok során elnéptelenedett Pentelére az 1600-as évek második felében rácok költöztek. Házaikat a védelmet nyújtó palánk köré építették, valamint a tőle nyugatra levő domboldalra.


Magyar Királyság – Második katonai felmérés

Érdemes jobban szemügyre vennünk az 1882. évi kataszteri térképet, ez világosan feltünteti a várfalak mentén kialakult beépítést, mely még ezelőtt 20 évvel is látható volt, megőrizte eredeti szerkezetét. A Vaskapu épületeit mindössze négy évvel ezelőtt bontották cl.
Többen említik a palánkon belül a rác templomot. Az Ottendorf-féle alaprajzot nem lehet úgy illeszteni a térképre, hogy a rác templom a falakon belül kerüljön. Ottendorf látképe a palánk két kaputornyát tünteti fel, nyugati oldalán a főbejáratot, keleti oldalán a Dunára nyíló kapu tornyát. A kikötőbe vezető út, mely innen indult, még ma is ezen a helyen vezet le a vízpartra.
A pentelei rácok a vár körül kialakult települést illették “ogragye” névvel. A rác templom ebben az időben még nem létezhetett; a görögkeleti plébániát 1696-ban alapították, mint ahogyan azt Károly János megjegyzi.
Pentelei hagyományok szerint az elővárban volt később a pentelei bíró háza, majd az árok túloldalán már a rácok-köze – a mai Frangepán utca – következett. A penteleiek nem a Rác-közbe, hanem a Rácok-közé jártak, jelölve ezzel azt, hogy nem egy közről, hanem a rácok által lakott területről van szó. Ha ránézünk a térképre, még ma is megláthatjuk a település keskeny, girbegurba utcácskákkal átszőtt képét, ahonnan már régen eltűntek az apró kis házacskák, elfoglalva helyüket a nagyobb családi házak által.


Dunapentele belterülete a századfordulón

Itt volt a régi rác temető is. Óvodás koromban sokszor játszottunk a felhagyott sírhalmok között, még egy vasráccsal kerített obeliszk is volt ott, amely egy családi kriptát jelzett. A temető területét a század harmincas éveinek közepén felosztották a szomszédos telkek között. A Temető utca 20., 22., 24. számú házuk udvarát a temető területéből növelték, így még ma is előtűnnek a partoldalból előkerült maradványok.
Bizonyára létezett török temető is, helye Pentelei Molnár János szülőháza mellett lehetett. Az emléktáblával jelölt épület melletti telekről ástak ki vízvezeték fektetése alkalmával egy szépen faragott török turbános fejfát 1964-ben, anyaga maradandó kemény mészkő, valószínűleg az öreghegyi római erődből. Ez a turbános emlék ma is ott látható egy másiknak a társaságában kis barátom kertjében.


Rudnyánszky-Frankl kastély

Semmi sem maradandó, így a rácdombi Pentele palánkja is eltűnt. 1745-ben helyén a falu akkori földesura, Rudnyánszky József egy szép, klasszicista stílusú kastélyt épített. A kastély – sajnos – 1949-ben áldozatul esett az útépítési programnak. A 6-os út módosított nyomvonala pontosan kettébe szelte volna. Édesapámnak – aki kőműves mester volt – jutott osztályrészül a kastély elbontása. Dunaújváros telepítése miatt az út ugyan nem épült már meg, de a bontást nem lehetett visszacsinálni. Az épület néhány szép maradványát hazavittem, ott vannak házunk udvarán. Ezek, valamint régi térképek és képeslapok alapján próbáltam a kastélyt rekonstruálni. Nagyon hasonlított, illetve előképül szolgálhatott a Magyar utcán ma is meglévő Mondbach-kastélynak, amely jóval később épült.
A főépületet földalatti boltozott folyosó kötötte össze a melléképülettel, itt közlekedett a személyzet
Az épület utolsó tulajdonosa 1944-ig Frankl Zsigmond földbirtokos volt – róla neveztük el a Rácdombot Frankl-hegynek. Frankl Zsigmond birtokai a Szedres-pusztán voltak. Külön telefonvonalat építettek ki a kastély és a birtok között. Osztozva a többi dunapentelei zsidó sorsában, őt is Auschwitzben pusztították el.
Térjünk vissza kiindulási pontunkhoz, próbáljuk megkeresni a leírásban említett patakmalmot. Az úton elindulva a laktanyai bejárattól, Dunapentele irányába jövet három régi házat láthatunk, előttük még fellelhető a régi makadám út nyoma. Ezen házak mögött a patakvölgyet gáttal elrekesztve egy kis tó képződött, mely a patak vizét felduzzasztva, malomcsatornán keresztül hajtotta meg a kis patakmalmot. Nem szabad itt olyan nagy malomra gondolnunk, amelynek az energiáját a bővizű és nagy esésű hegyi patakok szolgáltatják. Arra volt csak elegendő, hogy az éjszaka felduzzasztott vízzel meghajtott malom kölest hántoljon, lucernát daráljon. Nagy Elek, a malom tulajdonosa az épületet és a malmot utoljára 1924-ben újította fel. Az 1930-as évek végén már teniszpálya volt a tó helyén. Kissrác létünkre mindig megcsodáltuk a pályán labdázó, hófehér ruhába öltözött nagyfiúkat és lányokat.
A patakon kiképzett hasonló rendszereket hívták úsztatónak. Érdekes viszont, hogy az Úsztató-dűlő, a malom helyétől északra, még a fennsíkon volt, nagyjából a benzinkút és a rácalmási határ közötti területen. Ebből arra következtethetünk, hogy az itt kezdődő völgyi patak is fel lehetett duzzasztva. Valóban, az egykorú leírások patak-malmokat említenek.
A patakvölgy és a temető közötti terület volt a Zsellér-Téglaház dűlő. Régi katonai térképeken a Nuszpli tanya mellett valóban felfedezhetjük a Z. O. (Ziegel Ofen) jelzést. Itt égethették azt a téglát, melyből a Rudnyánszky kastély épült.
A faluba bekötő út az átépítés előtt sokkal erősebben lejtett. Gépjárműközlekedés nem lévén, nagyon alkalmas volt a téli estéken szánkózásra. Dinnyeérés alkalmával ugyancsak próbára tette a budapesti Nagyvásártelepre dinnyét szállító autókat. Esténként az emelkedőn vártuk már a szállítmányokat, és a kocsira felkapaszkodva dézsmáltuk az édes dinnyét. Egy alkalommal a pótkocsin lévő nagy kosárból kinyúlt egy kéz és doronggal ugyancsak helyben hagyta kapaszkodó kezeinket.

Őri Zoltán

Felhasznált képek:
Dunaújváros története
Dunapentele, Sztálinváros, Dunaújváros fényképeken
Mapire – Történelmi Térképek Online

Dunaujvaros
Az oldal HTTP-sütiket használ a jobb működésért. View more
Cookies settings
Rendben
Privacy & Cookie policy
Privacy & Cookies policy
Cookie name Active

http://dunaujvarosmesel.hu

Melyek azok a személyes adatok, amiket gyűjtünk és milyen céllal gyűjtjük ezeket

Hozzászólások

Hozzászólás beküldésekor a hozzászólási űrlapban megadottakon kívül begyűjtésre kerül a hozzászóló IP címe és a böngészőazonosító karakterlánc a kéretlen tartalmak kiszűrése céljából. A weboldal külső, DISQUS hozzászólás rendszert használja.

Más honlapokról származó beágyazott tartalmak

A honlapon elérhető bejegyzések külső forrásból származó beágyazott tartalmakat (pl. videók, képek, cikkek stb.) használhatnak. A külső forrásból származó beágyazott tartalmak pontosan úgy viselkednek, mintha meglátogattunk volna egy másik honlapot. Ezek a webhelyek lehetséges, hogy adatot gyűjtenek a látogatókról, sütiket vagy harmadik féltől származó követőkódot használnak, figyelik a beágyazott tartalommal kapcsolatos felhasználói viselkedést, ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be vagyunk jelentkezve az oldalra.

Felhasználói adatok

Felhasználói személyes adatokat az oldal nem gyűjt. A külső hozzászólás rendszerben pedig a felhasználó saját maga rendelkezik a megadott információkkal. Erről a szolgáltatásról bővebben:

https://disqus.com/

A látogatók által beküldött hozzászólásokat automatikus spamszűrő szolgáltatás ellenőrizheti. Ha hozzászólunk, a hozzászólás és annak metaadatai nem meghatározható ideig a rendszerben maradnak. Ennek célja, hogy az összes ezt követő bármely hozzászólás általunk megismertté és jóváhagyottá váljon, azaz ne kerüljön fel a moderálandó hozzászólások listájára.

Kapcsolati adatok

Az oldallal kapcsolatosan az Impresszum oldalon tehetnek fel kérdéseket egy tetszőleges névvel, és egy email címmel, amennyiben választ is kérnek. Ezeket az adatokat a rendszer nem tárolja, csak továbbítja.

Save settings
Cookies settings