Ahol valóra vált Szórád Márton álma

332 0


Sztálinvárosi Hírlap – 1961. október 20.

Ahol valóra vált Szórád Márton álma

Látogatás az egykori zsellér-vezér unokájánál

Százhuszonöt évvel ezelőtt, egy csontfagyasztó téli reggelen háromszáz zsellér jelent meg a dunapentelei községháza előtt.
– Kenyeret! – kiáltották a farkasorditó hidegben.
A zsellérviskók zúgai mélyén kihűlten álltak a sütőkemencék. Üresen a kamrák. Nem füstölögtek a kémények. Csak a szél süvöltött a pentelei fennsík felől, s tépdeste, cibálta a zsellérek csapzott, bozontos üstökét.
Az első kiálltást csend követte.
A hatalom hallgatott.
A sűrű tömeg utat nyitott, mert Szórad Márton törekedett előre. A községházáig ment, s ott megállt. Megkocogtatta a bíró ablakát.
– Megyünk földet osztani, bíró uram!
A “földosztókat” utolérték Modrovich alszolgábíró zsandárai. Nyolc lázadót vasra vertek. Szórád Mártont pedig a megyei tömlcbbe vetettek. Két évig raboskodott, heti kétnapi böjttel és minden negyedévben huszonöt pálcaütéssél. A nyírfavesszőket használat előtt hideg vízben áztatták, hogy ütésük jobban tépje a bőrt.
Így őrzi Szórád Márton történetét a levéltári anyag és a nép ajkán élő hagyomány. Városunkban pedig 1952. május 1-én utat neveztek el róla. Ez az út ma már a történe­lemhez tartozik: ezen át áramlottak a gyár és a város építői a pentelei fennsíkra.
Ezen az úton indulunk el most mi is az Óvárosba, hogy felkeressük Szórád Márton unokáját: a 71 éves Rózsa Mihály bácsit, aki a Vörös Csillág Termelőszövetkezet egyik darálóját kezeli. Éppen kukoricát darál, amikor megérkezünk.
– Mióta szövetkezeti tag Mihály bácsi? – adjuk fel a kérdést.
– Két és fél éve. Örülök, hogy az én életemben válóra vált nagyapám, Szórád Márton álma: a föld a dol­gozó parasztoké lett. Csak az a kár, hogy engem már későn ért ez az öröm. Hiszen hatvankilenc éves voltam, amikor beléptem a szövet­kezetbe, s ma már a hetvenegyediket taposom. De igyekszem helytáállni, amíg bírom. Erre kötelez nagyapám emléke. Meg a becsület is. Aztán, ha nyugdíjba megyek, a szövetkezetre bízom hátralevő nap­jaimat.
A kővetkezőkben a családi kap­csolatokra tereljük a szót. Erről Rózsa Mihály bácsi szívesen és fáradhatatlanul beszél:
– Szórád Mártonnak öt leánya és egy fia volt. A lányok közül ke­rült ki az én édesanyám. Nekem nagyon mostoha gyerekkorom és ne­héz fiatalságom volt. Még a negye­dik évet sem értem el, amikor el­vesztettem szüléimet, s egyik rokonhoz kerültem. Apám dunai mol­nár volt. Én is az lettem fiatalon. Később a szárazföldi nagymalomba kerültem, s ott egészen a főmolnárságig vittem. Majd 1932-ben darálót rendeztem be, s azóta ezt a mester­séget űztem.
Ezt folytatja még ma is, hetven­egy éves korában, mint a szövetke­zet megbecsült tagja. Tisztes kora ellenére is fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy nagyapja, Szórád Márton megvalósult álma: a felszabadult, dolgozó parasztság élete minél szebb és minél jobb legyen.

– mérei –

Szórád Márton tiszteletére, emlékezetére szobrot is terveztek. A korabeli újságcikkben látható, Nagy Sándor szobrászművész már “az utolsó simításokat” végzi a pályázatra beküldött anyagán.


Sztálinváros – 1955. október 4.

Wehner Tibor

Ám a szobor végül nem került ki a tervezett helyére, a Dózsa György út – Szórád Márton út kereszteződésébe.
Az esetleges okokról még tavaly ősszel Wehner Tibor írót, művészettörténészt faggattam, aki a következőket válaszolta a szobor hollétét firtató kérdésre:
“A cikkben hivatkozott Nagy Sándor szobrászművész munkásságát alaposan ismerem, egyetlen életrajzi dokumentációjában sem szerepel az általa alkotott Szórád-szobor. Miután a cikkben is csak a szobor tervéről esik szó, és feltehetően a fotón szereplő mű is gipszmodell, igazoltnak vélhetjük, hogy végleges anyagban nem született meg ez az alkotás.
A feltételezésem az (miután az 1950-es években meglehetősen zavaros körülmények között születtek meg a köztéri alkotások) hogy Nagy Sándor szobrának végső fázisba került kivitelezése nem történt meg, a szobor nem készült el és nem állították fel. De természetesen ezt nem tudom hiteles hivatkozásokkal, dokumentumokkal igazolni.
(…)
A modelleknek és a később más anyagokban kivitelezett gipszeknek a sorsa meglehetősen változatos, de hosszú távon általában megsemmisülnek: nagy méretük miatt problematikus a raktározásuk, és egyébként is meglehetősen sérülékenyek. Nagy Sándor esetében, aki kőszobrász volt, halála után évekig tartott, amíg megnyugtató helyekre került kőszoborhagyatéka, de ebben az anyagban gipszekkel nem találkoztunk. “

Hogy hol akadtak el a folyamatok, miért nem valósulhatott meg ez a terv sem, azt talán már soha nem tudjuk meg. Egy biztos: városunk Szórád Márton szobor nélkül maradt…

 

 

 

Dunaujvaros
Az oldal HTTP-sütiket használ a jobb működésért. View more
Cookies settings
Rendben
Privacy & Cookie policy
Privacy & Cookies policy
Cookie name Active

http://dunaujvarosmesel.hu

Melyek azok a személyes adatok, amiket gyűjtünk és milyen céllal gyűjtjük ezeket

Hozzászólások

Hozzászólás beküldésekor a hozzászólási űrlapban megadottakon kívül begyűjtésre kerül a hozzászóló IP címe és a böngészőazonosító karakterlánc a kéretlen tartalmak kiszűrése céljából. A weboldal külső, DISQUS hozzászólás rendszert használja.

Más honlapokról származó beágyazott tartalmak

A honlapon elérhető bejegyzések külső forrásból származó beágyazott tartalmakat (pl. videók, képek, cikkek stb.) használhatnak. A külső forrásból származó beágyazott tartalmak pontosan úgy viselkednek, mintha meglátogattunk volna egy másik honlapot. Ezek a webhelyek lehetséges, hogy adatot gyűjtenek a látogatókról, sütiket vagy harmadik féltől származó követőkódot használnak, figyelik a beágyazott tartalommal kapcsolatos felhasználói viselkedést, ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be vagyunk jelentkezve az oldalra.

Felhasználói adatok

Felhasználói személyes adatokat az oldal nem gyűjt. A külső hozzászólás rendszerben pedig a felhasználó saját maga rendelkezik a megadott információkkal. Erről a szolgáltatásról bővebben:

https://disqus.com/

A látogatók által beküldött hozzászólásokat automatikus spamszűrő szolgáltatás ellenőrizheti. Ha hozzászólunk, a hozzászólás és annak metaadatai nem meghatározható ideig a rendszerben maradnak. Ennek célja, hogy az összes ezt követő bármely hozzászólás általunk megismertté és jóváhagyottá váljon, azaz ne kerüljön fel a moderálandó hozzászólások listájára.

Kapcsolati adatok

Az oldallal kapcsolatosan az Impresszum oldalon tehetnek fel kérdéseket egy tetszőleges névvel, és egy email címmel, amennyiben választ is kérnek. Ezeket az adatokat a rendszer nem tárolja, csak továbbítja.

Save settings
Cookies settings