Sztálinvárosi tanítómese

57 1


Szabad Ifjúság – 1951. december 6.


Fortepan / Bauer Sándor

Épül Dunapentele /Bauer Sándor képei

Sztálinvárosi tanítómese

Sztálinvárosban, a gyárépítkezésen mesélték ezt a történetet az egyik ifjúmunkáslányról. Ez a lány abban a fura “betegségben” szenvedett, hogy a nyelve ezerszer szaporábban járt, mint a keze. Hetedhét főépítkezésen híres nyelve volt, ha rákezdte, egyszuszra szóval tartott akár egy regimentet. Ilyenkor összefonta karjait, szőke fürtjeit a pirosbabos kendő alá gyűrte és a talicskára támaszkodva (mert anyagszállító lánybrigádot vezet) kezdte szaporán, hogy a Jancsi szerelmes Marikába, de titkolja, pedig a képére van írva, meghogy estére tánc lesz a kultúrházban, meghogy Irén vöröskeresztes tanfolyamra jár, aztán jött most egy olyan szemrevaló toborzott a XV-ösre… No, szóval téma akadt bőven.
S ez még hagyján. De hallgatóság is akadt, hiszen ott volt a brigád. A lányok szintén karbatették a kezüket, s a betonozók kiabálhattak az anyagért. A brigádban lassan hozzászoktak, hogy munkaidő alatt mást is lehet csinálni, mint dolgozni. Később el-elmaradoztak egy napra – s egy szó mint száz: a brigád indult lefelé a lejtőn.
Közben a fiatalokkal – akik mindezt elmesélték – az öntöde felé igyekezünk, s az egyik téglahalom mögül előbukkan egy szaporán dolgozó leánybrigád. A fiatalok karonragadnak: “ők azok”. S valóban: pirosbabos fejkendőben, ágaskodó, szőke fürtjeivel ott dolgozik a híresnyelvű brigádvezető, s körülötte, mint a kotlós körül a csibék, a brigádbeli lányok.
Megállunk, mintha beszélgetnénk, s közben sandítunk arrafelé. De csodák csodája: itt bizony egy szó nem sok, annyit sem beszélnek. Dolgoznak, csak úgy porzik a munka a kezük alatt.
– No, mi “rosszkor” jöttünk – mondom -, a brigádvezető hallgatag kedvében van.
Egyszerre tiltakoznak:
– Nem, elvtárs, ez mostrnár mindig így van. Már nem is hívjuk őket “pörgőnyelvűeknek”. A titkárunk – és egyik társukra mutatnak – kigyógyította őket a bajból.
S mert a lánybrigád most már inkább “pörgőkezű”, mint nyelvű – kérnek: ne írjuk meg a nevüket. Szégyenkeznének. Ezért hát a brigádvezetőt nevezzük Piroskának, a titkárt Jánosnak és – halljuk a “gyógymódot”.

János elmeséli:
– A vezetőségben beszéltünk a brigádról és a legjobb ifjúgárdistákat küldtük hozzájuk. De még a legjobbak között is akadtak, akik szégyenszemre, egykettőre úgy otthagyták Piroskát, ahogy a lábuk bírta. Mert Piroskának nemcsak motolla módra járt a nyelve, de éles volt és vágott is, ha kellett.
“A kenderesi ménkű hallgatja a ti locsogástokat, hiszen ti többet beszéltek, mint én, és rám mondjátok?…” – Csípőre tette kezét s egy hanggal feljebb folytatta. – “Aztán mit kapirgáltok ti a más szemétdombján, beszélek hát beszélek, nem azért van szám, hogy eltátsam…”
– Ez így ment. Egyszer aztán megmérgesedtem és odamentem Piroskához: Te, hallod – mondtam, dolgozzatok, mert még a napot is lebeszélitek az égről, annyit hadartok munka helyett.
A kezét csípőre tette ahogy ez már szokás volt nála: és máris pergett a nyelve. “Onnan fentről könnyű bíztatni az embert… (Mert akkor emeltek ki brigádból térmesternek.) Mondogatnám én is másoknak szívesen, hogy így meg úgy dolgozz. De gyere ide és mutasd meg, mit tudsz. Aztán beszélj.”
– És nevetett, ez pedig már több volt a soknál. Megállj, szavadon foglak, te pörgőnyelvű sárkány – mondtam és kavargott bennem a méreg.

 

– Aznap beszéltem az építésvezetővel. Kértem, hadd dolgozhassak két napot Piroska brigádja mellett. Beleegyezett.
– Piroskáék hordták nekem az anyagot, én a vibrátorral betonoztam. Látszott, hogy Piroska megszeppent. Valóban szavánfogfák, nem maradhat szégyenben. Biztosítania kell, hogy nálam sose fogyjon ki az anyag. Összesúgtak a lányokkal.
– De én sem azért mentem oda, hogy a számat tátsam. A méreg is hajtott és úgy dolgoztam, hogy a levegő is rezgeti a vibrátoromtól.
– Délben néhány perc előnyt szereztem. Kifogyott az anyag. – No, mi lesz – szóltam oda Piroskának -, hát szájjal dolgoztok, vagy a kezetekkel? (Pedig figyeltem, délelőtt alig volt terefere.)
– Piroska nem felelt. Csak a szemöldöke rándult össze haragosan és szaladt a talicskával. A többiek utána.
– Estefelé már ugyancsak éreztem a karom. Nem gyerekjáték a vibrátorral dolgozni. De azért repült a munka és volt anyag is rendesen.
– Reggel a lányok előbb érkeztek a munkahelyre, előkészítették a talicskákat. Percre pontosan kezdtek, s olyan “hajrát” vágtak ki, hogy látszott: este Piroska a lelkükre beszélt.
– De én most más módszerbe kezdtem. Úgy igyekeztem, hogy néhány perces előnyt szerezzek s ilyenkor odaszóltam Piroskának: Hallottad, hogy holnap pesti színészek jönnek a városba? Vagy valami egyéb újságot mondtam, olyasmit, hogy “te, csudajó filmet láttam este…”
– Piroska hümmögött valamit, de nem állt meg. Félútról kiáltotta vissza: “Fogd azt a vibrátort, mert már nincs hová rakni az anyagot.”
Estefelé odajött és azt kérdezte, nem tanítanám-e meg betonozni. – Szívesen. De előbb tanulj meg betont hordani. Tegnap is állnom kellett, mert nem volt anyag – mondtam. – Elvörösödött. Dúlt-fúlt. S úgy belevetette magát a munkába, ahogy az úszó fejest ugrik az uszodában.
– Tovább már nem is mesélem – mondja János -, természetesen “békét kötöttünk” és Piroska brigádjával azóta nincs baj. Látja – mutat feléjük -, megy a munka, mint a karikacsapás.
A 200 százalékot akarják elérni – teszi hozzá az egyik ifjúmunkás. – Hogy brigádjuk sztahanovista brigád legyen.

Tábori András

Felhasznált képek:
Matussné Lendvai Márta: Sztálinvárosi nők

Dunaujvaros
Az oldal HTTP-sütiket használ a jobb működésért. View more
Cookies settings
Rendben
Privacy & Cookie policy
Privacy & Cookies policy
Cookie name Active

http://dunaujvarosmesel.hu

Melyek azok a személyes adatok, amiket gyűjtünk és milyen céllal gyűjtjük ezeket

Hozzászólások

Hozzászólás beküldésekor a hozzászólási űrlapban megadottakon kívül begyűjtésre kerül a hozzászóló IP címe és a böngészőazonosító karakterlánc a kéretlen tartalmak kiszűrése céljából. A weboldal külső, DISQUS hozzászólás rendszert használja.

Más honlapokról származó beágyazott tartalmak

A honlapon elérhető bejegyzések külső forrásból származó beágyazott tartalmakat (pl. videók, képek, cikkek stb.) használhatnak. A külső forrásból származó beágyazott tartalmak pontosan úgy viselkednek, mintha meglátogattunk volna egy másik honlapot. Ezek a webhelyek lehetséges, hogy adatot gyűjtenek a látogatókról, sütiket vagy harmadik féltől származó követőkódot használnak, figyelik a beágyazott tartalommal kapcsolatos felhasználói viselkedést, ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be vagyunk jelentkezve az oldalra.

Felhasználói adatok

Felhasználói személyes adatokat az oldal nem gyűjt. A külső hozzászólás rendszerben pedig a felhasználó saját maga rendelkezik a megadott információkkal. Erről a szolgáltatásról bővebben:

https://disqus.com/

A látogatók által beküldött hozzászólásokat automatikus spamszűrő szolgáltatás ellenőrizheti. Ha hozzászólunk, a hozzászólás és annak metaadatai nem meghatározható ideig a rendszerben maradnak. Ennek célja, hogy az összes ezt követő bármely hozzászólás általunk megismertté és jóváhagyottá váljon, azaz ne kerüljön fel a moderálandó hozzászólások listájára.

Kapcsolati adatok

Az oldallal kapcsolatosan az Impresszum oldalon tehetnek fel kérdéseket egy tetszőleges névvel, és egy email címmel, amennyiben választ is kérnek. Ezeket az adatokat a rendszer nem tárolja, csak továbbítja.

Save settings
Cookies settings