Resztelt máj, meg miegymás…

Az első vendéglők 1951. április elején nyíltak meg ideiglenes épületekben vagy lakásokból átalakítva. Az Ady Endre utca legnyugatibb kockájában, a 6-osban például a Fehér vagy Kocka, alias Kossuth étterem működött. Te­rasza a pálma mögött látszik. A várostervezők a kezdetektől együttműködtek kertépítőkkel. Virágokkal, több száz facsemetével ültették tele az utcákat, tereket. A szakemberek józan tanácsai ellenére azonban megvalósítottak a lehetőségeknek és adottságoknak fittyet hányó ötleteket is: így kerültek pálmák Sztálinvárosba!

forrás: Dunaújváros története képeslapokon


Sztálinvárosi Hírlap – 1957. augusztus 23.

Egy “megtért” étterem

A sztálinvárosi vendéglátóipari vál­lalatok között nem éppen a legjobb hírnévnek örvendett talán a legré­gibb étterem, a “Kossuth”, vagy ahogyan népszerűen nevezték a “Koc­ka”. A “Kossuth”, amely valamikor a Vasmű Szállodának volt az étter­me, eredeti célkitűzéseitől lassan el­tért, és a külvárosi italboltok szere­pét vette át a városban. A környék­beli lakók, különösképpen az Ady Endre utca és a Május 1. utca há­zaiban sok álmatlan éjszakát virrasztottak át a “Kossuth”-ban lezaj­lott mulatságok, és záróra után az utcán rögtönzött épületes jelenetek, botrányok miatt.
A Vendéglátóipari Vállalat most egy nagyon helyes és nyilván álta­lános örömet keltő terv alapján a cél­ját tévesztett ét­termet visszaadta eredeti hivatásá­nak. Hetekkel ez­előtt megkezdő­dött az étterem teljes rendbehozatala, festése és a berendezés felújí­tása, Az Alkot­mány ünnepére megnyílt az étte­rem, amely most már nem a lum­pok és a részeges emberek találkozó helye lesz, hanem szolid, csendes ét­terem, ahol olcsó áron, jóízűen lehet ebédelni vagy va­csorázni.

Megnéztük az újonnan menyílt “Kossuth” étter­met. A csinos és hangulatos étteremben dolgozó emberek vacsoráz­nak. Az étlap azt mutatja, hogy a vezetőség ezzel az új üzemmel a dol­gozók szolgálatára akar állni.
Augusztus 21-én ezek az ételek és ételárak voltak:
Serpenyős marhaszelet 7.60 Ft, sertéssült vegyes körettel 8 Ft, főze­lék feltéttel 6.90 Ft, paprikásbur­gonya 2.40 Ft, paradicsomleves 1.50 Ft, és 2 darab palacsinta 2.90 Ft. Ezekhez az árakhoz 5 százalék ki­szolgálást számíthatnak fel. Úgy gon­doljuk, ha az ételek minősége és az olcsó árak megmaradnak, a Vendég­látóipari Vállalat elérte célkitűzését, mert egy olyan helyiséggel bővítet­te a városi vendéglátóipari üzemek számát, amelyre már igen nagy szük­ség volt.


Fejér Megyei Hírlap – 1960. december 21.

Resztelt máj, meg miegymás…

Éhesen toppantam be 1960. december 15-én egy óra körül a sztálinvárosi “Kocka” étterembe, amelynek hivatalos neve: Vasmű Étterem. Mint megtudtam, a helyi Vendéglátóipari Vállalat felügyelete alá tartozik. Hogy ez utóbbit honnan tudom?


Vendégek a Dunai Vasmû éttermében – 1957
fotó: MTI/Jármai Béla

Íme a történet…
A hangulatos, tágas, világos helyiségben elég sok volt a vendég. Leültünk mi is ketten – ismerősömmel – az egyik ablak melletti asztal mellé. Az asztal leterítve tiszta, kék, hímzett térítővel. Rajta egy étlap, a dátum szerint azokkal az ételekkel, amelyekkel ma szolgálhatnak.
– Mit parancsolnak? – udvariaskodott a pincér.
– Rántott sertés szeletet kérek burgonyával.
– Én viszont resztelt májat – így az ismerősöm.
A pincér arca elkeskenyedik, felső zsebéből előszedi ceruzáját, az étlap fölé hajol, ikszeket jelöl egyes tétel elé:
– Tötött sertésszelet… nincs, babgulyás… nincs, resztelt máj nincs… így. Most már tessék választani.
Ismerősöm rámnézett, jelentőségteljesen pillogott, aztán megszólalt:
– Kérem, most beszéltem Feiszt Rezsővel…
– Ki az?
– Hát nem ismeri? A vállalat főkönyvelője. Jó ismerősök vagyunk, tetszik tudni? Azt mondta, adjon nekünk resztelt májat.
– De elfogyott, mit tehetünk?
– Ezt is megmondta a főkönyvelő. Azt kéri, vegyék ki a hűtőszekrényből, amit holnapra eltettek, abból készíthetnek két adagot.
– Kérem, megnézem, van-e a szekrényben?… – válaszolta kissé bizonytalanul.
Két perc múlva mosolygós arccal, derűs képpel állított elénk:
– Italt tetszenek parancsolni?
– Egy üveg sört kérünk.
– És jó öt perc múlva az asztalon párolgott a frissen készített resztelt máj.
– Látod ? – bökött oldalba ismerősöm. – Így van ez: van máj és mégsincs. Azaz: nincs máj és mégis van. Nos, ezt fejtsd meg.
Nehéz feladat. Majd megfejtik a Sztálinvárosi Vendéglátóipari Vállalatnál.

– orsovai –

Válaszol az illetékes

Resztelt máj, meg miegymás…

Lapunk 1960. december 21-i számában a sztálinvárosi Vasmű éttermében észlelt szabálytalanságról írtunk. Nemrég erre a következő levelet kaptuk:

“Vállalatunk vezetősége az ügyet kivizsgálta, s az üzlet vezetőjét írásbeli figyelmeztetésben részesítette. Fegyelmi felelősség terhe mellett továbbá utasította a fegyelem megszilárdítására és a hasonló esetek felszámolására.

Grábits Gyula, a Sztálinvárosi Vendéglátóipari Vállalat igazgatója”

F.M.H. 1961-02-17

Felhasznált képek:
epiteszforum.hu
Dunaújváros története képeslapokon
MTI

Az étterem 1963 év elején zárt be véglegesen.

Dunaujvaros