Népszabadság – 2007. július 23.
Kötélhúzás után ma avatják a Pentele hidat. A gyalogosok és biciklisták már a hét végén birtokba vehették, de hivatalosan csak ma avatják fel a dunaújvárosi Pentele hidat. A tervekhez képest több mint féléves csúszást kellett kivárniuk a közelben élőknek, akik kötélhúzó versenyen mérték össze képességeiket, és egyetlen bokatöréssel megúszták. Ezentúl már száraz lábbal juthatnak át a folyón a dunavecseiek és a kisapostagiak is. Az ország leghosszabb folyami hídja nem csak nekik épült, fontos összeköttetést teremt a Dunántúl és az Alföld között, és hozzá kötődik az M8-as autópálya első öt kilométeres szakaszának elkészülte is. Saját kategóriájában, a kosárfülű ívhidak körében műszaki világcsúcs a létesítmény. Mérnökök és kivitelezők munkáját is dicsérték a hídi vásáron.
Népünnepély a hivatalos átadás előtt a dunaújvárosi Pentele hídon
Cseri Péter Veszprém
Ma délután – mintegy fél-éves késéssel – megnyitják a forgalom előtt az új, Pentele névre keresztelt dunaújvárosi Duna-hidat. A hivatalos ceremóniát vasárnap egy gyalogoshíd-avatás előzte meg, amit a folyó két partján élő környékbeliek szerveztek. Túl vagyunk az első hídi baleseten is: a kötélhúzás egyik résztvevője bokatörést szenvedett.
Ez Magyarország leghosszabb folyami hídja Fotó: Kovács Bence
A gyalogosok és a biciklisták már vasárnap birtokba vehették, az autósok azonban csak ma késő délutántól gurulhatnak végig először az új dunaújvárosi hídon, amint befejeződik a hivatalos avatási ünnepség, amelyen a tervek szerint Gyurcsány Ferenc kormányfő és Kóka János gazdasági miniszter is részt vesz.
A mai forgalomba helyezés a tervekhez képest több mint fél évet csúszott. Az eredetileg tavaly november végére ígért hídavatás időpontja elsősorban a természeti tényezők – a téli jégzajlás, a Duna áradásai, illetve időszakonként az alacsony vízállás – miatt tolódott el. A késés azonban nem befolyásolja azt a tényt, hogy a dunaújvárosi híd megépítésével a tervezők és a kivitelezők számos magyar és nemzetközi rekordot is felállítottak. Így például mostantól – az ártéri hidakkal együtt – Magyarországon ez a leghosszabb, 1683 méteres folyami híd, sőt a mederhíd a 307 méteres fesztávolságával az úgynevezett kosárfülű ívhidak kategóriájában az egész világon egyedülállónak számít. Ugyancsak példa nélkül álló az a manőver, ahogyan tavaly decemberben a 9000 tonnás mederhidat a partról indítva a folyón úsztatva forgatták be a pillérekhez.
Az új dunaújvárosi folyami átkelő része az M8-as autópálya elsőként megépült, 5,2 kilométer hosszú szakaszának. Ez a rövid gyorsforgalmi út az M6-os autópálya dunaújvárosi déli csomópontját köti össze a Duna bal partján futó 51-es főút dunavecsei csomópontjával, ezáltal teremt közvetlen kapcsolatot a délalföldi és a közép-dunántúli régió között. A kétszer kétsávos utat – benne az új hidat – a Hídépítő Zrt. és a Vegyépszer Zrt. által alkotott Duna Újhíd Konzorcium építette meg 54 milliárd forintból. Bár sokáig bizonytalan volt, hogy kell-e majd fizetni a hídhasználatért, a gazdasági tárca a közelmúltban rendelettel szabályozta, hogy ezen a sztrádaszakaszon meghatározatlan ideig matrica nélkül is közlekedhetnek majd a személyautók és a motorkerékpárok.
Nyílt nap az elkészült hídon – képek
A Duna két partján élők több évtizedes álma volt az új híd. Így nem meglepő, hogy a környékbeli települések saját maguknak is szerveztek egy külön hídavatót: a vasárnapi ingyenes rendezvényen bárki átsétálhatott vagy átkerekezhetett a túlpartra, a mederhídon és a dunavecsei hídfőnél pedig számos program – többek között műrepülő-bemutató, mazsorettfelvonulás, koncert, kirakodóvásár – várta a látogatókat.
A legnagyobb érdeklődés az immár harmadik alkalommal megrendezett Dunavecse-Kisapostag kötélhúzó versenyt kísérte. Az egymással szemben fekvő két Duna-parti település – amelyek a híd átadásával egyúttal szomszédos falvak is lettek – legerősebb emberei korábban a folyó két oldalán állva próbálták meg elhúzni a rivális csapatot, most viszont a mederhídon került sor az összecsapásra. A vetélkedőt ezúttal a dunavecseiek nyerték, ám nem volt felhőtlen az öröm, mivel a kötélhúzás közben egy kisapostagi férfi eltörte a bokáját. Megjegyzendő: a Kecskemétről és a Dunaújvárosból érkező mentősök a híd közepén hosszasan tanakodtak, mielőtt eldöntötték, hogy a Fejér megyei város kórházába viszik a kisapostagi férfit.
Szalagátvágás előtt a dunaújvárosi híd avatóünnepségén Fotó: Sopronyi Gyula
Egyébként korábban mindkét falu aspirált az új Duna-híd névadói szerepére, ám végül a földrajzinév-bizottság döntése alapján az új létesítmény – az 1950-es években épült Dunaújváros elődtelepülésére utalva -a Pentele híd nevet kapta.
A dunaújvárosi Pentele híd tervezése