Dunaferr – 1992. május 21.
PANNI NÉNI
Ugyanolyan parasztlánynak született, mint testvérei vagy annak előtte nagynénjei. Családfája az 1800-as évekig visszavezethető Dunapentelén, bár igazából a Győr megyei Nyúl községből települtek ide, melyet neve is őriz: Nyuli Panni.
Istenáldotta tehetségére leginkább az utóbbi 10-15 évben derült fény, pedig már a hetven felé közeledik. Először az Óragyárban figyeltek fel rá, amikor brigád felajánlásképpen iskolára adta fejét. Olyan fogalmazást írt, melynek csodájára jártak. Pentelei történetei megjelentek az Öreg Diák Újságban, melyért oklevelet és Földes Ferenc emlékplakettet kapott. Az óragyári Fókusz és a Dunaújvárosi Hírlap is közölte írásait. A Régi történetek a régi Dunapentelén című elbeszélő kötete egy megyei néprajzi pályázaton 2. helyezést majd országos szinten 3. helyezést nyert el. Mégis legnagyobb elismerésnek azt tekintené, ha a sok dicséret mellett könyv alakban kinyomtatásra kerülne mindaz a gazdagság, amelyet nem zárt magába, amit 1969 óta, amióta a faluból a városba került, írogatott magánya feloldására. Abetonrengetegben az újfajta élet elől emlékeibe menekülve…
Nem tudta elfelejteni gyermekkorát, mely szegénységük ellenére oly pazar emlékképekkel látta el, melyből ma is táplálkozik, így visszatekintve már gyermekként tehetséges volt. Alig várta nyiladozó értelmével, hogy ő is végre óvodás lehessen, mint nővére ,írástudóként pedig a babfejtőben lehetett megtalálni, ha kellett a háznál, mert abba bújva kedvenc játéka a tanítósdi volt. Ez az egy dolog nem adatott meg neki, hogy tanító legyen. Akkoriban csak kevesen gondolhattak másra, mint a férjhez menésre. De megadatott a paraszti élet megannyi szépsége. Téli hónapokon együtt volt a család és a mesétől kezdve, a mondókákon, az énekeken át a szájról-szájra adott történetekig minden elhangzott. Csend az ritkán volt, a három lány mozgalmas élete az édesanya víg kedélyű énekes alkatával egybefonódott. Akkoriban a falusi élet nem olyan szürke volt mint ma. A Pentelei Kultúrházat ugyan a katolikus egyház működtette, de a tanítók is roppant igyekeztek, hogy a falu népét összefogják. A különböző egyesületek mellett volt énekkar, fúvószenekar, színjátszócsoport, tánccsoport. Télen-nyáron színdarabot adtak elő, minden vasárnap bál volt a fiataloknak, italfogyasztás nélkül. Nagy bálokat szilveszterkor, újévkor, farsangkor, szüretkor, Katalinkor, húsvétkor tartottak.
Találkozásomra Panni nénivel első könyve megjelenése kapcsán került sor. A Városszépítő Egyesület gondozásában kiadott kötet “Az emberi élet fordulói a bölcsőtől a koporsóig” alcímmel olyan érdekes és élményszerű, hogy a könyv elején saját gyermekkorom éltem át újra. Apai nagyanyám házában találtam magam és felfedeztem mindazokat az apró, mindennapi élettel összekapcsolt jeleket, amelyeket saját gyermekeimnek is már csak tájházban mutathatnék meg és mesélhetnék el.
Helyettem és helyettünk teszi ezt meg Schlitterné Nyuli Anna, akinek kora nem sejteti vidám természetét, elbeszélő kedvét, szellemi frissességét, emlékezőtehetségét és a mai napig megőrzött szép kerek kézírását. Visszaemlékezései az ismeretek olyan új tárházát nyitotta meg, amely felnőttek előtt sem köztudott. Például Pentelén a menyasszonyi ruha meggyszínű volt és a menyecskeruha volt fehér, fekete köténnyel, fekete selyem fejkendővel. Aztán lakodalmat februárban vagy novemberben tartottak leginkább, mert akkor értek rá legjobban. S ami számomra a legmeglepőbb ma: kedden vagy szerdán tartották az esküvőt. Ennek a miértjét és sok szép élményt, éneket találhat a kedves olvasó, aki kezébe veszi a “Volt egyszer egy Dunapentele” címmel megjelent kötetet. A folytatás csak megjelentetésre vár: “A pentelei Írott Énekes a népköltötte énekek gyűjteménye”. Azonban rengeteg óvodás és kisgyermek versikét tud, melyeket ma is szivet melengető hallgatni. Pentelei lakodalmas leírása olyan élethű, hogy az ember legszívesebben húsogatna, táncra perdülne és nótára gyújtana, de mindenképpen megjelenítésre, színpadra való. Előkészületben van “Az elvetett magtól az aratásig” és a “Népszokások” gyűjteményes kiadása. Nem áll meg, még rengeteg az írnivalója. Azelőtt, ha lábfájása ágyhoz kötötte, még németet is tanult, hogy idejét hasznosan kitöltse.
Búcsúzóul mit is kívánhattam neki, mint jó egészséget, erőt, kitartást és felfedezői között egy szponzort legalább, aki tovább segíti az úton a megvalósulás felé.
Kozma Erzsébet
Történelem másik nézetből – Panni néni történetei
Schlitterné Nyuli Anna írásaiból a dunaujvarosmesel.hu oldalon:
Panni néni álma részben valóra vált. Írásaiból a könyvsorozat készült, 2022-ben megjelent utolsó, hatodik kötetével felidézik a feledésbe, múlt homályába merülő dunapentelei mindennapokat. A kockás füzetek megelevenedtek az olvasók, és az érdeklődők nagy örömére.
Régi dunapentelei történetek I-VI.
Kötetborítókon Kaisler Gitta festményei láthatóak
A könyvekből akár darabonként is lehet még vásárolni, aktuális készletről, érakról és átvételi lehetőségekről a toni_cards@hotmail.com email címen lehet érdeklődni. Akár karácsonyra is!
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
