Élet és Irodalom – 1999. február 5.
A Dunaferr és a sport
a nemzet sportvárosa
Nyers László, Óvári Éva, Raabe Imre, Paprika Jenő, Supola Zoltán, Kocsis Erzsébet, Kiss Annamária, Malomsoki Sándor, Siti Beáta, Mihaldinecz Rudolf, Ancsin János, Hóbor Péter, Bedő Gabriella. Nevek egy olyan egyesület életéből, amely megalakulása óta büszkélkedhet magyar, Európa- és világbajnokokkal. A fenti névsort még hosszan folytathatnánk, hiszen a Dunaferr SE (korábban Sztálinvárosi Vasas SE, Sztálinvárosi Vasas Sport Club, Sztálinvárosi Kohász Sportegyesület, majd Dunaújvárosi Kohász SE) rengeteg szép eredményt tudhat maga mögött.
A város neve ma már szorosan összekapcsolódik a Dunaferrel, és ugyanígy van ez a sporttal is. Korábban szocialista városként emlegették, ma már a sport városaként tartják számon. Majd négy évtized alatt tornacsarnok, műjégpálya, birkózócsarnok, ladarúgópálya, fedett uszoda, futófolyosó, labdajátékcsarnok és európai színvonalú fedett jégcsarnok épült Dunaújvárosban. A sport jelentős szerepet tölt be az itt lakók életében. Ma már nemcsak a csapatoknak, de sokan saját gyermekeiknek, rokonaiknak, ismerőseiknek is szurkolhatnak a pálya széléről, hiszen saját nevelésű sportolókkal is büszkélkedhet a Dunaferr SE. Az évek során szakosztályok szűntek meg, illetve újabbak alakultak, a versenysport mégsem szűnt meg soha. Ez pedig nem másnak köszönhető, mint a város legnagyobb üzemének, a Dunaferr Rt.-nek, amely nemcsak saját márkaegyesületét szponzorálja, hanem méltó segítője a magyar kézilabda-, a kajak-kenu és az öttusaszövetségnek, továbbá arany fokozatú támogatója a Magyar Olimpiai Bizottságnak is.
A város építésének kezdetén, 1950-ben talán kevesen gondolták, hogy öt év múlva a Sztálinvárosi Vasas SE már sikereket könyvelhet el magának a kézilabda, a röplabda, a labdarúgás és az asztalitenisz sportágban. 1958-ban sportuszodát avattak, majd egy évvel később megalakult a Városi Testnevelési és Sporttanács, amely hivatalosan is átvette Sztálinváros sportjának irányítását. Egy évvel később éppen július 10-én mutatták be a Sztálinváros sportjáról készült filmet, amely nagy tetszést váltott ki.
Az egyesület egyre gyakrabban rendezett versenyeket, sportolói mind több helyen szereztek érmeket. Megalakult a teniszszakosztály és az 1959/60. évi sakkcsapatbajnokságot a Kohász versenyzői nyerték. Az ország első négytusaversenyén is sztálinvárosi győzelem született. A Kecskés, Tarjáni, Molnár, Akács, Nyíri és Rátkai hatosból álló tornászcsapat kivívta a legjobb vidékieknek járó elismerést. A női tornaszakosztály megalakításának napján 171 sportolóval “Öt város atlétikai viadala” elnevezésű tornaversenyt rendeztek, amelyen a férfiak nyerték a pontversenyt, az összesítésben pedig Dunaújváros a második helyen végzett.
A Politikai Bizottság 1962. január 22-én olyan határozatot hozott, amelynek értelmében létre kellett hozni egy széles társadalmi alapokon nyugvó, valamint az állami szervek hatékony támogatásával működő egységes sport-tömegszervezetet, amely a párt közvetlen irányítása és ellenőrzése alatt állt. Az új sporttömegszervezet az 1963. decemberi I. Magyar Testnevelési és Sporttanács (MTS) Kongresszusáig bizonyított. Az MTS vezetésével így a magyar sport ismét fejlődésnek indult. Ennek megfelelően a Kohász Sportegyesület színeiben versenyzők eredményei is tovább javultak. A minőségi sportolók száma gyarapodott, a munkahelyi szpartakiádokon 1966-ban két és félezer résztvevő szerepelt. A vasmű szocialista brigádjaiból 568-an az egyesület sportolói, a Kohász SE-nek pedig negyvenkét kiváló dolgozója volt. Ebben az évben fejezte be pályafutását a kiváló ökölvívó, Puli Károly, aki 307 bajnoki mérkőzésből 293-at megnyert és csak négyszer szenvedett vereséget.
A Dunaújvárosi Kohász Sportiskolája 1964. szeptember elsején kezdte meg működését, amely három évvel később már 630 tagot számlált. A labdarúgás, az atlétika, a torna és a kézilabda sportágak közül választhattak azok a gyerekek, akik kedvet éreztek a sportoláshoz. Tehetségüket pedig mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 1966-ban, az úttörőolimpián három arany- és egy ezüstérmet szereztek. Az olimpiai reménységek versenyén, Budapesten birkózásban Szabó János első, míg testvére, Tamás a második helyen végzett. Szabó János később, a veterán birkózók világbajnokságán, 1996-ban (25 év kihagyás után) negyedik helyezést ért el. Átadták a tömegsporttelepet 1969-ben, ahol labdarúgó-, kézilabda-, tollaslabda-, súlylökőkörpálya, kalapács-, diszkoszvetőkör, magas- és távolugrógödör, valamint ötsávos futópálya épült. Az avatás napjáig a területen 24 ezer óra társadalmi munkát végeztek a városlakók. Ebben az évben ünnepelte fennállásának húszéves évfordulóját a Dunaújvárosi Kohász. Ezekben az években a legjobban szereplő versenyzők a következő sportágakból kerültek ki: asztalitenisz, vívás, kenu, birkózás, torna, atlétika, női kézilabda. Teljesítményével 1972-ben a megye 162 sportegyesülete közül az első helyen végzett a Dunaújvárosi Kohász SE. Ezt a címet két évvel később ismét a magáénak tudhatta, amikor a legeredményesebb szakosztálynak a tornát nyilvánították. 1973 júliusában felavatták az új tornacsarnokot, majd két évvel később befejeződött a birkózócsarnok építése is.
Még 1970. május 17-én a Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója címmel tüntették ki Nyers László birkózót. A sportoló labdarúgó szeretett volna lenni, de egy birkózóedző biztatására meggondolta magát. A városba 1963-ban került, ahol pályája felfelé kezdett ívelni. Meghívták a válogatottba, Isztambulban hatodik helyezett, míg Skopjéban harmadik lett az Európa-bajnokságon. 1968-ban pedig a Mexikóban megrendezett olimpián szerepelt a magyar csapat tagjaként. Ott azonban sérülése miatt kiesett a versenyből.
Óvári Éva gyakorlatát ellenőrzik Nagy Jenőné szakági elnök (b1) és Horváth Leona, a női tornász válogatott vezető edzője
a XXI. Nyári Olimpiára való felkészülés során. /Budapest, 1976. január 6.
fotó: MTI/Petrovits László
Az 1976-os montreali olimpián a magyar női torna válogatott 4. lett. A dunaújvárosiak közül a csapatban volt Óvári Éva, Lőwei Mária és Tóth Margit. Óvári még ebben az évben mesterfokú bajnoki címet szerzett. A röplabdacsapat sem panaszkodhatott az évre, hiszen bajnokságot nyert és NB I-be jutott. Egy évvel később a harmadik legjobb ifjúsági sportoló Óvári Éva lett hazánkban, aki újabb mesterfokú bajnokságot is nyert. Az 1979-es tornászviadalon, Tokióban Óvári gerendán arany-, Kovács Péter gyűrűn és korláton ezüstérmet szerzett. Kovács három szeren és összetettben is mesterfokú bajnok lett ebben az évben.
Az első országos műkorcsolya és jégtáncbajnokságon, 1980-ban a dunaújvárosi Raabe Imre bronzérmet szerzett, de a városban rendezték meg az első Arany Üst országos, illetve nemzetközi versenyt is a fedett uszodában. Júliusban a moszkvai olimpiára utazott Óvári Éva és Hanti Erzsébet a tornászcsapattal, amely az ötödik helyen végzett. A férfi kézilabdacsapat először jutott fel az NB I-be.
Valentényi Sándor
Valentényi Sándor a nyolcvanas évek elején már ifjúsági magyar bajnoki címére lehetett büszke, amit junior országos bajnoki első helye követett, ráadásul meghívót kapott a válogatottba is. A Moszkvában megrendezett tornász-világbajnokságon a várost Kovács Péter, Tóth Margit, Berényi György és Paprika Jenő képviselte. 1982. március 18-ra elkészült az új atlétikai csarnok, ezzel egyidejűleg a DKSE az ország 14. kiemelt egyesülete lett. A kötöttfogású birkózók 3. Világkupáján Vadász Csaba a 48 kg-osok között az első helyen végzett.
Az 1983-as országos úttörő úszóbajnokságon 13 aranyérmet nyertek a dunaújvárosiak, míg a birkózók világbajnokságán Vadász ötödik lett Kijevben. A 22. tornász világbajnokságon Paprika Jenő tagja volt a magyar csapatnak, amely a 6. helyet szerezte meg.
A serdülők országos bajnokságán 1984-ben a dunaferresek rekordidőket úsztak, Szlovákiában pedig egy Grand Prix versenyen Szabó Vera 200 és 400 méteren is második lett. Ezt követően második helyezést ért el az itthoni felnőtt magyar úszóbajnokságon is 400 méteres vegyes úszásban. Az ifjúsági úszó Európa-bajnokságon pedig Luxemburgban szintén 400 méteres vegyes úszásban az ötödik helyen végzett.
Raabe Imre műkorcsolyázó 1985-ben, amikor megnyerte a magyar bajnokságot.
Az 1985-ben megrendezett budapesti országos műkorcsolya bajnokságon Raabe Imre magyar bajnok lett, majd a göteborgi Európa-bajnokságon az előkelő 18. helyen végzett. A birkózó Európa-bajnokságon, Lipcsében Vadász Csaba negyedik helyet szerzett, majd a birkózó-világbajnokságon Norvégiában 3. lett. A tornász Európa-bajnokságon Paprika Jenő Oslóban ötödik lett talajon, a XIII. tornász világbajnokságon, Montrealban pedig a magyar válogatottal az 5. helyen végzett. A junior világbajnokságon Valentényi a 100 kg-osok mezőnyében ezüstérmet szerzett. Az 1986-os országos műkorcsolya- és jégtánc-bajnokságon Raabe Imre 2. lett. A római nemzetközi tornászbajnokságon Paprika Jenő lólengésben megszerezte a nagydíjat. Úszó Európa-bajnokságot rendeztek Nyugat-Berlinben, ahol Varga Dóra 100 és 200 méteres hátúszásban bajnok, 200 méteres vegyes úszásban ezüstérmes lett. Varga Dóra kivívta magának a kontinens legjobb hátúszójának járó címet is.
1987. május 14-én átadták az új labdajátékcsarnokot. A birkózó Európa-bajnokságon, Finnországban Vadász Csaba ezüstérmet szerzett. A szöuli olimpián, 1988 szeptemberében Vadász és Paprika vett részt Dunaújvárosból. Novemberben Supola három szeren szerzett aranyat az ifjúsági tornász országos bajnokságon. 1989-ben a 10. Arany Üst versenyen tíz nemzet 1200 versenyzője volt jelen. A Magyar Népköztársaság mesterfokú tornászbajnokságán Pánczél Miklós lólengésben mesterbajnok, Supola Zoltán bronzérmes lett.
Supola Zoltán gyakorlata a nemzetközi férfi tornászversenyen Esztergomban /1989
fotó: MTI/Honéczy Barnabás
A tornász világbajnokságon, Stuttgartban Supola csapatával 5. helyezett lett. Kocsis Erzsébet és Varga Márta, a Dunaferr kézilabdázói 1990-ben bekerültek a válogatott keretbe. Egy évvel később az országos tornászbajnokságon 14 versenyszámból tizet Supola Zoltán nyert. Az augusztusi párizsi kajak-kenu világbajnokságon Párizs Attila, a volt dunaferres versenyző aranyérmes lett.
Barcelonában az olimpián 1992 júliusában Supola Zoltán ugrásban 5., egyéni összetettben 12. lett. Pánczél Miklós és Supola Zoltán is tagja volt a válogatottnak, amely a 9. helyen zárt. A mesterfokú bajnokságon Pánczél ugrásban, Supola összetettben lett mesterfokú bajnok. Az év legjobb sportolójának Magyarországon Supola Zoltánt és Kocsis Erzsébetet választották. Az olimpiát követő évben a jégkorongozók B csoportos ifjúsági Európa-bajnokságán Kercsó Árpád vezetésével és 14 dunaferres játékossal ezüstéremhez jutott a magyar ifjúsági jégkorong-válogatott.
Kupagyőztesek Európája Kupáját nyert 1995-ben a Dunaferr SE női kézilabdacsapata. Ekkor kapott meghívást a világválogatottba a remekül játszó Németh Helga, Kocsis Erzsébetet pedig megválasztották a világ legjobb női kézilabdázójának.
A Dunaferr Rt. 1996-ban kötött együttműködési szerződést a Magyar Kajak-Kenu Szövetséggel. Márciusban a jégkorongcsapat megszerezte első bajnoki címét, ami után begyűjtötte a magyar kupát, valamint a szuper kupát is. Ezzel egy időben jóváhagyták a jégpálya-beruházás végleges építészeti, kivitelezési terveit és hamarosan megkezdték annak befedését.
Rajtol a Forma 3-as motorcsónak világbajnoki futam 1990. június 3-án.
fotó: MTI/Honéczy Barnabás
Motorcsónak versenyek királykategóriája Dunaújvárosban
Az április végén megrendezett Dunaferr Formula-1-es és Formula-3-as motorcsónak-világbajnoki futamokat sikeresen bonyolították le Dunaújvárosban. Formula 3-ban a helyi Mihaldinecz Rudolf lett az első. 25 aranyérmet szereztek a búvárúszók a nagyatádi világkupán. Az atlantai olimpiára készülők között Supola Zoltán, Sáriné Kocsis Erzsébet, Németh Helga, Siti Beáta, Kiss Annamária, Meksz Anikó és Mátyás Auguszta szerepelt. Világbajnok lett Dél-Afrikában Rabnecz Gábor motoros sárkányrepülő, míg Malomsoki Sándor három számban is győzelmet aratott az ifjúsági kajak-kenu világkupán.
Rabnecz Gábor
fotó: www.vampair.hu
Mihaldinecz Rudolf pontveszteség nélkül nyerte a Formula-3-as motorcsónak-világbajnoki versenysorozatot. A magyar birkózó szövetség Komóczi Gábort, a Dunaferr SE birkózó szakosztályának vezetőedzőjét aranygyűrűvel jutalmazta a magyar birkózósportban addig kifejtett áldozatos munkájáért.
Komóczi Gábor, a Dunaújvárosi Kohász, majd a Dunaferr SE elnökségi tagja, a birkózóosztály vezetőedzője, mesteredző
Ancsin János jégkorongozó, Bedő Gabriella búvárúszó, Hóbor Péter quadriatlonista, Mihaldinecz Rudolf motorcsónak versenyző sportága legjobbja lett Magyarországon. A férfi és a női kézilabdacsapat is ezüstérmes lett 1997-ben az NB I-es bajnokságban.
Malomsoki Sándor kenus ifjúsági világbajnoki címet szerzett. A repülő világbajnokságon motoros sárkányrepülésben Thuróczy Endre végzett az első helyen és Hóbor Péter is világbajnok lett quadriatlonban. A Dunaferr Búvár Klub csapata nyerte az uszonyos és búvárúszók nemzetközi ligáját, így 1997-ben ők lettek Európa legjobb klubcsapata. Európai színvonalú jégcsarnokot avattak fel a városban december 8-án. A tavalyi év rendkívül mozgalmasan telt Dunaújvárosban. Kiss Annamária úszó tagja volt a perth-i olimpián részt vevő, ötödik helyen végző úszóválogatottnak, a jégkorongosok pedig ismét bajnoki címet szereztek. A Kercsó Árpád által irányított magyar jégkorong-válogatott feljutott a B csoportba, a tagok között tizenkét dunaújvárosi játékos szerepelt. A férfi kézilabdacsapat ezüstérmet szerzett, míg a Magyar Kupában harmadik helyen zártak a röplabdások. Csollány Szilveszter Európa-bajnoki címet szerzett gyűrűn a Dunaferr SE-nek.
Csollány Szilveszter 1970-2022
A női kézilabdázók az EHF Kupában bizonyultak a legjobbnak. A labdarúgók tíz év után ismét a legmagasabb osztályba kerültek. Kocsis Erzsébet kézilabdázót meghívták a világválogatottba, Gyurina László szakosztály-igazgató pedig a Magyar Jégkorongszövetség alelnöke lett. Taroltak a magyar tájékozódási búvárok a világbajnokságon, a Motoros Sárkányrepülők Világkupáját Thuróczy Endre nyerte. Világbajnok lett Hóbor Péter quadriatlonban. A kölyök jégkorongozók Kanadában remekül szerepeltek, nagy fölénnyel lett mesterfokú bajnok Supola és az Euroligában harmadik helyezett a Dunaferr Búvár Klub. A legnagyobb elismerés azonban 1998-ban az volt, hogy a nemzet sportvárosának járó címmel jutalmazták meg Dunaújvárost.
(X)
Felhasznált képek forrása:
József Attila Könyvtár
Dunaújváros képekben
MTI
www.vampair.hu
Így győzte le a világot a Dunaferr – index.hu
