Nevek utcanévtáblákon – Szórád Márton út


Dunaújvárosi Hírlap – 1981. november 13.

Nevek utcanévtáblákon

Szórád Márton a Dunapentelén 1836-ban lezajlott parasztfelkelés vezetője volt. 1797-ben Révkomáromban született. Mint a csizmadia mesterséget elsajátított céhes vándorlólegény 1820. körül került Dunapentelére. Kis házat vásárolt később és 1833 november 26-án feleségül vette egy kisparaszt leányát, Moravecz Erzsébetet.
1836-ban Pesten jártában hozzájutott az 1832-36. évi törvények “honi nyelven” megjelent kiadványához. Ebben olvasta, lehetőség van arra, hogy jogos sérelmek esetén a jobbágyság és a zsellérség egységesen léphessen fel a földesurakkal szemben.
Amikor hazatért, lakásán petróleumlámpa fénye mellett néhány napszámos és jobbágy előtt felolvasta a törvényt. Elhatározták, hogy másnap, vasárnap, 1836. december 4-én tizen elmennek Tóth Pál jegyzőhöz, és engedélyt kérnek arra, hogy a nép előtt is felolvashassák a törvényt.

Szórád Márton és társai határozott fellépésére a jegyző kénytelen-kelletlen kidoboltatta, hogy aznap délután a községháza előtti téren ismertetik a törvényt. Háromszázan verődtek össze a Szentháromság-szobor körül a falu szegényei, ahol Szórád Márton felolvasta a törvénykönyv rájuk vonatkozó részét. Ez olyannyira föllelkesítette a parasztokat, hogy földosztást követeltek, és el akarták foglalni a községházával átellenben levő, oszlopos Mondbach-kastélyt.
Másnap katonaságot küldtek ki a megyétől és Modrovich Ignác alszolgabírót azzal a paranccsal, hogy a pentelei “zenebonát” verjék le. Az alszolgabíró Szórád Márton és Précsényi Pál lázítókat letartóztatta és a megyei börtönbe záratta. Helyben hét zsellérre 6-24 botütést veretett, többeket fogdába vettetett.


Részlet Szórád Márton bíróság előtt tett vallomásából

4000 év

A megyei törvényszék 1837. április 21-én tárgyalta Szórád Márton, Précsényi Pál, Szlávik Márton, Bekenye János, Székely István, Kovács Ferenc és Jurinka István “vasban álló lázítók” ügyét. Szórád Mártont 2 évi rabságra, negyedévenként 25-25 botütésre, Précsényi Pált másfél évi rabságra ítélték.
A büntetés letöltése utáni időben himlő járvány volt a faluban. Szórád Márton Póli, Júlia és János nevű gyermekei, majd 45 éves korában felesége is meghalt. Csendes, beteg emberként dolgozott a faluban Szórád Márton. Az 1848-as eseményekbe sem kapcsolódott be. Börtönben elszenvedett kínzásainak nyomait 1849. július 6-án bekövetkezett haláláig magán viselte.

H. I.

Ahol valóra vált Szórád Márton álma

A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.

Dunaujvaros