Szabad Földműves – 1987. április 1.
Az elmaradott agrárországból fejlett ipari állam
Magyarországon háromszor is a tavasz hozta meg a szabadságot. Kétszer azonban rövid idő után a reakció kerekedett felül és újból rabigába döntötte a sokat szenvedett népet. A harmadik tavasz, 1945. április 4-e, a szovjet hadsereg révén végleg elhozta a szabadságot és a hárommillió koldus Magyarországa a fejlődés útjára lépett.
Az elmúlt esztendő alatt – amely bár sok buktatóval járt – olyan eredményeket értek el déli szomszédaink, amelyek csak egy szocializmust építő országban lehetségesek. Az elmúlt évben például a Magyar Népköztársaság nemzeti jövedelme háromszorosa volt az 1938-belinek, s az ipari termelés a hatszorosára emelkedett. A mezőgazdasági termelés is 30 százalékkal nőtt 1938-hoz viszonyítva.
Magyarországon a szocializmus fejlődésének záloga a most folyamatban levő harmadik ötéves terv célkitűzésének teljesítése. Az előirányzott terv alapján az idén és az elkövetkező esztendőkben ismét száz és száz létesítménnyel gyarapodik, korszerűsödik a szocialista ipar és mezőgazdaság.
A harmadik ötéves terv gigászi építkezései közül kiemelkedik a 600 megawattos Gyöngyösi Erőmű, amely közel nyolcmilliárd forintos költséggel épült. A magyar-szovjet alumínium-egyezmény kapcsán felépül a Székesfehérvári Könnyűfémmű 500 méteres hosszú csarnoka. Győrött új acélöntődé emelkedik. Békéscsabán, Tótkomlóson, Battán és Mezőhéken 8-100 millió tojás termelésére épülnek korszerű, higiénikus tojótelepek.
De jelentősek a lakosság életkörülményeinek javításéért a városi és községfejlesztési tervek is. Tíz város, illetve község kap új kórházat. Hétezer új kórházi ágy, 5500 új bölcsődei, 8000 óvodai férőhely, 2500 általános középiskolai tanterem, tudományos intézmények, művelődési otthonok sora jelzi, mi minden épül Magyarországon a harmadik ötéves tervben.
A Dunai Vasmű madártávlatból
Egy az új ipartelepek közül
A népi demokratikus Magyarország eddigi legnagyobb szocialista létesítménye a Dunai Vasmű, amely 9 milliárd forintos beruházással épült, ahol ma már évente közel 5 milliárd forint értékű kohászati terméket állítanak elő. A Dunai Vasmű az utóbbi időben az ország leggazdaságosabb kohászati üzeme, ahol a magas termelékenység és a gazdaságos munka főforrása a korszerű technika. A Dunai Vasművek nélkül manapság elképzelhetetlen lenne a magyar feldolgozóipar fejlődése, a nemzetközileg elismert autóbuszok, háztartási gépek, edények s egyéb berendezések felszerelése és gyártása.
A Dunai Vasmű mellett korszerű szocialista város is gyarapodik, szépül. Dunapentele határában ma már nyílegyenes betonutakon száguldozhatnak az autók, utasai megcsodálhatják a katonásan sorakozó blokkokat, amelyekben közel 50 ezer ember él. A fiatal városban először az lepi meg az ott járót, hogy mennyi a zöld, virág, a napsütés ellen oltalmazó fa.
A vasmű közelében vannak a munkásszállók és a szakmunkásokat képző intézmények. Azoknak a berendezése és felszerelése igazán elsőrendű, s lakóinak olyan kényelmet, annyi szórakozási lenetoseget biztosit, nogy aligha van párja az országban. Az üzem klubjában akár egy egész nap is elbolyonghatna a kíváncsiskodó.
Épül, szépül az új város
Az üzlethálózat is méltó az új városhoz. Az ABC elnevezésű üzletben akár “kisördögöt” is kaphat a vásárló. A hatalmas üzletházban különleges raktározási és hűtési lehetőségek vannak. Az iskolák, óvodák, bölcsődék szintén páratlan berendezésűek a Duna-menti városban.
Az új várost az ország minden részéről odasereglett nép lakja. Ettől eltekintve legtöbben büszkén vallják magukat dunaújvárosiaknak, s úgy vigyáznak a rendre, tisztaságra, mintha ott ringott volna a bölcsőjük. A város lakói közül egyre több és több a műszaki értelmiségi, akiket a vasmű képzett az egyszerű munkásparaszt fiatalokból.
Dunaújváros is igazolja, hogyan változik az elmaradott agrárország arculata, miként fejlődik a munkásosztály és a műszaki értelmiség.
• • •
Hazánk és a Magyar Népköztársaság között a kapcsolatok az utóbbi időben úgy gazdasági, mint kulturális téren jelentősen fejlődtek. A proletár internacionalizmus eszméi, az országaink közti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés, valamint a Varsói Szerződésből eredő kötelezettségek szoros kapocsként fűzik össze a két országot. A két ország közti baráti együttműködés is elősegíti, hogy a 22 évvel ezelőtt felszabadult Magyarország minél előbb elérje célját, a szocializmus felépítését.
Tóth Dezső
A bejegyzés a Hungaricana Közgyűjteményi portál segítségével készült.
