Az már nem kétséges, hogy a város legszebb középülete lett az új kórház. Az sem, hogy büszkék vagyunk rá, és mondogatjuk: sokat kellett várni rá, de megérte.
Az új kórház készen, áll. Szeptember 24-én szép ünnepség keretében nyitják meg, s addig folyamatosan átköltöznek a kórházi osztályok a régi épületből. Ezekben a nagyon izgalmas, sok tennivalót jelentő, energiát kívánó napokban beszélgettünk Farkasdy Zoltánnal, a kórház tervezőjével. Ilyennek képzelte-e az épületet, amikor először vette kézbe a ceruzát, hogy vázlatokat készítsen a dunaújvárosi Tanács Kórházának tervéhez.
Épül a kórház /fotó: DH archívum
– Pontosan ilyennek. Huszonnyolc éves voltam akkor, és ez volt az első önálló, komolyabb megbízatásom.
Farkasdy Zoltán most negyvenkét éves. Tizennégy éves munka és vajúdás eredménye az új kórház. Kimondani is sok, hát még végigdolgozni, aztán végigvárni, kivárni a megvalósulást. Először 1951 decemberében kapott megbízást a munkára. El is készült vele határidőre, de a Nagy Imre-féle kormányprogram a kórház terveit is fiókba záratta. Csak 1955-ben vehették ismét kézbe. De sorsát az 1956-os ellenforradalom újból megpecsételte. Ismét fiókba tették, hiszen a konszolidálódás éveiben sok-sok más hiányt kellett gyorsan pótolni.
Épül a kórház /fotó: DH archívum
Négy év telt el ismét, míg 1960-ban megkezdődött az építkezés. Aztán néhány rossz szervezésből adódó hosszú, tétlen hónap következett, végül a szorgalmas munka évi, és legvégül az eredmény: ez a lenyűgözően impozáns épület.
Befejezéshez közeledik a kórház építése /1965. február 13. fotó: MTI/Szilágyi Pál
Ez hát az új kórház története dióhéjban, s a magyarázat, miért kellett 15 esztendeig várni rá.
Hány négyzetméter csempét építettek be, hány kilométer vezeték húzódik a falak között s ez hányszor érné körül mondjuk a Szalki szigetet, vagy ha a kiemelt földet, a bedolgozott betont vasúti kocsikba raknánk, hol járna most a szerelvény eleje – lehet hogy érzékelni lehetne a munka nagyságát, célját, rendeltetését aligha. Mert nem a mennyiség határozza meg az új kórház rendeltetését, hanem az, mennyire lesz korszerű az a gyógyító munka, amely majd az épület falai között folyik. Tekintsen hát el az olvasó ezektől a számoktól. Lássuk magát a kórházat, ahol ma még 25 vállalat 160 embere dolgozik a befejező munkálatokon. A műszaki átadás határideje május 1.
Tizenkét osztály – amelyből őt új
Hogy az ideiglenes, lakásokból átalakított kórházban mennyire lehet korszerű gyógyító munkát folytatni, arról felesleges részletesen beszélni. Talán csak annyit, hogy szűkös viszonyok között az orvosoktól sokkal nagyobb erőfeszítéseket kíván a gyógyítás feladata, mint gondolnánk. Minden “ideiglenes” benne, éppen ezért az orvosok között esik a legtöbb szó az új kórházról. Már távlatokban gondolkoznak. Az új kórház 465 ágyas lesz, tizenkét osztállyal működik, amelyből öt új. Lesz külön baleseti sebészet, bőr- és nemibeteg gondozó osztály, ideggyógyászat, urológia és fertőző osztály is. A hatalmas épületben 50 orvos végzi majd a gyógyító munkát.
Az épület impozáns látvány. Az előcsarnokból márványlépcső vezet fel az emeletekre. A folyosók, a kórtermek, a műtők modem kiképzésűek, küllemükben is méltóságteljesen juttatják kifejezésre azt a gondolatot: legfőbb érték az ember! A gyermekosztály kórtermeit kettős folyosó választja el a külső részektől, s a kórtermek kiképzése olyan, hogy egyetlen pillantással végig lehet látni valamennyin.
Modern orvoshívó berendezés
A kórház irányító központjában rövidhullámú adó-vevő berendezést szereltek fel. Az antennát az épület padozatában helyezték el. Ez a berendezés hivatott arra, hogy állandó kapcsolatot tartson az orvosokkal. A vevőkészülék miniatűr szerkezet, akkora, mint egy gyufásdoboz, amelyet az orvos a zsebében helyez el. S bárhol tartózkodik, akár az épületben, vagy a kórház udvarán a központból értesíteni lehet. A készüléket úgy szerkesztették meg, hogy a megadott szám alapján mindig csak annak az orvosnak a vevőberendezése szólal meg, akit hívnak. Másként “bábeli zavar” keletkezne.
Kristál fűtés a fertőző osztályon
A kristál fűtés tulajdonképpen fűtőtest nélküli fűtés. Vagy inkább mennyezeti és padozati fűtés. A melegítő berendezést a mennyezetben és a padozatban helyezték el. Ilyen megoldást a fertőző osztályon és műtőkben találunk. Ez nemcsak fejlettebb fűtési forma, hanem mindkét helyen célszerűbb is. A radiátor ezeken a helyeken – ahogy a tervező mondta – felesleges “felület”, rárakódnak a fertőző baktériumok, s nehéz fertőtleníteni, nehéz a helyiséget ilyen szempontból tisztán tartani. A kristál fűtés tehát higiénikusabb. Melegét a kórház “saját” gőzkazánjából kapja.
Automatikus sterilizátorok
Valamennyi műtőt automatikus sterilizátorokkal szívelték fel. Impozáns látvány a zöld csempékkel borított műtőkben a műszerfal, színes lámpácskáival, mérőberendezéseivel. S tegyük hozzá kissé szokatlan is. A lámpák, műszerek pontosan jelzik a sterilizálás egész folyamatát. De nemcsak az orvosi “szerszámokat” sterilizálják, hanem valamennyi műtőben úgynevezett germicid lámpákat is elhelyeznek, amelyek az operálandó beteg körül a levegőt is fertőtlenítik.
Nővérállomások minden folyosón
Az üvegkalitka modern vonalaival egyáltalán nem hasonlít a szokványos, kissé talán komor berendezésekhez. Szívesebben ráfognánk, hogy valamelyik laboratórium tartozéka, ahol nagyon precíz munkát kell végezni. Ilyen üvegkalitka minden folyosón található. Hivatalos neve: nővérállomás. A tervező ötletességét, jó érzékét dícséri, hogy a nővérállomások nemcsak célszerűek, hanem elhelyezésük a folyosók esztétikai képét is emelik, könnyeddé, kellemessé teszik. Az állomásokat ellátták modern nővérhívó berendezésekkel.
Más érdekességek
A kórházat a rendelőintézettel folyosó köti össze, s ezzel a két épület szerves összetartozását biztosították. A rendelőintézet és a kórház összekötő folyosója felett gyermekteraszt, szaladgálót létesítenek, ahol a mozgást és a napfényt “természetes” körülmények között adják a kis betegeknek.
A kórteremben valamennyi ágy felett olvasólámpákat helyeztek el, és minden ágyhoz fülhallgatós rádiót szereltek fel. Az orvosok számára előadóterem, könyvtárhelyiség, klubhelyiség áll rendelkezésre, ahol a napi munkájukhoz szükséges eszközök találhatók, vagy a pihenéshez szükséges nyugalmat találhatják meg.
Külön kell szólni a kórház biztosító berendezéseiről. Saját áramfejlesztője van, s a központi fűtés mellett, amelyet a Vasműből kap a kórház, gondoskodtak tartalék kazánról is, amely bármelyik pillanatban üzembe helyezhető. Főként tavasszal, vagy koraősszel veszik majd igénybe, a távfűtés “átmeneti” időszakában. Külön épületben helyezték el a kórház kiszolgáló létesítményeit, önálló mosodájuk teljesen automatikus: mosó, facsaró és gőzvasaló gépekkel felszerelve. Elkészült az istálló is, ahol a kísérleti állatok kapnak helyet. Impozáns létesítmény a kórház virágháza, amely télen-nyáron gondoskodik arról, hogy a betegek mindig friss virágokban gyönyörködhessenek.
Ilyen lesz hát az új kórház. Az épülő falak között, a nap mint nap alakuló, formálódó, egyre teljesebbé váló épületben nem lehet úgy járni, hogy ne találkoznánk az emberről való gondoskodás, a gyógyítás nagyszerű érzésével.
Sasvári György
Fényképezte: Cseh Tibor
Megjelent: Dunaújvárosi Hírlap 1965. február 12.
– Elégedett-e a tervezőmérnök, amikor ím, megvalósulni látja elképzeléseit?
Az épület – akárki meglátja – több, mint szép. A tervező mégis határozott nemmel válaszol.
– Ha most kezdenék a tervezéshez, már másként csinálnám – mondja, és pillanatok alatt elénk rajzolja új elképzelését. Egy toronyházat, mélyet lapos, lepény alakú épülettel illesztene a földi környezethez. – Ha újból kórház tervezésre kapnék megbízatást, ilyennek tervezném.
A feltételes mód első hallásra indokolatlan, hiszen bizonyára még sok-sok új kórház épül ezután is hazánkban, s ezek tervezésénél számba veszik Farkasdy mérnök dunaújvárosi tapasztalatait. Csak a beszélgetés második felében lesz érthető a feltételes mód, amikor megtudjuk, hogy jelenleg lakóépületeket tervez, pedig alkotói vágya, hogy egyszer majd élete alkonyán a szocialista igényeket kielégítő kórzunk a hazai modern, szocialista igényeket kielégítő kórházépítés specialistájának mondhassa magát.
– Persze a tapasztalatok azért nem vesznek kárba, még úgy sem, hogy én mostanában lakóépületekét tervezek – mondja. – Hiszen nemcsak a tervező, hanem a kivitelezést és beruházást felügyelő hatóságok is szerezhettek tapasztalatokat és ők közvetlenül is hasznosíthatják ezeket, például a most épülő salgótarjáni kórház építésénél is.
Így tehát arra is büszkék lehetünk Dunaújvárosban, hogy kórházunk a hazai modern, szocialista igényeket kielégítő kórházépítések sorában utat nyitott és útmutató.
Az új kórház épülete /1965. szeptember 10. fotó: MTI/Szilágyi Pál
– Van-e valami kívánsága a tervezőnek az épület használatát illetően?
– Természetesen a közös kívánság, hogy fiolái között, minél több ember kapja vissza egészségét. Ezen túl arra kértem az illetékes egészségügyi szerveket, hogy a tervezett 460 betegnél ne ápoljanak benne többet, ne tegyék zsúfolttá az épületet. Személy szerint remélem, hogy erre a szükség megoldásra soha sem lesz szükség. Ezt remélem, és kívánom is.
Érdekes technikai megoldásokról is beszélt még a tervező. Közülük a rövidhullámú adó-vevő állomásokkal felszerelt orvoshívó készülék kelt feltűnést. A zsebben elhelyezhető parányi vevőállomáson keresztül hetven méteres körzetben továbbíthatnak üzeneteket, hívó jeleket az orvosoknak. Korszerű a nővérhívó berendezés, mely a betegek jobb ellátását és a gyors segítség nyújtást teszi lehetővé. Korszerűen, higiénikusan oldották meg a fürdőszobák berendezését is.
Szerelik a műtőlámpát az új kórház egyik műtőjében. /1965. szeptember 10. Egyes osztályain már megtörtént a részleges beköltözés. fotó: MTI/Szilágyi Pál
Végül még néhány érdekes adat a kórházról: a helyiségek száma eléri az ezernégyszázat. Az összesen nyolc szintes épületkomplexumban kilenc felvonó működik, összesen hét – négy nagyobb, és három kisebb műtő áll a gyógyítás szolgálatában.
Még néhány nap és hivatalosan is megnyitják az új kórházat s ezzel befejeződik Dunaújváros egészségügyi hálózatának első fejlesztési időszaka.
