Belkereskedelem – 1955. szeptember
SZTÁLINVÁROS
Az év elején határozta el a sztálinvárosi tanács, hogy megrendezi a májusi vásárt. Megkezdődött a tervezés, kijelölték a vásár helyét, megindult az építkezés.
Megmozdult az egész város! Jöttek az építőipari tröszt munkásai, a kőművesek, vízvezetékszerelők, az apró úttörők, a gimnazisták, a kereskedelem dolgozói a sztálinvárosi kiskereskedelmi vállalattól, a közétkeztetési vállalattól, hogy szabad idejükben segítsenek a vásár felépítésében.
Sztálinvárosi vásár és kiállítás
És április 30-án a kora reggeli órákban már teljesen felkészülve, zászlókkal, drapériákkal díszítve megnyithatta kapuit az első sztálinvárosi vásár. A nyitás előtti éjszaka hősies munkát végeztek a kereskedelmi dolgozók. Több, mint 8 millió forint értékű árut szállítottak ki, amelyet egyetlen éjszaka helyeztek el a pultokra, polcokra. A sztálinvárosi Kiskereskedelmi Vállalat pavilonjában hajnalban vették észre, hogy a zsúfolt polcok alatt süllyed a talaj. Adamek Árpád, Neumann Károlyné, Racheleszki Ilona eladók a nagymennyiségű, közel kétmillió forint értékű árut azonnal leszedték, vastag deszkákat helyeztek el a polcok alá és az árut újból visszarakták. Nem könnyű munka volt ez!
Húsz vállalat ötven pavilonja állott teljesen készen áruval megrakva, színpompásan feldíszítve április 30-án délelőtt tíz órakor, amikor Bognár József miniszter elvtárs megnyitotta a vásárt.
– Amikor ezt a vásárt megnyitom – mondotta többek között – még nagyobb sikereket és győzelmeket kívánok Sztálinváros dolgozóinak. Bizonyítsák be a kohászok, építők, a dolgozó parasztok és az értelmiség munkájukkal, hogy áldozatkészségük továbhra is példamutató marad és fokozódó termelési eredményeikkel a szocializmus építésében élenmaradnak. Szavaimat azokkal a szavakkal zárom, amelyeket a Béke Világtanács egyik iráni tagja, az Arany Csillag szálló vendégkönyvébe írt: “Csodálatos az a nép, mely a műveletlen földeket szépséges városokká alakítja, csodálatos az a rendszer, amely olyan embereket nevel, akik ezt megvalósítják”.
Mit lehetett kapni a vásáron? Mézeákalácsszívtől motorkerékpárig, apró ajándéktárgyaktól bútorig mindent. A Pestmegyei Ruházati Bolt és a Székesfehérvári Kiskereskedelmi Vállalat pavilonjának vezetői büszkén úságólták: náluk nincsen hiánycikk.
Az edényudvaron toronymagasan állottak a kis és nagy lábasok, ceglédi kannák, fehér kannák, tésztaszűrők, a különleges selymek pavilonjában színpompás selymek közül válogathattak a vásárlók.
Borkóstoló pavilon a sztálinvárosi vásárban – 1955. május 1.
fotó: MTI/Seidner Zoltán
Étel-italban sem volt hiány. Nézzük a közétkeztetési vállalat pavilonjának ünnepi étlapját: húszféle készétel, hatfajta különlegesség, tizenkétféle frissen sült, tizenegyfajta különböző palackbor, csopaki, badacsonyi, balatonmelléki folyó borok várták a vendégeket.
A megnyitást követő első órában már zsúfolt volt a vásár látogatóktól. Az első sztálinvárosi vásár első vásárlója Kocsis István kohász volt. A kiskereskedelmi vállalat pavilonjában vett magának egy ballonkabátot. Az eladók mosolyogva búcsúztatták.
– Viszontlátásra a jövő évi vásáron…
Z. L.
