Autó-motor – 1951. november 15.
A szabadságharcos motorosok nyerték el
Sztálinváros vándordíját
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulóján, november 7-én, a nép államának egyik legnagyobb békealkotása, a dunapentelei Vasmű és a köréje épülő óriási gyárváros, dolgozóinak kérésére a békeharc lánglelkű vezetőjének neve után Sztálinváros és Sztálin Vasmű nevet kapta. Ennek megünneplésére motorosaink – a “Sztálinvárosi Építők S. K.” a “Bp. Előre S. K.”-val karöltve – november 11-én országos vándordíjas gyorsasági motorkerékpárversenyt rendeztek az épülő szocialista város kitűnő betonútjain.
Pontosan ½11 órakor zárt rendben felvonultak a versenyzők a rajthelyre, majd Sztálinváros összes dolgozói és a városi Szakszervezeti Bizottság nevében, Bencsik István elvtárs, a helyi Építőipari Szakszervezet elnöke üdvözölte a megjelenteket. Beszédében kitért a nap jelentőségére. – Békénk és szabadságunk megvédése érdekében – mondotta többek között Bencsik elvtárs – nagy jelentősége van a sport fejlesztésének, éppen ezért tulajdonítunk nagy fontosságot a mai versenynek, amelyet itt, nálunk rendezünk, mert ezen keresztül is közelebb kerülnek dolgozóink a motorsporthoz, illetve annak megkedveléséhez.
Továbbiakban az új sportegyesület terveiről beszélt és kérte a régebbi sportegyesületek további közreműködését, majd így folytatta: – A későbbi idők folyamán, ha arra szükség lenne, az itt tanultakat a haza védelmében tudjuk hasznosítani és nem utolsósorban a sporton keresztül megerősödve, a termelő munkában is jobban ki tudjuk venni részünket. Sportolóink közül nemcsak jó versenyzők, hanem jó sztahanovisták is kerülnek ki, amellyel népi demokráciánk megerősödéséhez és békénk megvédéséhez járulunk hozzá – fejezte be beszédét Belesik István elvtárs.
Hackermüller László bátran fordult rokkant lábával a veszélyes hajtűben
Ideális motorosidőben, nem sokkal 11 óra előtt indult el a 2700 m-es háromszög pályának a majd félszáz főt számláló 125 kcm-es sorozat és sportgépek összevont mezőnye. Nagy meglepetéssel szolgált a rajttól nagyszerűen meglépő Hollós István (Puch), aki az első kanyar utáni egyenesben 60 méter előnyt szerzett márkatársa, Scherer Miklós előtt, akihez Reisz István (Csepel) ragadt. Messze hátul, a bolyba keveredve robogott Vágó Beáta (Puch). A 2. kört már a csepeliek egyik legjobbja, Reisz fejezte be elsőként, Scherer előtt. A fiatal Hollós a 3. helyen feküdt, amikor hátsótengelytöréssel kénytelen volt kiállni. A következő három körben éles küzdelem alakult ki az élre ugrott Honvéd-versenyző, Scherer és a 2. helyre szorult Reisz között, ami a 6. körben helycserével végződött. Időközben a sereghajtók közül Vágó Beáta a 4. és Fekete Győző az 5. helyre dolgozta fel magát. Az utolsóelőtti körben ismét Scherer volt az élen, szorosan nyomában Reisszel, aki elkeseredetten támadta sporttársát, de a győzelemtől elütni nem tudta. Vágó, Domsa Tivadar (Puch), Fekete volt a befutás további sorrendje.
Még legjobb kismotorosaink, Scherer Miklós és Reisz István is letették lábaikat a nehéz hajtűben
Ugyancsak kellemes meglepetéssel szolgált a 15 főnyi negyedliteresek rajtja. A fiatal Ürmös (Jawa) maga mögé utasította a bajnok Szűcs Lászlót és a gyors PSE-versenyzőket, Bába Lászlót, Máté Sándort (NSU), valamint a Honvéd Csepregi Györgyöt (Jawa). A 3. körben a rutinosabb Szűcs leelőzte az. élen száguldó Vörös Meteorost és vezető helyét végig megtartotta. Ugyancsak nagy küzdelem után került a 9. helyről a 4. helyre a nemrég feltűnt Tihanyi Lajos (Jawa), aki klubtársát, Bábát üldözte, míg Tihanyit, NSU-jának dugattyútöréséig Máté követte, majd a 6. körben, Máté kiáltása után Veres Gábor (Jawa) állt szélárnyékába. A 7. körben Bába láncszakadással kiállt és a biztos 3. helyét átadta a szépen motorozó Tihanyinak. Szűcs, Ürmös, Tihanyi, Veres követték egymást a célban.
Szabó László és Cserkúti László nagyban hozzájárultak a Bp. Zalka Máté győzelméhez. Szép küzdelmet vívtak az 500-as sportgépek futamában,
Űrtartalomban a legkisebb kategóriának, a 100 kem-nek 23 indulója iramodott a 6 kőrös távnak. A rövid futam ellenére szép küzdelem alakult ki. A bajnok Fejér Rudolf (Csepel) igen rámenősen versenyzett. Nem úgy a higgadtan motorozó Thoma Mihály (Csepel), aki a 2. körtől kezdve átvette a vezetést. Fejér a 2., majd a 3. helyre csúszott vissza, mig végül a 4. körben motordefekttel kiállt. A 3 körtől kezdve a célig a 15 éves Marsovszky Gyula foglalta el a második helyet. A teljesen széria Csepeljével a 10. helyről jött fel tervszerű motorozással Hamar Zsigmond és a 4. körben már a 3. helyen futott. Még messzebbről dolgozta fel magát a kis Orosz Emmi, aki a nők között elsőként fejezte be a versenyt, mint 6. befutó.
Délben került sor a 350-500 kcm-es sporlmotorok összevont 20 körös futamára. A jóiramú verseny sok izgalmas jelenettel szórakoztatta az útmentén álló nézősereget. Szabó László (Gilera) Kurucz György (Velocette) és Cserkuti László (Norton) hármas gondoskodott a látványosságról. Egymást váltva vezették az egyre jobban elnyúló mezőnyt. Az 5. körben Csepregi György (Norton) kupplung-meghibásodás miatt bukott a hajtűkanyarban és alapos késéssel folytatta a versenyt, de már kupplung nélkül. Ijesztők voltak azok a jelenetek, amikor Csepregi rálépett a váltókarra, mire a Nortonban lévő lóerők vadul megrángatták a hátsókereket. Szabó László ismét megcsillogtatta képességeit, mintaszerűen motorozott. Nevéhez fűződik a nap legjobb ideje. (Vajjon miért nem festette át rajtszámtábláját, amelyen még mindig a román Nagy Dijon szereplő 42-es szám áll?) Puhony Nándor lassú AJS-motorjóval nem volt komoly ellenfele Kurucznak. Azért nem indulhatott Gilerájával, mert az edzésen megszorult annak dugattyúja. Az 500-as kategóriában Szabó, Cserkuti, Csepregi, a 350-ben Kurucz, Puhony és Máté Sándor volt a befutók sorrendje.
Nyugalmas versenyszám volt az oldalkocsisok 8 körös futama. Rajttól a célig nem sok változás történt a 8 induló pár helyezésében. A Kollár-Rusznyák (BMW) bajnok kettősnek könnyű zsákmánya lelt a győzelem. Az utolsóelőtti körig a Balczer-Pettenkoffer pár (NSU) tartotta a 2. helyet, amit motordefekt miatt kellett átadniok a szorgalmas Szigeti-Domiter (BMW) együttesnek, sőt a László-Börzse (BMW) kettős is leelőzte az öreg NSU-t. A Bástya versenyzői, Gabrosek és Csatt (BMW) az edzésen neki is sodródtak a járdaszegélynek. aminek kárát az elsőkerekük látta. A kölcsönkapott elsőkerék kisebb méretű fékdobja sokkal hosszabb féktávolságot kívánt, ami meglátszott az eredményen.
A postások salakbajnoka, Thoma Mihály, igen erős ellenfelekkel szemben győzött a 100-as géposztályban
A fiatal Hollós István pompásan rajtolva egy kört vezetett a 125-ösök mezőnyében.
Utolsó futamként került sor az összevont 350-500-as sorozatgépek versenyére, amelynek rajtjához 20 versenyző állt. A félliteresek között Kiss György (BMW) jeleskedett, aki a 2. körtől a célig Schlenker Róbert előtt futott, igen jó iramot diktálva. Harmadikként Frankel Géza (BMW) zárkózott fel, amíg a 8. körben elállítódott a benzincsapja; mire ismét versenyben volt, a 6. helyre esett vissza. amelyen a célig már nem tudott változtatni. Helyére Pék István (BMW) került. A negyedikként befutó Németh István (BMW) hősiesen küzdött meghibásodott sebességváltójával. Kemény viadal alakult ki Reisz János (Jawa) és Hackermüller László (Norton) között. A bolybaszorult Reisz körönként nyomult előre és a 4. körben, mint az első 350-es, a 6. helyen futott, Hackermüllertől követve. Az utolsó körben, nem sokkal a cél előtt, szinte fizikai erővel, felsőtörzsének lengő mozgásával segítette célba motorját Hackermüller, amivel sikerült egy tizedmásodperccel megelőznie a célvonalon Reiszt. Igaz, hogy a kanyarokban Reiszt, akaratán kivül akadályozta klubtársa, Frankel. Az ott leadott másodperctöredékek miatt kellett lemondania a már biztosnak látszó győzelméről.
A pontverseny állása a következő: 1. Bp. Zalka Máté 22,5 pont, 2. Bp. HSE 17,5 p., 3. Cs. Vasas 15 p., 4-5. Bp. Vasas és Bp. PSE 10-10 p., 6. Bp. Kinizsi 8 p., 7. Vörös Meteor 7 p., 8-9-10. Bp. Dózsa, Épületszerelő, Bp. Előre 3-3 p., 11. Szegedi HSE 1 p.
A 100-asok második helyezettje, a fiatal Marsovszky Gyula egyizben megcsúszott az egyik nehéz kanyarban. A parányi motorosnak azonban helyén volt a szíve, ennek köszönheti, hogy bukás nélkül úszta meg az izgalmas jelenetet
Gondos Aranka az utolsó pillanatban kerülte ki az egyik kicsúszott sporttársát a pálya legnehezebb hajtűfordulójában. Mögöttük a Zalkások versenyzőnőjét, Millin Irént látjuk
A magyar motorsport gazdagabb lett egy újabb gyönyörű vándordíjjal, egy új szocialista város gyors pályájával és remélhetőleg egy aktivan dolgozó motorsportegyesülettel. A verseny szép sportot hozott, de nem hallgathatjuk el, hogy minden tekintetben jobb eredményekről számolhattunk volna be, ha a rendezés szélesebb alapokra támaszkodott volna és több idő állt volna rendelkezésre annak előkészítésére. A társegyesületek mellőzése, valamint a kis kategóriákban a sorozat- és sportmotorok közös értékelése elkedvetlenítésre adott okott a versenyzők között, amelynek nem szabad többé megismétlődnie. Kismotorsportunk soha nem remélt fejlődését veszélyezteti ez az eljárás. Hogy lehet tömegeket mozgósítani, ha a versenyző már a rajtnál előre tudja, hogy helyzete reménytelen a sportgépekkel szemben? Ugyancsak hiba volt a versenykiirások késői szétküldése a társegyesületeknek. Helytelenül választották meg a rajthelyet, ugyanis túl közel volt a pálya legnehezebb kanyarjához, aminek eredményeként a rajt után veszélyes torlódás keletkezett a hajtűben.
Dicséret hangján kell megemlékeznünk az ÁFORT versenyszolgálatról, amelynek lelkes dolgozói egész évben fáradhatatlanul látják el felelősségteljes munkájukat.
R-CS-L
