Tavaly tavasszal betekintést nyerhettünk a magyar zenei világba és kicsit feltérképezhettük a dunaújvárosi szálakkal rendelkező formációkat, együtteseket. A lista persze sosem lehet teljes, így van lehetőség újra és újra bővíteni. Egy biztos, ma is elsősorban dunaújvárosi kötődésű zenészek, zenekarokról lesz szó!
2. Voice and Bass
Tibor 1991-től 2008-ig volt a dunaújvárosi Sándor Frigyes Zeneiskola nagybőgő-, és gitár tanára.
A dunaújvárosi Sándor Frigyes Zeneiskola tanára 2004 óta, és aktív muzsikus.
… és ebben a nyári melegben jól jön egy Ice cream a Mardi Gras Jazz Band tolmácsolásában
Interjú P. Petőcz Andrással a Mardi Gras Jazz Band vezetőjével és még egy kis zene…
4. Dunaújváros Big Band
Nem az első próbálkozás, az ezredforduló környékén volt már egy hasonló próbálkozás Máriás Zsigmond részéről, de az idő, és az elég nagy létszámú zenekar egyszercsak már nem volt. Balogh Zoltán, egykori zeneiskola igazgató, illetve jelenleg is aktív tanár, és zeneszerző viszont újra nekilátott egy hagyományos, tradicionális Big Band verbuválásához, így 2012 óta újra van a város életében Big Band, azóta is a környék jazz-életének egyetlen nagyzenekari formációja.
5. Colombre Band
6. Dunaújváros László Imre Nótaklub zenekara
Dunaújváros éttermeiben a 80-as években még cigányzenekarok muzsikáltak, akik rendszeresen nótaestekkel is szórakoztatták közönségüket. Idővel kialakult egy közösség, akik ezeken az alkalmakon részt vettek és létszámuk egyre bővült.
1983-ban már hetvenhárom főt számlált ez a társaság, akik úgy döntöttek, hogy októberben megalakítják a László Imre Magyar Nóta, Népdal, Operett és Cigánydalokat Kedvelők Klubját az óvárosi Pentelei Klubházban, amely ezt követően is a műsoraik helyszínéül szolgál.
Boda Ernőné alapító tag, nótagyűjtő kezdeményezésére választották a névadójuknak László Imrét, aki nótaszerző és énekes volt.
A klubnak saját zenekara is van, melyet Mukli István vezet.
A “Mukli István és zenekara” tagjai:
- Mukli István – hegedű
- Pók László – zongora
- Sárközi Lajos – brácsa
- Varga Elemér – cimbalom
Mukli István és Pók László a László Imre Nótaklub tagjai, Varga Elemér pedig jelenleg is a 100 Tagú Cigányzenekar (ahol korábban Mukli István is tag volt) cimbalmosa.
… vagy ide sorolható Szabó Csaba gitárművész tavasszal megjelent albuma, amin közreműködtek, erről bővebben: ITT. Illetve egy személyes kedvenc, Boggie és a Folkfonics zenekarral közösen készített népdalfeldolgozás.
Szóval csak így tovább srácok, még sok-sok eredményes, sikeres fellépést a világ színpadain!
Az idő érzékeltetésére idézném Váczi László basszusgitáros visszaemlékezését a “kezdetekre”:
-Apám, mindig büszke volt rám !
No, nem azért mert elvtelenül elfogult volt velem, hanem azért mert 68-ban szerepeltünk a KI MIT TUD-on.
Akkoriban ez volt a mai megasztár vagy mi a szösz . Zenekarokat vetettek össze énekesekkel, tűznyelőket, humoristákkal, népi táncosokat a hattyú halálát táncoló balerinával. Úgyhogy teljes volt a szocreál kultúrkör.
Mikor kicsi voltam, apám nagyon szerette volna, ha zenélek. Mikor megszülettem és ordítva követeltem a jussom a ciciből, apám felvette a hegedűjét és elkezdett játszani. Anyám szerint csak erre volt képes – mert fel nem vett! – állítólag erre abbahagytam a bömbölést. Apám szépen hegedült. Találtam olyan kottát, kottás kiadványt, ami 1947-ből származott és ott volt a zenéje nagybátyám szövegével. Valami “Díj-nyertes dalok” volt a címe.
Szóval, általános iskolás voltam és csellózni tanultam, de a tanár néni többet járt a zeneiskola mellé, mint én, pedig engem sem dobott fel a vágy, hogy Pablo Casals legyek. Szóval hegedű tanár bácsi gyakorta játszott duettet a gordonka tanár nénivel. Ami rossz fényt vetett rám, az volt,mikor kiderült, hogy meglestem a gyakorlást. Még hetekig húztam volna az iskolakerülést de egy atyai pofon megállított a szédelgésben. A kérdésre, Hol voltál Lacikám?-ra “Természetesen gyakorolni” volt a válasz, de az álnok cselló a három havi porral beárult.. Így tört meg a karrierem a komolyzenében.
Azután jött az “Ország-Világ” című újság, ahol a hátsó oldalon beszámolt a Beatles létezéséről és Harrold McMillan miniszterelnök feléjük irányuló, kitüntető figyelméről és máris gitárt ragadva zenekart alapítottunk. Ez olyan 63-64-ben történt. Miután egész jó kis csapatot csináltunk, a természetes kiválasztódás után – eljutottunk a 68-es KI Mit TUD ra.
Több helyi és megyei versenyt nyerve, az országos döntőbe kerültük a Deltával. Nem azért lett Delta, mert már volt a Omega , hanem a név választáskor, Görbe ‘Csupák’ Bálint kezében ott volta Delta magazin és ez aztán mindent eldöntött.
Bevonultunk a Bolgár Kultúrotthonba, ahol megannyi jó zenekar, szuper cuccokkal felsorakozva várt az aulába, körben. Felhúzott szemöldökök és elfojtott röhögés követte a bepakolásunkat. Szegény zenekar lévén, saját magunk fabrikálta hangfalaink voltak, amin elöl a kultúrház elnyűtt függönye adta, a hangfal vásznat, de a legotrombább az ének cucc volt! Egy vetítésnél használatos erősítő adta az ének erősítést a Vidám Park /Orkán – szabadtéri / hangfalaival. Mikor bezörögtünk a bádog trapéz dobozokkal,..hát a röhögés elementálissá fokozódott …
Ott volt a Rangers is- későbbi Corvina, a két Soltész gyerekkel és több azóta halhatatlanná magasztosult rock veterán. A gitárjaink viszont veszett jól szóltak. Boda Ákos gitáros barátunk a Yardbirds-t meghallva, megcsinálta nekünk is ezeket az effekteket. Sírtak a gitárok! Mikor játszottunk, az nagyon tetszett a zsűrinek. Bejutottunk az adásba a legjobb nyolc közé, ahol egy kissé egzaltált rendező ordította végig a próbákat, kergetve minket is az őrületbe. Paoló Lajos volt – Isten nyugosztalja. Esténket, egy Római parti üdülőben töltöttük, csinos lányok társaságában – már akinek jutott és elég bátor is volt!
Másnap próba, aztán a tv-s fellépés, ahol a jól sikerült szám után a zsűri a konkurens, Fantom nevű zenekart felkérte, egy mindent eldöntő szám eljátszására. Ők Theodorakis, “Cimea dal” nevű mozgalmi nótáját játszották el síppal, dobbal, hegedűvel és a hangtechnikussal, (az egész rendezvény technikusa – az ő gitárosuk volt) Bár a rockzenéhez semmi köze nem volt, a zsűri bátran döntött, őket juttatta tovább!. Mi pedig, egy szép oklevél mellé, három készlet NDK elektromos fogkefét kaptunk öten. Itthon ezt nemzeti gyász nappá nyilvánították a haverok és rokonok, mi pedig megfogadtuk, soha többé ilyen helyzetbe nem akarunk kerülni. De az apám büszke volt, hogy szerepeltünk a tv-ben! Fűnek–fának mesélte. Aztán, hogy öröme kiteljesedjen, az egyik elektromos fogkefét neki adtam…
Évekig azzal rázatta a fejét…!
9. Zaphir
A zenekar 2014 év végén alakult Dunaújvárosban.
Alapító tagok:
- Bánkuti Zsolt (gitár)
- Megyes Imre (basszusgitár)
- Fügedi Attila (dob)
“A tevékenység indulását nagyban meghatározta a zeneszeretet és az ambiciózus alkotóvágy. Célkitűzés a saját dalok írása és a rock-metal műfajon belül egyedi stílus kialakítása, amelyhez a később csatlakozó Miokovics Csaba (gitáros) ötletgazdag témáival nagyban hozzájárult. Ezt követően csatlakozott Loszinszki András (billentyűs) és Hári Attila (énekes).
Az eltökélt megszállottság mellett nagyon fontos számunkra, az egymás iránti tisztelet és a zenei alázat. Talán éppen ezért is egy kiválóan működő zenekar és egyben baráti társulat jött létre. Magasra tett mércével a próbákon kemény munka zajlik, az alapötletek kidolgozása majd a végleges köntösbe ültetése, amelyeket meghatározó harapós riffek, ragadós refrének és közérthető szövegek jellemeznek. ” – vallja magáról a zenekar.
10. Rodinia
- Lukácsi Csaba: ének
- Wittmann Gábor: gitár
- Magyari Péter: billentyû
- Horváth Péter: basszusgitár
- Poszt Péter: dob