Dunaújvárosi Hírlap – 1980. október 14.
Cseppet sem könnyű munka, amire vállalkoztak a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság és az MHSZ könnyűbúvár-klubjának tagjai. A castrumi víztorony tetején, süvítő szélben, hetven méter magasban felcsákányozni a megrepedezett betonszigetelést, sportteljesítménynek is kiváló.
– Vannak köztünk hegymászók, ezért vállalkozott a klub ilyen magasban végzendő speciális munkára – mondja Mészáros János klubtitkár.
Megtudom tőlük, hogy ez már a harmadik vállalkozásuk. Korábban Tatabányán 160 méter magas kémény oldalára festettek repülésbiztonságot segítő csíkokat, s egy 120 méteres kémény is viseli a kezük nyomát.
– Miért vállalják ezeket a nehéz munkákat?
– Sokba kerülnek a búvárfelszerelések, nagyok a kiadások. Ez a munka félmilliós, jó pénz ez a klubnak. A bevétel néhány százalékát az kapja, aki erre áldozza a hétvégéit. Igaz, keményen megdolgozunk érte.
Kusnyér Péter, a klub műszaki vezetője beavat munkájuk részleteibe is. Megtudom, hogy háromszázötven négyzetméter felületről szedik fel a nyolc-tíz centiméter vastag, megrepedezett beton szigetelőréteget. Ennek súlya 180 tonna. Amíg ledobálják ezt a sok betontörmeléket, a klub nőtagjai vigyáznak arra, hogy a víztorony körüli elkerített területre ne menjen senki.
A toronyban nincs lift. Az új vízzáró szigetelőréteg elkészítéséhez majd 60 köbméter betont kell feljuttatni a magasba. Ehhez teherliftre volna szükség, amelynek a megépítése nem olcsó dolog.
– A vízművek főmérnöke arra kérte csoportunkat – mondja Kusnyér Péter – ha tudunk, keressünk jobb, olcsóbb, s ami a fő, tartósabb megoldást. Hogy sikerül-e? Talán. November végéig mindenesetre itt töltjük a hétvégéinket. Ha elfogadják a javaslatunkat, még a tél beállta előtt ideiglenes szigeteléssel látjuk el a víztoronytetőt, s jövőre részt veszünk az új, végleges szigetelés elkészítésében.
Cs. Gy.
Víztornyunk felülnézetből 2022-ben
fotók: Horváth Tamás
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
