Dunaújvárosi Hírlap – 2017. március 25.
Meddig volt élet a monostorban?
Térképeken követhetjük nyomon építményünk történetének alakulását
Szabó Tamás – Dunaújváros
A köztiszteletben álló Csupity Iván 50 évig volt a ráctemplom gondnoka. Elbeszélése alapján tudom, hogy 1690 körül a ráchívők csónakokkal keltek áta Dunán, hogy a monostorban tartott vasárnapi istentiszteleten részt vehessenek.
Mivel ez télen és a háborgó Dunán igen veszélyes volt, szorgalmazták a pentelei imaház létrehozását. Kérésük eredményeképp 1699-ben megépült az imaházuk, amely a mai ráctemplom helyén, vagy közelében lehetett.
A monostorunk történetéből tudjuk azt, hogy az 1238-ban megjelent első oklevélig görög származású Ondamuk nemzetségből való apát volt a Duna-szigeti hitgyülekezet vezetője. A tatár inváziót követően IV. Béla király Gábor mesternek adományozta, majd IV. László a Veszprém-völgyi Szent Katalin apácáknak. Károly Róbert 1320-ban a túlparti falvakkal együtt Becsi Imrének adja, amit az Almási család pereskedéssel visszaszerez. Egy időre a Bátamonostori család is birtokolta, de végül monostorunk a török hódoltság kezdetéig az Almási családé maradt.
Lázár Deák térképe 1528-ból. Középen Pentele monostora látható
Pentele monostora a Duna szigetén
Ezt követően térképeken követhetjük híres építményünk történetének alakulását. 1514-ben Bakócz Tamás esztergomi érsek titkára, Lázár deák bejárta az országot. Ekkor megrajzolta Magyarország első térképét (1522). Ezen “Petele”-től északkeletre ábrázolja “Monostor Butibalás”-t. E térkép szerint talán országunk egyik legjelentősebb építménye emelkedett itt még a török kor elején. A XV. századtól a monostort Buti Balázsról nevezik el, és ezen a néven szerepel az 1903-as felrobbantásáig. A pentelei monostor alapításának első ötszáz éve után nézzük meg, mi volt a későbbiekben, így a török hódoltság idején. Írásos emlék kevés van ezen időszakról, azonban történetéhez jó támpontokat adnak a korabeli európai térképek, amelyet a leghíresebb térképkészítő mesterek készítettek…
Az első térképet Lázár Deák készítette. Ezen Pentelét a monostorral és egy templommal ábrázolja. A templom a mai Rácz dombon állhatott.
Mathias Zünd 1567-ben készítette térképét. Pentele híres monostorának rajzán jól látható, hogy a két tornyán a törökök jelképe a félhold tisztán kirajzolódik. Ebből következhet az a feltételezésünk, hogy a monostor ez időben lakott, vagy használatban volt.
Térképrészlet 1556-ból
Balázs úr gyerekei
A következő térkép 1664-es készítője és nürnbergi kiadója Johannes Hoffmann. A monostor ezen is két toronnyal díszítve a dunai szigeten áll, tornyain a török félholddal. A két torony félholdas díszítése egyben jelentheti azt is, hogy a monostorban ekkor is volt élet. A török korról nagyon kevés írásos feljegyzés maradt ránk, ezért a bemutatott térképek fontos bizonyítékok lehetnek a monostor történetével kapcsolatban.
Egykori térkép Pentele környékéről
A következőt Nicolas Bekészítette, halála után 1684-ben adták ki. Számunkra figyelemreméltó az, hogy monostorunk ezen a térképen is a szigeten áll és a két magas tornyán ezen is jól látható a török félhold jelképe, amely bizonyítja, hogy ekkor is a használatban volt. Az 1680 körüli Pentelének nem volt lakossága, a település teljesen kihalt volt.
Az európai térképeinken látható és Csupity Iván visszaemlékezése is alátámasztja, hogy a török hódoltság alatti 150 évben is volt élet a pentelei monostorban.
Monostor nyomai alacsony vízállásnál a Szalki-sziget mellett /2023
fotó: Horváth Tamás
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
