Dunaújvárosi Hírlap – 1985. július 05.
Barsi Dénes születésnapján
MEGSZERETTE A VÁROST
1903. július 7-én született Jókán, egy kis Pozsony megyei faluban városunk mindmáig egyetlen József Attila-díjas írója, Barsi Dénes. Apja urasági cseléd, béres volt. Nyomasztó szegénységük ellenére Dénes olyan jól tanult, hogy tanítója rábeszélésére beíratták a debreceni református gimnáziumba.
Friss tanítói oklevéllel – 1926-tól három évig – Kőrösszegapátiban tanítóskodott. Ott összeütközésbe került az iskolaszékkel. Ennek az lett a következménye, hogy egy pusztai iskolához helyezték át. Ott ismerkedett meg Sinka Istvánnal, a “fekete bojtárként” emlegetett költővel, és Szabó Pál népi íróval. 1935 októberében Barsi Dénes és Szabó Pál megalapították a Kelet Népe című folyóiratot, amely 5 év alatt országos folyóirattá nőtte ki magát. 1938-tól 1942-ig Móricz Zsigmond szerkesztette.
1939-ben családjával Budapestre költözött. A következő években sikerült kiadni Bolondgomba, A császármalom titka és a Mezei füst című regényeit. Megfilmesítették És a vakok látnak című háborúellenes forgatókönyvét. (A filmet a németek 1944-ben betiltották.)
A felszabadulás után meghívták a Magyar Parasztélet főszerkesztőjének, de Nagy Ferenc miniszterelnök külföldre távozása után letartóztatták Kovács Bélát, a főtitkárt, és másokkal együtt Barsi Dénest is. Két és fél évi börtön után visszament Komádiba. Pedagógusként nem dolgozhatott, írásait tíz éven át nem közölhették.
Életének ez a nehéz szakasza az ellenforradalmat követő konszolidációval zárult le. Rehabilitálták, tagja lett a Magyar Írók Szövetségének. 1957-ben jelent meg főműve, a Jehova tanúja című regénye. A következő években látott napvilágot Szentjánosbogár című novelláskötete, s Tüskebokor kivirágzik című ifjúsági regénye.
Tapolczai Jenő tanácselnök kezdeményezte az írószövetségnél egy vagy két író városunkba történő “letelepítését”, és így került Barsi Dénes 1960. október 2-án városunkba.
Lázgörbe című regényéért József Attila-díjjal tüntették ki. A Sorsváltás című könyve, az Üzenet és Tavasz antológiákban megjelent írásainak ihletője már a mozgalmas, sokarcú város volt, amelyet rövid idő alatt megszeretett. Tele volt még tervekkel, elképzelésekkel, ezeket azonban 1968. január 5-én bekövetkezett halála miatt nem tudta megvalósítani.
Hetényi István
Fodor Sándor Barsi Dénes bronz mellszobra az MMK bejárata mellett
/elhelyezve: 1990
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
