Dunaferr – 2009. szeptember 18.
Dunaújváros – képeslap
DUNAÚJVÁROS KULTURÁLIS ÉRTÉKEI
Építészeti örökségünk egyedülálló Európában
Dunaújváros természeti, társadalmi, kulturális értékeinek az itt élőkkel való megismertetésére vállalkozott a Pannon Polgárőrség egy minisztériumi pályázat keretében. A pályamű megírását, majd a program lebonyolítását az M8-Dunahíd Kht. segítette. A programsorozat előadói között Szabó Imre, Dunaújváros Megyei Jogú Város főépítésze is szerepelt.
A Pannon Polgárőrség 2003-ban alakult egy olyan baráti körből, amely elhatározta, hogy nem csupán az elvárásait hangoztatja, hanem tesz is a városért, közbiztonságának javításáért. A szervezet elsődleges feladata a bűnmegelőzés, a katasztrófavédelem segítése, városi rendezvények biztosítása. Tagjai éjszakánként járőrszolgálatot teljesítenek, és várják mindazok csatlakozását, akik azonosulnak céljaikkal.
– Programsorozatunkkal szerettük volna felhívni a lakosság figyelmét természeti és társadalmi értékeinkre – tudtuk meg Lőwinger Zoltántól, a Pannon Polgárőrség elnökségi tagjától.
Az M8-Dunahíd Kht. a pályázó konzorcium egyik tagja. Zámbó Brigitta programmenedzser elmondta, hogy ők írták meg a pályázatot az elmúlt esztendő őszén, s részt vettek a rendezvénysorozat idei szervezésében. A jövőben is szívesen állnak mindazok rendelkezésére, akiknek nehézséget okoz a pályázatírás, és rendezvényszervezés. Személyesen az Irodaházban találhatók.
A programsorozat részeként Szabó Imre, Dunaújváros főépítésze a város építészeti örökségéről tartotta meg előadását. Vetített képes ismertetőjéből kiderült, hogy országos védelem alatt áll a történelmi korokból a szerb (rác) templom, a Mondbach-kúria (az óvárosi egykori malom épülete), valamint a római korból a Castrum, a fazekaskemence, egy lakóház és a katonai fürdő. Szocreál építészeti emlékeink közül védett az egyes számú Rendelőintézet és a Dózsa mozi. Helyi védelmet élveznek a szocreál épületek, illetve az ötvenes években készített épületek, és néhány jellemző, hatvanas évekbeli építmény, például a garzonház.
|
“A korszak ideológiája szerint a szocialista újvárosok (lakótelepek) jellemzője az utcák által határolt lakótömbök tervszerűen felépített, konfigurációkba szerkesztett alakzatai. Belőlük épülnek fel a nagyobb egységek, a lakókörzetek vagy szomszédsági egységek, tulajdonképpen iskolakörzetek. Alapvető szervezőelemüket a gyermeknevelés intézményei adják: iskola, óvoda, bölcsőde. A lakókörzetek egy centrum köré épülve képezik a lakónegyedet, s ideális esetben ezek összessége adja ki a város lakóterületét. Esetünkben, a 20 tantermes iskola kivételével, az iskolák óvodák bölcsődék és kulturális intézmények a tervezés későbbi fázisában nyerték el helyüket. Az első építési ütemet a “Schall József és társai” rendezte modern karakterű, jó alaprajzi beosztású, pillangótetős kockaházak (a következő évben magas tetős változatban a Görbe utcában is megjelentek), és a szakzsargonban “nagybivaly” és “csont” néven ismertté vált háztípusok jellemzik.” (Részlet a Dunaújvárosi építészeti kalauz, 1950-1960 című kötetből.)
Az Építészeti Emlékek TanútjaDunaújváros szocialista-realista építészeti stílusú belvárosa egyedülálló Európában. Az ún. építészeti tanösvényen végigsétálva az érdeklődők megismerkedhetnek a neves tervezők által megálmodott és kivitelezett építészeti remekművekkel. A sétáló többek között láthatja a Dunaferr igazgatósági épületét, a Vasvári Pál Általános Iskolát, a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Házát, az Üzletházat, a Móricz Zsigmond Általános Iskolát, a Dózsa Filmszínházat, az Intercisa Múzeumot és a Városházát. |
Tájak, Korok, Múzeumok Kiskönyvtára – Dunaújváros
A rendszerváltást követően vált kuriózummá a szocialista építészeti stílus. Az ötvenes évek építészete három periódusból áll. Az elsőben a Bauhaus folytatásaként olyan épületek készültek, amelyek az ún. modern stílust képviselték. A második periódusban a Szovjetunióból importált minták alapján terveztek épületeket. A harmadik során az ötvenes évek vége felé visszatértek újból a modernhez. A belváros azon részei, ahol ötvenes évekbeli épületek vannak, képezik a település legélhetőbb magját. A városba látogatók számára nem feltétlenül az építészeti élmény a meghatározó, hanem a város szövete, miliője, a terek, a zöldfelületek kiterjedtsége – véli Szabó Imre.
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
