RÉGÉSZETI NAPOK
a
DUNAÚJVÁROS MESÉL
oldalon
2026. június 4. – 2026. június 18.
Leletmentő ásatás kezdődött a múlt héten a Béke városrész és az óváros között. Az Intercisa Múzeum munkatársai egy római kori falusi település maradványai után kutatnak.
(Rozsnyai Zoltán felvétele)
________________
Dunaújvárosi Hírlap – 1985. április 26.
Házak épülnek a római majorság helyén
Kövek, cserepek, érmék
Mentik, ami menthető az Intercisa Múzeum munkatársai a Béke városrész és az Újtelep közötti területen. Hamarosan építkezés kezdődik itt, a felszín alatt azonban római kori romok rejtőznek.
– A lelőhely ismert volt, mert 1956-ban épületnyomokat találtak – mondja Zarnóczki Attila, az ásatás vezetője. – Akkor szőlőtelepítéshez készülődtek éppen, két nap alatt kellett kutatóárkokkal feltérképezni a területet. A mostani ásatás két hete kezdődött, s – hacsak valami rendkívülit nem találunk – néhány napon belül befejeződik a leletmentés.
A feltárás során – a romokból a korabeli történelmi események ismeretében arra következtetnek, – egy majorsági épületre bukkantak, amelyben valószínűleg laktak, mert elég nagy és tagolt. A latinul beszélő, de már itteni őslakosnak számító emberek valószínűleg szőlőműveléssel foglalkoztak.
– Sajnos kevés lelet került elő – mondja az ásatás vezetője. – A háznak csak az alapja maradt meg, mert a XIII. század óta római kövekből építkeztek az itt lakók. A cseréptöredékeken kívül két érme került elő, a képmásokat azonosítva tudtuk meghatározni az építés korát. Eszerint a harmadik században emelték a falakat.
A leletek – kövek, cserepek, érmék – az Intercisa Múzeum gyűjteményébe kerülnek.
– j –
Dunaújvárosi Hírlap – 1985. július 23.
Temető a Martinovics utca alatt
Gazdag leletre várva
Régészeti leletekre bukkantak a Martinovics utcában, csatornaépítés közben a vízmű dolgozói. Értesítették az Intercisa Múzeum munkatársait, akik megállapították, hogy római kori sírokat fordított ki az árokásó gép. A munkálatokat attól kezdve régészek felügyeletével végezték.
– Temető volt itt annak idején – mondja Zarnóczki Attila régész. – A Martinovics utcai házak építésekor feltárták a sírok nagy részét, az út alatti rész azonban feltáratlan maradt. Ezeket találtuk meg most, s a vízmű fedezi az ásatás költségeit.
A csatornaárok építése a felénél tart. A megbontott szakaszon nyolc ép, többnyire hamvasztásos sírt és tizenhat kirabolt sírt találtak.
– Nem temetkeztek mélyre a rómaiak – mondja a régész -, a földfelszíntől hatvan-hetven centiméter mélyre ásták meg a sírokat. Könnyű préda volt kibontani, s az elmúlt évszázadok során ezt többször meg is tették, a sírok egy részét kevéssel a temetés után, vagy a századforduló idején kiásták s elvitték az értékesebbnek tűnő ékszereket, használati tárgyakat. A mostani ásatás nem is a megmaradt leletek megmentése miatt fontos, hiszen ezen a szakaszon alig találhatunk valamit, hanem mert elkészíthetjük végre az intercisai temető részletes térképét. A tízes években kutatott itt Hekler Antal, térkép azonban nem maradt erről.
A 400 milliméter átmérőjű vezeték a Martinovics utcai átemelő telepet és az új víztornyot köti össze, javítva a vízellátás biztonságát
Az ásatás most két hétig szünetel, mert a feltárt szakaszon befejezi a csőfektetést a vízmű. Aztán új részen, a Martinovics utca végéig kezdődik árokásás és feltárás.
– A víztorony környékén találtak már korábban néhány gazdag avar kori fejedelmi sírt, feltételezhető, hogy arrafelé haladva értékesebb leleteket tartalmazó sírokra bukkanunk. Ha szerencsénk van, még szarkofágok is előkerülhetnek.
– j –
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
