Pajtás – 1957. november 27.

A SZIGET GAZDÁI…

Hazánk legfiatalabb városa Sztálinváros. Hogyan élnek, dolgoznak a város úttörői?
Elsőnek a Móricz Zsigmond iskolát látogattam meg. Ide jár a Búvár Kund területi vízi úttörőcsapat tagjainak nagy része is. A “kapitányokkal”” nem találkoztam, mert egy kiránduló csoporttal Budapestre mentek. De beszéltem egy “matrózzal”, aki kezdet kezdete óta tagja az úttörő flottának. Neve: Balla Attila “kiváló úttörő”.
– Egyetlen ladikunk volt, amikor megalakult csapatunk – mondotta. – Azt is mi javítottuk meg, mert percek alatt teleszaladt vízzel. Ma már csónakjaink, kajakjaink, motorcsónakjaink vannak. Egyet-kettőt mi építettünk, a többit az üzemektől kaptuk. Jelenleg négy új motorcsónakot építenek részünkre a Vasmű dolgozói. Lehet, hogy rövidesen a miénk lesz az a hatvanszemélyes csónak te, amit az erdőgazdaság ígért. A nyáron még csak a vízi utazás rejtelmeivel ismerkedtünk. Úszni tanultunk. No, de azért hajókáztunk is. Első utunkon felfedeztünk a közelben egy kis szigetet, még forrást is találtünk. Itt fog majd táborozni a vízi csapat. S ha beköszönt a nyár, hoszabb túrára indulunk, talán még a Fekete-tengerig is hajózunk…
Ebben az iskolában, a vizicsapaton kívül, még két csapatot találunk, a II. Rákóczi Ferenc és a Hámán Kató úttörőcsapatot, őrsvezetőik nemrégen alakították meg az Őrsvezetők őrsét. Legalább hetenként egyszer tapasztalatcserét tartanak, ki hogyan vezeti őrsét, ki hogyan készíti fel úttörőit a próbázásokra. Közös kirándulásokon, klubdélutánokon vesznek részt.

Második utam a Vasvári Pál Iskolába vezetett. Az iskola még mindig a tegnapi főzőverseny “gőzében” égett. A főzőverseny résztvevői a turista-szakkör tagjai, a szurkolók pedig az iskola úttörői. A cél: mákostészta és sertéspörkölt volt. Az első díjat a mákostészta kapta, mert sokkal több a munka vele és mégis előbb készült el. A résztvevők szerint azonban a galuskával körített sertéspörkölt finomabb volt.
Még el sem ült a főzőverseny láza, máris egy újabb “lázroham” kerítette hatalmába az iskola úttörőit. Megkezdte adását a Zrínyi Miklós úttörőcsapat rádió stúdiója. Az udvar ezen a tíz percen teljesen kiürült. A pajtások egytől-egyig bennmaradtak az osztályokban, hogy meghallgassák a rádióadást. A kilenc riporter pedig ott izgult az igazgató néni szobájában, a mikrofon előtt, de csak addig, míg az első szót kimondta. A legnagyobb sikert Klamm Ádám vidám sporttudósítása aratta, amely a csapat két őrsének futballmérkőzéséről szólt.
– Milyen tervei vannak a stúdiónak? – kérdeztem meg Roosz Éva pajtást, a rádió bemondóját.
– Ismertetjük az úttörők tizenkét pontját és az úttörőjelvényeket. Riportokat írunk és olvasunk fel a próbázásokról. A közeljövőben tudósítjuk hallgatóinkat a kertész-szakcsoportról, ők vállalták, hogy a kisudvart feldíszítik virágokkal. Tudósítást adunk az ezermester szakkör munkájáról is, akik meglepetésként játékokat készítenek a városban tartózkodó szovjet katonák gyermekeinek.
Ezután jutottam el az óvárosi iskolába. Itt az úttörők már a télre készülődnek. A nagyobbak mesedélutánt terveznek a kisdobosok részére. Vidám karácsonyi vásárt tartanak majd. A vásárra kerülő játékokat az úttörők készítik.
A csapat tagjai rövidesen becsületességből tesznek próbát. Az úttörőszobában egy úttörőbolt nyílik. Könyvet, írószert, cukorkát, csokoládét, kiflit lehetett vásárolni. A boltban nem lesznek kiszolgálók. Mindenki saját magát szolgálja ki, és egy lapon feltüntetett árjegyzék szerint, önmaga fizet.
Sztálinváros, hazánk legfiatalabb városa… Utcáit róva, iskoláit járva tapasztaltam, mennyi szívvel szeretettel gondoskodnak a sztálinvárosiak a vörösnyakkendősök seregéről. Példának jegyzem meg: a tanács egy valódi szigetet adott az úttörőknek. A Szalki- sziget azóta is saját birodalmuk, ahol táborozni szoktak, ahol játszanak, csatáznak. Most pedig úttörővasútat építenek. Jövőre már saját vasútjukon utazhatnak a pajtások

F. Gy.

 

A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.