Petőfi Népe – 1970. június 7.

Köszöntünk, 20 éves Dunaújváros!

Alapterülete 300 hektár. Közúti hálózata 24, a vasúti 105 kilométer. Állóeszközeinek értéke csaknem 10 milliárd forint. Termelési kapacitása évi több, mint egy millió tonna acél – nagyjából ez a Vasmű, amely már csaknem magát, évente 1,3 milliárd forinttal járul az államkasszához. Termékei valamennyi népgazdasági ágban nélkülözhetetlenek és mindenütt megtalálhatók. De hírük, becsületük van a baráti és tőkés országokban egyaránt.
Vajon érzékeltetheti-e mindezt a meleghengerműben készült felvételünk? A vasváros, e napokban ünnepli alapozásának 20. évfordulóját. Dunaújvárost köszöntjük.

Alapítása huszadik évfordulójának ünneplésére készül Dunaújváros. S az ünnepet – mint azt az alkalom kapcsán rendezett sajtótájékoztatón Sudár István, a városi pártbizottság titkára említette – családias, bensőséges keretek között kívánják megülni. Igenám, csakhogy a családias keret roppant szélesre tágul! Hiszen szerte a hazában tíz- és százezrek vallják magukénak Dunaújvárost. Milyen jogon? Az első magyar szocialista város építésében való közreműködés jogán. Még akkor is, ha ez a közreműködés a pentelei fennsík hajdani kukorica-parcelláin, a mai vasműóriás földalapjának döngölésében, vagy tíz-húsz-harminc talicskányi föld odébb kubikolásában nyilvánult is meg. Mert ilyen alapon kicsit mindannyiunké a Duna-parti vasváros.
A bensőséges emlékezés jogát azonban senki sem vitathatja el az alapítóktól, akik annak idején hitükön, vagy egyszerűen munkaalkalmat kereső, szerencsét próbáló reményükön kívül két kezüket, alkotni akaró önmagukat hozták az ország minden tájáról. S azoktól sem, akik az alapozást követő években vertek itt gyökeret, s jogosan vallják: szűkebb hazám, Dunaújváros. Mert bár a Vasmű városa ma természetszerűleg egyike az ország városainak, nemcsak ifjú kora, hanem számos, csakis rá jellemző sajátossága miatt mégis más, mint a többi. A születésnapi köszöntés ürügyén hadd villantsunk fel ezek közül néhányat.

Szegjük meg a kronologikus sorrendet, s az alapvetőt jelentő vasműóriás főbb jellemzőinek sorolása helyett szóljunk előbb magáról a városról? Érdemes. Nemcsak azért, mert réges-rég kinőtte azt a 20-25 ezer embernek, a Vasmű dolgozóinak s a családtagjaiknak szánt – lakókolónia keretet, aminek az első tervek készítésekor megálmodták. Hiszen Dunaújváros ma csaknem ötvenezer lakost számlál. S az 1951. tavaszán felépült első, Május 1. nevet viselő utca birtokbavétele óta hét jókora, egymástól jól elkülönülő részre tagozódik a város. E nagy – a sokszáz lakásos tömböktől a kertes családi házakig, a magyar építészet utóbbi 20 évének minden stílusirányzatát képviselő – kerületek érdekes, harmonikus egésszé ötvözik a szocialista települést.
Mégsem túlzás állítani, hogy ezen a harmonikus egészen belül nagy lehetőségei maradtak a továbbfejlődésnek. Szinte minden városrészben folyik az építkezés. Nem véletlenül vetődik fel a gondolat: vajon a következő húsz év múlva már százezer ember otthonává válik Dunaújváros?
Mert a szó legnemesebb értelmében otthon ez a város, melynek minden lakása fürdőszobával, távfűtéssel, meleg vízzel, gázzal ellátott. Otthon, a lakáson kívül is. Azzá teszik parkjai, üde rózsaligetei, a széles utakat szegélyező platánfái, erdőligetei, játszóterei.

A városi tanács barátságos, de egyben méltóságot is árasztó új székháza

Jogos büszkeségggel az ifjúság városának vallják szűkebb hazájukat a helybeliek. Hiszen a lakosság átlagéletkora 30 év. És az összlakosság fele 26 éven aluli, akik között mintegy 13 ezer a gyermek korosztályúak száma. Nem véletlen a város 15 korszerű óvodája, melyekben csaknem ezerötszáz kicsire felügyelnek szakavatottan, s a 8 általános iskola, melyek közül a Ságvári Endre nevét viselő 32 tantermes, s amelyben önkiszolgáló étterem, tornatermek, politechnikai tanműhelyek és jókora sportudvar állnak a gyerekek rendelkezésére.
Iskola – említettük, s máris a következő sajátosságnál tartunk: Dunaújváros tanuló város. Általános gimnáziumában nyolcszáz diák tanul. Az acélszerkezeti- és gépészeti tagozatokra előkészítő gimnázium és szakközépiskolájában 580 fiatal folytatja tanulmányait. A Nehézipari Műszaki Egyetem Kohó- és Fémipari Főiskolai Kara 590 nappali és 330 esti, illetve levelező hallgatójának nyújt lehetőséget üzemmérnöki diploma szerzésére. A Vasmű, s a helyi vállalatok és intézmények szakmunkásainak – jelenleg mintegy 1300 tanulónak – képzését a város ipari tanuló intézete biztosítja. És folytathatnánk a sort a dolgozók általános- és középiskoláiban, gimnáziumaiban tanuló mintegy ezer felnőttel, az Állami Zeneiskolával, és így tovább.

Szakmunkásnő a Vasmű jól jövedelmező profilüzeméből, mely két év óta ontja termékeit. A többi közt évente 800 ezer négyzetméter radiátor készül itt hazai szükségletre és exportra egyaránt.

Ha belegondol az ember: bölcsődéivel, óvodáival, iskoláival, nagyszerű munkásszállóival, kulturális, egészségügyi stb. intézményeivel, a 13 ezer embert foglalkoztató Vasművön kívül 7 jelentős üzemével, erőteljes, virágzó város a húsz évvel ezelőtti pusztaság helyén! Óhatatlanul felvonulnak lelki szemei előtt az alkotók. Az alapozás hőskorából, a falat emelő kőművesnő portréja, a kezdetben gumicsizmásan sarat dagasztó, az ideiglenes barakkok emeletes vaságyain pihenőre térő, szerény elemózsiájuknak térden terítő építők hada, s a markáns arcú martinász, aki jelképpé vált a város címerében.
Alkotók, akik szűkebb hazájukat alighanem minden más közösségnél sajátosabban, igazabban szeretik. Emberségükben is nemesebbre formálódva mélysegesen tisztelik művüket, s a teremtő munkát. Hogy ez miben nyilvánul meg? A tv képernyőjéről emlékezhetünk rá: a 20. születésnap előestéjén százak végezték a város nagytakarítását. És megnyilvánul a tettrekészségben, amellyel például a jórészt társadalmi munkával létrehozott, gyermekek és felnőttek szórakozását, pihenését szolgáló Vidám Park ápolásáról, játékainak rendbentartásáról gondoskodnak. És abban az évenként 200-300 ezer órás társadalmi munkában, amellyel ma is csinosítják, gazdagítják városukat.

Itt sincs még vége a városnegyednek. Építése, fejlesztése folytatódik.
(Pásztor Zoltán felvételei)

Huszadik születésnapjára készül az acélváros, amely ma kötetekre szóló mondanivalót kínál. S ha bensőségesen üli is meg az ünnepet, nyílt szívűen, szeretettel fogadja a látogatót. Minden dunaújvárosi, mint a legjobb idegenvezető, szinte személyes tulajdonaként mutatja be városát. A külön várost kitevő Vasművet éppúgy, mint az építés során felszínre került négy évezred előtti emlékek nyomán Castrumnak elnevezett modern lakónegyedet, melynek lakói külön is büszkék rá, hogy valamikor itt állt Intercisa római katonai erőd.
Felfrissülni, erőt, hitet meríteni, érdemes a 20 éves Dunaújvárosba látogatni!

Perny Irén

A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.