Dunaferr – 2008. február 8.
FOLYAMATOS FELKÉSZÜLÉSSEL ÓVJÁK A FOLYÓPART BIZTONSÁGÁT
Egyedülálló a partvédelem rendszere
Noha az időszakonként bekövetkező csúszások és roskadások által okozott károk ellenében korábban is zajlottak partvédelmi jellegű feladatok Dunaújvárosban, a katasztrófák megelőzését célzó tudatos, tervszerű tevékenység ellátására hivatott szervezet létrehozásáról csak 1964 elején, majd a következő év májusában történt, súlyos következményeket hozó löszcsúszások után döntöttek az akkori hatóságok.
Utasokkal a Duna folyón közlekedő kompjárat Dunaújvárosnál/1966
fotó: MTI/Fényes Tamás
Az 1964. február 29-én hajnalban kezdődött földmozgás hatására kialakuló, mintegy 1300 méter hosszúságú, helyenként 300-350 méter széles partcsúszás következtében a Dunai Vasmű I. számú szivattyútelepe nagyjából 35 métert közeledett a Duna medréhez, a propellerkikötő hídja és a kikötővel kapcsolatos létesítmények tönkrementek, a szakadó part szélén lévő radari ideiglenes épületek egy része pedig a közművekkel együtt a mélybe zuhant. 1965 májusában a kórház mögötti szakasz csúszott meg, és kritikus állapot alakult ki a Barátság városrészi partszakaszon is. A város lakó- és ipari övezetében katasztrófahelyzet állt be, az anyagi károk mellett már emberéleteket is veszélyeztetve.
1968-ban befejeződik a Duna-part rendezése
Gál Zoltán
Az eltelt évtizedekben kialakított védőrendszer biztonságáról, a város partvédelmének helyzetéről Gál Zoltánnal, a Dunaújvárosi Partvédelmi Vállalat igazgatójával beszélgettünk.
– Milyen érdemi lépések történtek a több mint negyven évvel ezelőtt bekövetkezett katasztrófa megismétlődésének kiküszöbölésére?
– A következmények elhárítását követően, a további károk megelőzése céljából rendkívüli gyorsasággal kellett egy olyan, egyedülállóan komplex védelmi rendszert megépíteni, amely alkalmas a Dunaújváros környékén fekvő dunai partszakasz hosszú távra történő stabilizálására, rendezésére. A mai értéken közel húszmilliárdos beruházás még 1964-ben megkezdődött, és a több szakaszban lebonyolított kivitelezést követően 1987-ben készült el jelenlegi, véglegesnek mondható formájában. A védelmi rendszer folyamatos figyelésére, a karbantartási munkák elvégzésére, a működés teljes körű biztosítására, illetve a magas part speciális védelmére és az esetleges katasztrófa megelőzésére a Dunaújvárosi Városi Tanács 1968-ban megalapította a Partfigyelő és Fenntartó Költségvetési Üzemet. A törvényi szabályozás változásai miatt 1992-ben felszámolt üzem feladatkörét a jogfolytonosság biztosításával az e cél érdekében alapított, ma isműködő Dunaújvárosi Partvédelmi Vállalat vette át.
Partrendezési munkálatok /1967
fotó: Dunaújvárosi Hírlap
– Valójában milyen természeti körülmények okozzák a közvetlen katasztrófaveszélyt?
– A Duna vonalára végig jellemzően kialakult, szélhordta löszpart olyan makroporózus talaj, amely a régen elpusztult növényzet elhalt gyökérzetének köszönhetően vertikálisan kiváló, viszont horizontálisan kifejezetten rossz vízelvezető képességekkel rendelkezik. Ezért különösen érzékeny az áramló vízre, amely előre nem látható üregesedést, suvadásokat okoz a föld felszíne alatt. A veszély nehezen kimutatható, mivel még a geológiai térképek sem ábrázolják teljes részletességgel a talaj lépcsőzöttségét, így kevéssé ismertek a löszös képződményt roskadásra hajlamosító, vízzáró agyagréteg hajlatai, völgyeletei, amelyek egy-egy újabb üregesedést, csúszást előre valószínűsítenének.
A rézsűsre alakított tereplépcsőkön gondosan ápolt, speciális növényzet biztosítja a biológiai védelmet
|
Idén 40 ezer köbméter földet mozgatnak meg Megújul a Duna-partCsaknem húsz éve alakították át a Duna-partot; a löszös föld omlása elleni védekezésül lépcsősre formálták a meredek partfalat. A megszokott tereplépcsőket biztonsági okokból legyalulva, most új arcot kap a Duna-part A Földgép Vállalat alvállalkozójaként a Dunaújvárosi Vízi Társulat végzi a hatalmas munkát, amely a part két szelvényét, az óvárostól a víztorony alatti területig húzódó sávot érinti. A mintegy negyvenmillió forint értékű munka során legyalulják a lépcsőket; rézsűssé alakítják a partszakaszt, járdákat, lépcsősorokat, vízelvezetőket építenek. A feladat idén 40 ezer köbméternyi föld megmozgatását jelenti; az egyik szelvényből bányásszák, a másikban feltöltésre használják a földet. A vízi társulatnak szeptember 20-ig kell a földmunkák nagy részét elvégeznie, a betonozások, a tereptárgyak elhelyezésének határideje október közepe. ____________________________________________ Az okokról a hírlap 1985. szeptember 6-i számában olvashatunk: Miért rézsű?(…) (P.)
|
– Milyen elemekből áll a védelem rendszere?
– Bár a partcsúszás ellen sok helyen épült ki védelem, ilyen komplex vízfejtési és megtámasztási módokra alapuló rendszer tudomásom szerint sehol másutt nem működik. A vállalat által kezelt, 164 hektáros védelmi terület magában foglalja a függőlegesen kiépített, majd rézsűsre alakított tereplépcsőket, az összességében napi 1000-1200 m3 talajvizet kitermelő 8 db csáposkutat, 196 db észlelőkutat, 18 vízelvezető horhost, illetve a vízcsövek alatt húzódó, mintegy 900 méternyi víztelenítőtárót. Külön figyelmet érdemel a vasműből távozó ipari víz kivezetése, amelynek óránként kibocsátott mennyisége is jelentősen meghaladja a város egész napi, 7-8 ezer köbméteres vízfogyasztását. Ennél fogva lényeges és elengedhetetlen tényező a partvédelem és a vasmű zavartalan együttműködése a feladatok ellátásában. A rendszert, amelyet a vállalat harmincfős kollektívája működtet, biológiai védelem egészíti ki, amelynek keretében a kezelés alatt álló területen telepített, fokozott párologtatási képességgel bíró növényzet ápolásával, gondozásával erősítjük a műszaki létesítmények által nyújtott funkciók hatékonyságát. A mindenkori állapot pontos felmérése és a szükséges intézkedések meghatározása érdekében a védelem teljes területére nézve meghatározott rendszerességgel történik az előírt mérések elvégzése, az adatok feldolgozása, illetve az elemzések eredményeinek visszacsatolás útján történő hasznosítása, amelyet a vállalat és az önkormányzat közvetlen kapcsolódásából eredő jogi garanciák is biztosítanak.
– Milyen a partvédelemmai helyzete Dunaújvárosban,és melyek a vállalat előtt állólegsürgősebb feladatok?
– Bár kötelező önkormányzati feladatot látunk el, a rendelkezésünkre álló mintegy 140 millió forintos költségvetésből éppen csak a szűken vett működésre telik. A számottevő bevételi forrásokat elzárják a közbeszerzési törvény szabályai, ugyanakkor az előírt kötelességek ellátásának költségein nem áll módunkban takarékoskodni. A műszaki eszközök felújításának és az esetenként bekövetkező talajkárosodásokból keletkező veszélyek elhárításának költségeit egyedül az eredményes pályázatok biztosíthatják. Most különösen időszerű, hogy a II. Nemzeti Fejlesztési Tervben a löszpartok veszélyelhárítási munkáihoz igénybe vehető forrásokra alapozott pályázatunk sikerrel járjon, hiszen egyre égetőbbé válik a Római városrész területén, a kőtár alatt két-három év óta tapasztalt, csúszásveszéllyel fenyegető, roskadásos jelenségek helyreállítása.
A kőtár alatti roskadások egyre fokozottabban veszélyeztetik a partfal biztonságát
Bízom benne, hogy a közeli napokban megszülető döntés kedvező lesz, és megkapjuk azt a közel 700 milliós támogatást, amely az említett anomáliák megoldásán túl lehetőséget biztosít a védelem biztonságának fenntartásához elengedhetetlenül szükséges kútrendszer felújítására is.
G.L.
Dunaújvárosi Hírlap – 2017. február 22.
A város alatti partvédő mű nincs veszélyben
Napi ezer köbméter az átlag
A löszfennsíkból naponta kiemeltvízmennyiségből és a geodéziai mérésekből megállapítható: a város alattipartfal nincs veszélyben.
Egy partfalrészlet a Táborállás dombjáról: itt is működik már egy vízkivételi mű, figyelőkutakkal és geodéziai mérőpontokkal
Fotó: Zsedrovits Enikő
A kemény tél után felengedő talaj, az ár- és belvizek talán joggal vetik fel a kérdést néhány dunaújvárosiban: mire számíthatunk e löszfennsíkra épült városban? A csapadékosnak ígért tavasz befolyásolja-e a löszfalak állékonyságát a Barátság városrésztől a Táborállásig?
E kérdésekkel a DVG Zrt. operatív igazgatóját, Gergő Edmondot kerestük meg. 2017. január elsejétől ugyanis a DVG Zrt. vette át a Partvédelmi Vállalat tevékenységét.
Az 1960-as években épült partvédő művet a közelmúltban újították fel: nyolc csápos kút berendezéseit korszerűsítették. Ezek a kutak napi átlagban ezer köbméternyi rétegvizet szivattyúznak ki a löszfennsíkból, amelyre a város épült. Ez a vízmennyiség egyelőre a városi közcsatorna-hálózatba kerül, majd onnan tisztítás után a Dunába. Azonban a városi közgyűlés tavalyi határozata alapján a DVG Zrt. múlt év novemberében megkezdte azt a kivitelező munkát, amelynek végeztével ez az egyébként tiszta rétegvíz a szabadstrand öblébe kerül. A munka az időjárás jobbra fordultával, várhatóan márciusban folytatódik.
A löszfennsíkban lévő vizeket mintegy kétszáz figyelőkútban mérik: előre meghatározott ütemterv szerint némelyikben naponta, másokban hetente vagy havonta ellenőrzik, hogy mennyi víz van a magaspartban.
Gergő Edmond elmondta: szakemberek összegzik az adatokat, és az előző évi mérések alapján határozzák meg az üzemeltetési irányt.
A figyelőkutak mellett geodéziai figyelőpontokat is meghatároztak, ezeken a tér három irányának megfelelően végeznek méréseket, s megállapítanák, ha a part mozogna.
Az adatokat elemezve megállapítható, hogy a partvédelmi rendszer nincs veszélyben, mondta a DVG Zrt. operatív igazgatója. A rendszer megfelelően üzemel.
Külön rákérdeztünk a táborállási partszakaszra is, ahol 2010 őszén komoly partfalomlás történt: azon a szakaszon nem volt még akkor kiépítve az a partvédelem, ami a Barátság városrésztől a Castrumig elkészült a hetvenes évek végéig.
Akkor azonban ott is megvalósítottak egy vízkivételi rendszert, figyelőkutakat fúrtak, és ugyancsak meghatároztak geodéziai mérőpontokat. A szakemberek a tavalyi adatokból megállapították, hogy a meglévő partvédelmi rendszer a Táborállásnál is megfelelően működik.
Érdeklődtünk arról, hogy a tavasszal beköszöntő, várhatóan csapadékos időjárás mennyire változtathat ezen a képen?
Gergő Edmond megjegyezte: már ötven évnyi adat áll rendelkezésükre a partvévdelmi rendszerről. Ezekből megállapítható, hogy az aszályos, illetve csapadékos időjárás alapjaiban nem befolyásolja a rendszer működését: mindkét időszakban naponta átlagosan ezer köbméter vizet emelnek ki a löszpartból.
Pekarek János
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
