Magyar Szó – 1967. február 9.
Egy város, amelyben minden új, mindenki fiatal
Látogatás Dunaújvárosban (I.)
MAGYARORSZÁGNAK sok érdekes és szép városa van, de egy sem hasonlítható össze a Budapesthez 70 kilométerre fekvő Dunaújvárossal. Már csak azért sem, mert itt minden új, mindenki fiatal…
Dunaújvárosi látkép
A várost 16 évvel ezelőtt kezdték építeni a Duna jobb partján, a kukoricaföldeken. Ma már 45 000 lakosa van. A hatalmas Dunai Vasművekkel párhuzamosan építették a lakó és üzletnegyedeket, egészségügyi intézményeket, szállodákat, sportpályákat.
Dunaújváros legrégibb utcájába 1951. május 1-én költöztek be a város első építői – azóta gomba módra szaporodtak a modern emeletes házak, s eddig 8800 új összkomfortos lakás épült. Habár új a város, mégsem lehet egységes építészeti megoldásokról beszélni. A lakóházak, az utcák, városrészek magukon viselik, építési idejük stílusirányzatát. Az építés üteme nem volt egyenletes, de 16 év alatt számottevő ipari várossá nőtt ez az új Duna menti helység.
A fiatalok városa
Dunaújváros lakói jellegzetes, egyedülálló városi körülmények között élnek. Ennek egyik alapvető tényezője a lakáshelyzet. Minden lakáshoz fürdőszobát is építettek itt, távfűtéssel és gázvezetékkel láttak el. Mivel az épülő városnak szüksége van fiatal munkásokra, elszállásolásukra külön gondot fordítanak. A Vasműveknek négy, összesen 1400 férőhelyes munkásszállója van, a Papíripari Vállalat két munkásszállója 1200 dolgozónak nyújt kényelmes, barátságos otthont. A Városi Tanács és az Építőipari Vállalat munkásszállóiban 1000 ifjú és leány, illetve családtagjaiktól távol élő dolgozó lakik.
Dunaújváros és egyben az ország legnagyobb 32 tantermes és két tornatermes általános iskolája
A bejáratnál a Mátyás anyja elnevezésű mészkő dombormű egyik része, Laborcz Ferenc alkotása
fotó: MTI/Fényes Tamás
Dunaújváros valóban a fiatalok városa. Lakóinak átlagos életkora 29 év. Jelenleg 14 000, 14 éven aluli lakosa van. Közülük hétezren elemi iskolába járnak. Az iskolák közül a látogatók legnagyobb elismerését a Ságvári Endre Nyolcosztályos Iskola váltja ki: 32 tanterme, önkiszolgáló étterme, tornatermei, politechnikai műhelyei és sportudvara van. Minden megtalálható benne, amire egy korszerű iskolának szüksége van. A középiskolák közül legnagyobb a Dózsa György Gimnázium. 1965-ben nyílt meg, s mindjárt kilenc első osztállyal kezdte meg a munkát. (a szerző a Dózsa György úton 1963-ban átadott új iskolaépületre gondolhatott, a gimnázium pedig idén ünnepli fennállásának 70. évfordulóját – 1953-2023 – szerk.)
A gimnázium 1963-ban átadott új épülete a Dózsa György úton
fotó: Széchenyi István Gimnázium archívuma
Ezenkívül Felsőfokú Kohó és Gépipari Technikum és az Ipari Tanulók Intézete működik a városiban. A felsoroltakon kívül felnőttképző iskolája, zene- és balettiskolája is van.
Dunaújvárosban nagy gondot fordítanak a gyermekvédelemre. Kilenc bölcsődében foglalkoznak a legkisebbekkel, az iskoláskor előtti gyermekeket pedig 12 óvodáiban nevelik.
Az 1963-ban átadott 100 férőhelyes új bölcsőde az északi városrészben.
fotó: MTI/Balassa Ferenc
Tizenegyezer munkást foglalkoztat a Dunai Vasművek
A Dunai Vasművek alapjait 1950 májusában rakták le. A gyár hengerelt acéllemezt készít. Az acélműrészleg már elérte a világszínvonalat.
A Vasműveket egyébként kilenc hatalmas gyárrészleg alkotja, amelyek egyenként is beillenek egy-egy nagy gyárnak. A 370 hektár területen fekvő hatalmas üzem 11 000 embert foglalkoztat. A gyár dolgozói jól keresnek, s mind kevesebb a szakképzetlen munkás. – Mindenki tanul ebben a városiban – mondotta Hoffmann László, az Idegenforgalmi Hivatal vezetője, és L. Szász Antal példáját hozta fel, aki 16 évvel ezelőtt mint kubikos kezdett dolgozni. Időközben képezte magát, tanult és ma a Vasművek munkaügyi vezetője.
Olvasztárok és az elsőéves ipari tanulók a Dunai Vasmû Martin üzemében. /1965
fotó: MTI/Mező Sándor
A dolgozók átlagos keresete 1800 forint, a szakképzett dolgozók pedig 2000-3500 forintot is megkeresnek. Az életszínvonal rohamosan emelkedik, s ezt mutatja az a tény is, hogy a városban több mint 7000 tv-készüléket és 400 személyautót tartanak nyilván. A takarékpénztárban pedig 16 ezer dunaújvárosinak 103 millió forint megtakarított pénze van. Hogy mire költik a megtakarított pénzt? Erre a kérdésre a legtöbb esetben egyforma választ kap az ember: személygépkocsit vagy balatoni telket szeretnének vásárolni, de sokan családi villa építését is tervezik.
NAGY Ernő
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
