Sztálinvárosi Hírlap – 1959. szeptember 1.

A legifjabbak birodalmában

– Látogatás a sztálinvárosi bölcsődékben és óvodákban –

Ebben a riportban nem arról lesz szó, hogy a bölcsődékben és az óvodákban városunk legszebb és legdrágább virágai, gyermekeink milyen jól táplálkoznak, hogyan játszanak, gügyögnek és művelik mindazt, ami a szívünknek oly kedves, hanem arról, hogy miként gondozzák a gyermekeket, megvannak-e ehhez az összes alapvető feltételek?
Városunkban általában a gyermekek gondozása magas fokon áll. Nagy erőfeszítések történtek, hogy létrehozzák azokat a szociális intézményeket, amelyek a legifjabbak egészséges fejlődését biztosítják.
Meglátogattunk néhány gyermekintézményt, bölcsődét és óvodát. Erre az útunkra elkísért bennünket dr. Vönöczki József, a gyermekkórház főorvosa is, hogy megfelelő szakszerű tájékoztatást nyújtson.
A szülőotthon földszintjén rendezték ide a Városi Tanács 1. számú bölcsődéjét. Kint kábító augusztusi napfény, itt bent kellemes, hűs levegő. A jól berendezett hallban kényelmes karosszékek várják a látogatót, a kerekasztalon friss virágcsokor. A tükörfényes padlón önkéntelenül is lábujjhegyen jár az ember. A belépőt megkapja a tisztaság, az ápoltság kellemes légköre. A fehérbe öltözött nővérek, gondozónők egytől-egyig fehér tüllből készült, szájvédő álarcot viselnek. A látogató azt hiszi egy pillanatra, hogy csöppnyi arab világba került, ahol még a régi mohamedán hit törvényei érvényesek.

Szülőotthon és gyermekkórház /1959
fotó: Hungarian Review

Felavatták az új szülőotthont és gyermekkórházat

A kicsinyeket éppen dr. Halvax Lászlóné gyermekgyógyász vizsgálja.
– Ötvenöt férőhelyünk van, de most nincsen telt ház, mert sok baba nyaral.
– Egészséges mind?
– Egytől egyig.
– Járványos betegség nem fordult elő az utóbbi időben?
– Nem, hosszú idő óta nem volt fertőző beteg.
Most Vönöczki dr. főorvoshoz fordulunk, és megkérdezzük, hogy a szülők hogyan viszonyulnak ehhez a szép és modern bölcsödéhez, valamint az első emeleten lévő gyermekkórházhoz.
– Általában a szülők – mondotta – teljes mértékben otthon is alkalmazkodnak ahhoz a higiénikus gondozáshoz, amelyet gyermekük itt a bölcsődében megszokott. De sajnos akadnak olyan szülők is, akik nem így gondolkoznak. Eltitkolják a gyermek betegségét, mert beteg gyermeket természetesen a bölcsődébe behozni nem lehet. Persze az orvos hamar rájön a bajra és intézkedik is. Az orvos előtt nem kell eltitkolni semmit, azért van, hogy segítsen. A kórházi látogatásokkal is vannak észrevételeink. A múltkor például egy szülő kis üvegben két deci rumot hozott be a gyermeknek. Előfordul az is, hogy különféle ételeket nagy mennyiségben hoznak be, ezek a kórházban megszáradnak, megbomlanak és könnyen bajt okoznak.

Az 1. sz. Bölcsőde konyhája alatt szeméttároló és salakdomb

Megnéztük a bölcsőde konyháját is. A szakácsnők, a konyhalányok ugyancsak hófehér köpenyben, tüllálarccal dolgoznak. Friss kalács ingerlő illata a levegőben, az ablakon védőháló, de valami hiba van azért itt is.
– Tessék megírni – mondja a főszakácsnő, és leoldja szájvédő fityuláját az arcáról -, hogy a konyhaablak alatt az udvaron tárolják a szemetet.
Csakugyan, a kuka-tartály mellett még egy nagy szemétláda áll, amelyben a szülőotthon és a kórház minden hulladékát, szemetét gyűjtik. A szeméttartályok ugyan le vannak fedve, de a nagyobbik tartály tetején szemét és hulladék “díszeleg”. A konyhaablaktól jobbra jókora salakhányó dombocska van, ha szél fúj, a por a bűzzel együtt beszáll a konyhába.
Ezen sürgősen segíteni kell.
A Kossuth Lajos utca 23 földszintjén a 6. számú bölcsőde működik. Itt is rendet és tisztaságot találunk, bár hetven gyermeket gondoznak. A lakásokból átalakított bölcsőde helyiségileg nem túlságosan alkalmas erre a célra, de egyelőre, amíg megfelelőbb helyiség lesz, ez is megfelel. Beteg nincs, a kicsinyek is mind jól vannak ellátva.

Sétálnak az óvodások /1959
fotó: MTI/Balassa Ferenc

Ugyanilyen megnyugtató a helyzet a szomszédos 2. számú bölcsődében, amely önálló egyemeletes épület. Ez a bölcsőde hatvan gyermekgondozására van berendezve. Rend és tisztaság mindenütt. A konyha teljesen légymentesítve van, és az éléskamrában hatalmas hűtőszekrény áll, amelyet büszkén mutogatnak. Feltűnt, hogy a hűtőszekrényben lezárt kisüvegekben különféle ételeket tárolnak. Meg is kérdeztük Gilicz Margit főnővért, hogy mi ez? Elmondta, hogy a konyhán készült ételekből minden nap mintákat tesznek el, azért, hogy ha esetleg valami baj van, az orvosok könnyebben meg tudják állapítani a betegség okát.
Következő állomásunk a radari hétközi otthon volt, amelyet a 26. Építőipari Vállalat tart fenn. Hatvan gyermek van az otthonban, ahol most festési, renoválási munkák folynak. Itt találjuk Kunszenti doktort, aki a kicsinyek állapotát ellenőrzi éppen. Pintér Jánosné, a hétközi otthon gazdasági vezetője kalauzol bennünket.
– Itt főként a radari és délivárosi lakók gyermekeit gondozzuk – mondja – és úgynevezett “egyhetes” otthon vagyunk, ami azt jelenti, hogy hét végén a gyermekeket a szülők egy napra hazaviszik.

Vidám gyermeksereg a radari hétközi otthonban

Megkérdeztük Kunszenti doktort, az otthon orvosát, hogy milyen a gyermekek egészségi állapota?
– Teljesen kifogástalan, járványos betegség nem fordult elő. Tavasztól őszig ez a legegészségesebb hely a kicsinyek számára, mert a napfényes, jó levegőjű Duna-parton játszadoznak egész nap. Élelmezésük kitűnő, és naponta orvosi ellenőrzésen mennek keresztül. A probléma inkább ősz felé kezdődik, amikor megindul a fűtés, és bizony a barakképület már nem tud olyan szilárdan ellentállni az időjárás viszontagságainak, mint egy komoly kőépület.

A Sztálin úton /1959
fotó: MTI

A következő állomásunk az Erkel kertben lévő 6. számú óvoda volt. Ebben az óvodában most teljes a felfordulás, festik az összes helyiségeket, utána következik majd a parkettázás és a különféle szerelési munkák elvégzése. Az óvoda hetvenöt gyermek gondozására van berendezve, a létszám azonban most kevesebb. Tóth Gyuláné óvónővel beszélgetnek, mialatt a csöppségek éppen – most ideiglenesen a folyosón – körül ülik az apró asztalokat, ebédhez készülnek.
– Most kissé nehéz helyzetben vagyunk – mondja Tóthné -, mert minden a feje tetején áll. Reméljük azonban, hogy szeptember közepére mindennel elkészülünk.
Megkérdeztük, hogy milyen az orvosi ellenőrzés, illetve milyen időközönként vizsgálják a gyerekeket. A válaszból megtudtuk, hogy orvosi ellenőrzés csak minden hónapban egyszer van. Ez sajnos elég kevés, mert hiszen az óvodában, ahol hetvenöt gyermeknek van férőhelye, nyolcvan-nyolcvanöt gyermeket is gondoznak. A másik hiányosság – amin a jövőben segíteni kellene -, hogy az óvodának nincsen melegvize. Márpedig e nélkül a fontos tisztasági szabályokat nem lehet betartani. Általában az volt a benyomásunk – és ez nem csak az Erkel kerti óvodában áll fenn -, hogy az óvodákban a gyermekek foglalkoztatására, az iskola előkészítésére fektetik a fősúlyt, és bizonyos mértékben háttérbe szorulnak az elengedhetetlen higiéniai szabályok. A gyermek WC-ben a kagylók nincsenek fedővel ellátva, és hibás a vízvezeték is.
Olyan panaszt is hallottunk, hogy az óvodákban, ha valami tönkremegy, a javítás igen nehezen történik meg. A vállalatok nem szívesen vállalják ezeknek a kisebb értékű munkáknak a javítását.
Összefoglalva a látottakat, meg kell állapítani, hogy a bölcsődék színvonalához mérten az óvodák rendjét, tisztaságát, higiéniáját javítani kell. Reméljük, hogy az őszi szezonban mindezekre sor kerül.

Király Pál

A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.