Mélyépítéstudományi Szemle – 1978. június
A dunaújvárosi fedett uszoda többcélú versenymedencéje
PÉCHY IMRE
Dunaújvárosban a Béke téren – a meglevő szabadtéri strandfürdőhöz kapcsolva – épült fel a város sportuszodája, s egyben az ország harmadik 50 m-es fedett uszodája.
1. ábra. Fedett uszoda hosszmetszete a versenymedencével
E cikk korlátozott terjedelmére való tekintettel a következőkben csak a hazai vonatkozásban újszerű, többcélú versenymedence szerkezeti kialakítása és felszerelése kerül ismertetésre.
Közismert tény, hogy az uszodák mind beruházási, mind üzemeltetési szempontból a legdrágább sportlétesítmények közé tartoznak, s fenntartásuk világszerte jelentős állami támogatást igényel. Ez az oka annak, hogy az uszodaépítésnél egyre általánosabb a többcélú üzemelésre, a létesítmény minél szélesebb körű kihasználására való törekvés.
Funkcionális szempontból az uszodákat három főbb csoportba sorolhatjuk:
- nemzetközi versenyek rendezésére alkalmasak (a Nemzetközi Úszószövetség csak 50 m-es medencében elért eredményeket hitelesít),
- a helyi lakosság úszó- és fürdőigényeinek kielégítésére szolgálók,
- úszásoktatást szolgálók.
Hagyományos kialakítású uszodáknál a felsorolt funkcionális igényeknek megfelelően külön-külön medencék épülnek, amelyeknél a leglényegesebb különbség a medencék fenékszintjének kialakításában, ill. a különböző vízmélységekben jelentkezik.
Ha azonban egy megfelelő méretű medencében a fenékszintet részben változtatható mélységgel alakítjuk ki, úgy az ismertetett hármas funkciót egy medencében is biztosítani lehet. Ily módon, jelentős beruházási költségmegtakarításon túlmenően, olyan többcélú felhasználásra alkalmas medence alakítható ki, mely gazdaságosabban üzemeltethető, elegendő csak két, vagy több medencéhez viszonyítva a vízigényt, vagy a gépészeti berendezéseket említeni, melyek a beruházási költségeken túlmenően, állandó felügyeletet, karbantartást, s üzemköltséget igényelnek.
A dunaújvárosi uszoda tervezésénél jogos igényként merült fel, a megbízó részéről, a versenyzési lehetőségen kívül az úszni nem tudó fiatal és felnőtt korosztály fürdési lehetőségének is a biztosítása, annál is inkább, mivel a beruházáshoz szükséges pénzeszközöket a Dunaújvárosi Tanács, a helybeli vállalatok, az Országos Testnevelési és Sporthivatal, valamint a város közönsége biztosították.
Dunaújváros fedett uszodát avatott
Figyelembe véve a korlátozott beépíthető területet, valamint a többcélú igényt, olyan 50×21 méteres versenymedencét (1. ábra) alakítottunk ki, mely egy emelhető, süllyeszthető elválasztófallal két részre osztható, éspedig egy 33 1/3 m-es, valamint egy 15,17 mx21 m-es részre, s ez utóbbinál egy közbenső emelhető, süllyeszthető padozat beépítésével a vízmélység 0,3 m-től 1,8 m között változtatható. A 33 1/3 m-es medencerész, ahol a vízmélység 1,8 m, edzésre, vízilabda-mérkőzésre, úszásra, akár kisebb versenyek rendezésére is alkalmas, a mozgatható padozatú medencetérben pedig a vízmélység a kívánt célnak megfelelően beállítható. A versenymedence mellett, üvegfallal leválasztott térben kisgyermekek részére egy további 8×12,5 m-es 0,6-1,2 m mély tanmedencét is kialakítottunk, amely magasabb vízhőmérséklete miatt egyúttal a sportolók pihenőmedencéjeként is használható.
2. ábra. Medence építés alatt
3. ábra. Mozgatható fenékszint és elválasztófal zsaluzása vasszerelés előtt
Változtatható fenékszintű, többcélú úszómedence hazánkban elsőként a dunaújvárosi uszodánál került megépítésre, külföldön azonban az elmúlt években felépült uszodákban igen sok helyen találkozhatunk ilyen medence kialakítással, az üzemelési tapasztalatok kedvezőek.
A versenymedence szerkezetileg 200 minőségű monolit vasbeton műtárgy (2., 3. ábra), mely keresztirányú dilatáció kialakításával két részre osztott, s a csatlakozó épületszerkezetektől is dilatáció választja el.
A dilatációs hézagokba, valamint a medencefenék és oldalfal csatlakozásánál levő munkahézagba SIKA lemez került beépítésre.
Tekintettel az építés helyén található lösztalajra, a medence alatt járható, ill. bújható teret alakítottunk ki, hogy az esetleges vízszivárgás észrevehető, ugyanakkor a medencéhez tartozó csőszerelés könnyen hozzáférhető, ellenőrizhető legyen.
Az alsó vasbeton fenéklemez alatt az esetlegesen szivárgó víz talajba jutásának megakadályozására 3-rétegű bitumenes lemezszigetelés is készült.
4. ábra. Uszodatér belső képe
5. ábra. Elválasztófal kiemelt helyzetben
Az emelhető, süllyeszthető padozat és elválasztófal ugyancsak monolit vasbeton szerkezetű (4., 5. ábra), В 280 minőségű betonból készült (6., 7. ábra), s a mozgatásuk hidraulikus rudazatok segítségével történik. Az emelőberendezést a hozzátartozó elektromos vezérlő és jelző berendezéssel a nyugatnémet ROBUC cég szállította. A hidraulikus berendezést, az egyébként szokásos olaj helyett a gyártó cég által szállított speciális folyadék működteti, mely esetleges vízbejutás esetén vízben oldódik és az egészségre nem ártalmas.
6. ábra. Medence peremkialakítása startkővel
7. ábra. Falba süllyesztett lejáró részlete
Külföldi uszodáknál általában mechanikus vagy hidraulikus működtetésű berendezésekkel találkozhatunk. A tervezés során alkalmunk volt több ilyen berendezést megtekinteni, s a helyszínen nyert építési és üzemelési tapasztalatok alapján választották a hidraulikus rendszert, mely élettartam, kezelés és építés vonatkozásában a mechanikus rendszereknél lényegesen kedvezőbb.
Az 1,50 m széles elválasztó falat 2 db hidraulikus rudazat mozgatja, mely emelt helyzetben 30 cmmel a medence vízszintje fölött helyezkedik el, s így a 33 1/3 m-es medencerészben a kiemelt fal függőleges felülete beütő felületként használható.
Hogyan működik az uszoda emelőszerkezete?
Amíg az elválasztó fal két kiemelt és lesüllyesztett helyzetben tartható, addig a négy hidraulikus rudazaton felfekvő fenékszerkezet, az úszómesteri szobában elhelyezett kezelőpultról, elektromos vezérléssel több magasságba állítható.
A beállított vízmélységet az úszómesteri szoba ablaka fölött elhelyezett kivilágított mélységjelzőszám mutatja (8., 9. ábra). Az esetleges balesetek elkerülése céljából szigorú előírás, hogy emelés, ill. süllyesztés ideje alatt – ez néhány percet vesz csak igénybe – e medencetérben tartózkodni tilos.
8. ábra: Vízmélységjelző táblák az úszómesterszoba fölött |
 9. ábra. mozgatható fenékszerkezet és oldalfal vezérlőpultja az úszómesteri szobában |
A medence hosszfalában 3-3 betekintő ablak került elhelyezésre. Ezek televíziós közvetítéseknél hatásos felvételek készítését teszik lehetővé, az elválasztófalnál és a mozgatható padozatnál pedig a rudazatok ellenőrizhetőségét, ill. a medence fenekén esetlegesen jelentkező szennyeződés megfigyelhetőségét biztosítják.
A medence emelt vízszinttel, ún. “feszített víztükrű” peremkialakítással készült. A hagyományos medencéknél a víztükör a medencefal felső szintje alatt 25-30 cm-rel mélyebben helyezkedik el. E peremkialakítás számos hátránya miatt korszerű uszodáknál ma már mindenütt a vízszint maximális megemelésére törekednek, ahol a víztükör a medencét körüljáró felülettel azonos, vagy közel azonos szinten van. Mivel a túlfolyó vizet a körüljáró padlófelületen kialakított folyókába elvezetjük, a vízfelületen a partra futó hullámok nem verődnek vissza az oldalfalról és így a hullámkeltés megszűnése után már néhány másodperccel a vízfelszín ismét tükörsima lesz.
E peremkialakításnak többfajta szerkezeti megoldása lehetséges. Külföldi uszodáknál szerzett tapasztalatok alapján a dunaújvárosi uszodában az ún. Bad-Pyrergonti (a nyugatnémetországi Bad-Pyremontban épült uszodáról elnevezett) peremkialakítást választották.
A túlfolyó vályúk műanyag ráccsal vannak lefedve, melyek 3,0 m hosszú, könnyen kiemelhető elemekből állnak.
A medence, valamint a körüljáró felületek kerámia burkolatát a nyugatnémet BUCHTAL cég szállította. A hosszfalakban elhelyezett 2-2 lejáró lépcső ugyancsak BUCHTAL kerámiaelemekkel került kialakításra, krómozott KO acélkézfogókkal.
A versenymedence 33 1/3 m hosszú, fix padozatú része vízilabda-mérkőzések lebonyolítására is alkalmas. Az úszókapu kötélrögzítő szerelvényeit az oldalfalba építették be, az úszópálya-elválasztó kötelek rögzítőelemeihez hasonlóan.
Az elválasztó falat felemelt helyzetben, a mozgatható padozatot pedig alsó helyzetben zsaluzták, ill. betonozták be. A vasbetonszerkezet elkészülte után végzett vízzárósági próba kedvező eredménye lehetővé tette, hogy az eredetileg tervezett 3 rétegű vízzáró vakolatot el lehetett hagyni, csupán néhány helyen került sor Wandex (dán vízzárást fokozó anyag) felhordására.
A medence kivitelezése 1975. március 15-én kezdődött, s 23 hónapos építési idő után, 1977. április 2-án adták át a város lakosságának.
E rendkívül rövid építési idő elérését számítógéppel kidolgozott hálóterv segítette elő, mely már a beruházási programmal egyidőben elkészült.
Az első hálóterv az összefüggéseket csak nagyvonalakban tartalmazta, az előrehaladás üteme szerint készültek az egyes részhálók, amelyek az igényeknek megfelelő részletességgel, nem egyszer egészen aprólékosan határozták meg a szükséges intézkedéseket.
A többcélú versenymedence eddigi üzemeltetési tapasztalatai kedvezőek. A változtatható vízmélységű medencetérben az úszni nem tudó felnőtt korosztály részére is biztosítható fürdési, mozgási lehetőség, s ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a fedett uszoda a város kiemelkedő, nagy népszerűségnek örvendő sportlétesítményévé vált.
|
1977. április 2-án adták át az elkészült dunaújvárosi fedett sportuszodát. Két év alatt elkészült, és nagyon sokan dolgoztak rajta, hogy tartani tudják a határidőket. Kétkedők persze voltak, vannak is – mint mindig. Így volt ezzel Vitray Tamás is, aki azt a könnyelmű ígéretet tette – vagy nem is – , hogy ruhástól beugrik a vízbe, ha időre elkészül. ELKÉSZÜLTÍgéret ide vagy oda, Vitray Tamás “állta a szavát”. Jött, és ugrott. Dunaújvárosi Hírlap cikke a nem mindennapi eseményről (1985. 04. 30.):
|
Összefoglalás
A dunaújvárosi fedett uszodában épült fel az ország első többcélú, változtatható fenékszinttel és emelhető-süllyeszthető elválasztófallal kialakított versenymedencéje.
A kivitelezési és üzemelési tapasztalatok minden bizonnyal hasznosíthatók lesznek a jövőben épülő hasonló létesítményeknél. Ilyen többcélú medencék külföldön már számos uszodában üzemelnek igen kedvező tapasztalatokkal, s elősegítik az uszodáknak – mint rendkívül költséges létesítményeknek – szélesebb körű kihasználását, ill. gazdaságosabb üzemeltetését. Remélhetőleg a dunaújvárosi uszoda megépülése hozzájárul majd a magyar úszó-és vízilabdasport jövőbeni sikereihez is.
Fabó Éva Sportuszoda /Dunaújváros története képeslapokon
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
