Népsport – 1977. április 3.
Sportmozgalmunk nagy eseménye: szombaton Dunaújvárosban fölavatták a város fedett uszodáját, hazánk egyik legszebb sportlétesítményét
(Koppány György felvétele)
Dunaújváros fedett uszodát avatott
Hazánk felszabadulásának tiszteletére Dunaújvárosban felavatták a város fedettuszodáját. Az ünnepélyes megnyitáson jelen volt Takács Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának első titkára, dr. Becki Sándor államtitkár, az OTSH elnöke, Závodi Imre, a Fejér megyei Tanács elnöke, Sárosi József, a városi pártbizottság első titkára, Borovszky Ambrus, a vasasszakszervezet elnöke, valamint a megye és a város számos politikai, társadalmi és gazdasági vezetője.
Az ünnepi beszédek után Závodi Imre, dr. Becki Sándor és Somfalvi István (a városi tanács elnöke) kitüntetéseket adott át. Az uszodaépítésben végzett kiemelkedő munkássága elismeréséül Tuboly János, a Dunai Vasmű beruházási főosztályának vezetője, a Magyar Népköztársasági Sportérdemérem arany, Agárdi Béla, a Dunai Vasmű kőműves csoportvezetője a Magyar Népköztársasági Sportérdemérem ezüst, Sipos Mihály, a Dél-Magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat igazgatója, a Magyar Népköztársasági Sportérdemérem bronz fokozata kitüntetést kapta. Ugyanezen alkalomból az OTSH elnöke Simay Pált, a 26-os Építőipari Vállalat műszaki Igazgatóhelyettesét a Testnevelés és Sport Kiváló Dolgozója, Horváth Lászlót, a 26. Építőipari Vállalat művezetőjét és Varga Józsefet, a Dunai Vasmű lemezfeldolgozó szerkezet-lakatosát, a Testnevelés és Sport Érdemes Dolgozója kitüntetésben részesítette.
A tűzzománcborítású oszlop mellett állok és bámulom a vizet. Különös csillogása van, mondhatnám: ünnepi csillogása. Egyszerre van benne a nyugalom és a nyugtalanság, a tegnap még bizsergető izgalom – az utolsó simítások láza – és a ma ólmos fáradtsága, amit huszonöt hónapon át nem érzett az ember, amíg feszített az alkotás kényszere, de most, a tett után szinte bénává merevít az elvégzett munka súlya.
– Meglesz! Ha addig élünk is, meglesz!
Hol is hallottam? Mikor mondták? Egy hete? Egy hónapja? Egy éve? Tíz éve? Tizenötéve? Csak a szememet kell behunyni, es mintha a sci-fik időgépe röpítene a múltba, ülök szemben Répási Gellérttel, a Dunai Vasmű vezérigazgató-helyettesével, aztán hallom a hangját, látom kipirult arcát:
– Meglesz! Láttad a városban azokat a nagyszerű legénykéket? Láttad a nyúlánk-szép kamaszlányokat? A mi gyerekeink! Hát nem kell nekik egy fedett uszoda? És …
(Mintha most hallanám a kissé megfakult hangot.)
– Mi, akik Dunaújvárosba építettük be fiatalságunkat, vágyainkat, álmainkat… mi nem érdemeljük meg, hogy hajnalban, munka előtt, felfrissítsük izmainkat-idegeinket a vízben?!
♦
Sokszorosított papírlapról másolom:
“1977. április 2-án a hazai létesítményjegyzékre új név kerül fel: a dunaújvárosi fedett uszodáé. Azé a fedett uszodáé, amelynek építését két esztendővel ezelőtt, 1975. március 10-én kezdték meg. Ez az uszoda nemcsak azt jelenti, hogy a ma ötvenezres lélekszámú város gazdagodott egy télen-nyáron egyaránt használható uszodával, hanem azt is, hogy a város vonzáskörzetében, a Mezőföldön, szintén megindulhat az úszósport fejlődése… Megszűnt tehát az az állapot, hogy az ember számára legtöbbet nyújtó sportok egyikét, az úszást, csak néhány nyári hónapban űzhették kedvelői.”
♦
– Hogyan tudtátok megcsinálni huszonöt hónap alatt?
Álmélkodom a tett nagyságán, és álmélkodom azon is, hogy lám, Őry Zoli – mérnökember, az uszodaépítés létesítményfelelőse volt -, mennyi ősz hajszálat szedett össze, és mennyi árok szántja már az arcát.
– Hogyan tudtuk?… Talán az építőiparban teljesen szokatlan szervezési formával. Olyan beruházók lettünk, hogy mi végeztük el a kivitelezői feladatokat is. Egyszerűen nem volt generálkivitelezője az építkezésnek, mert senki sem merte elvállalni, így hát 23 egymás mellett dolgozó vállalatot igyekeztünk kiszolgálni és a 23 vállalat munkáját koordinálni… A Dunai Vasmű létrehozott egy irányító magot, egy brigádot, Agárdi Béla kőműves csoportvezető főnökségével… És ez a brigád tulajdonképpen huszonöt hónapra kiköltözött az uszodába…
♦
Sokszorosított papírlapról másolom:
“Két esztendő alatt – 1975-ben és 1976-ban – a város vállalatainak, intézményeinek dolgozói több mint háromszázezer órát dolgoztak társadalmi munkában a fedett uszoda építkezésénél. Földet lapátoltak, betont hordtak, zsaluzódeszkákat cipeltek, mikor mire volt szükség… De nemcsak két kezük munkáját ajánlották fel a dolgozók, hanem jelentős anyagi eszközökkel is támogatták az építkezést… Így összesen 4 587 027 forintot fordítottak közvetlenül a vállalatok dolgozói az uszodaépítés támogatására.”
♦
– Azt hiszem, hogy ez volt az ország első olyan építkezése – mereng el Kóré Sándor, a városi pártbizottság titkára -, ahol nem volt kiírva: “Építési terület! Idegeneknek belépni tilos!” Ha hiszed, ha nem, egyenesen magával ragadó volt az a társadalmi serénykedés, amit a fedett uszoda építése kiváltott. Ha ötven ember kellett, ötven ember volt. Ha ötszáz, akkor ötszáz…
Mondom Szabó Ferencnek, a Dunai Vasmű vezérigazgatójának:
– Végül is mibe került ez?
Mosolyog.
Száztizenötmilliós költségvetése volt…
Kérdezem Tuboly Jánost, a Dunai Vasmű beruházási főosztályának vezetőjét:
– Mennyiért lehetne “eladni”?
– Az ország bármelyik zugában megér háromszázötven milliót…
♦
Sokszorosított papírlapról másolom:
“Az épület vázát a Dunai Vasműben gyártott könnyűacélszerkezetek képezik. A negyvenkét méter fesztávolságú horganyzott távtartó gerendák is a vasműben készültek, s műszaki szempontból újdonságnak számítanak. A medence 50×21 méteres, a vízmélység 1,8 méter. Újdonság a változtatható fenékszint, amely egy 15,17×21 méteres medencerészen teszi lehetővé, hogy. a víz mélységét 39 centiméter és 1,8 méter közt, tetszőlegesen változtassák. Tehát, ha óvodások vagy iskolások jönnek úszni, a nekik legjobban megfelelő vízmélységet lehet a medencének ezen a részén biztosítani. Elektrohidraulikus mozgatóberendezés teszi lehetővé, hogy ilyenkor egy emelhető válaszfallal a medencét két részre osszák…
Hogyan működik az uszoda emelőszerkezete?
A vízcserét 3-6 óra alatt lehet lebonyolítani… A víz hőmérséklete – tetszés szerint – 22 és 26 Celsius fok közt állítható be. Az 55000 légköbméteres fedett uszodában egyszerre 300 női és 300 férfi vendéget tudnak fogadni… s a sportversenyeket a lelátóról 400 néző izgulhatja végig.”
♦
Behunyt szemmel támasztom a tűzzománcborítású oszlopot. Mikor is mondták? Három napja?
– Egy kis utat, kolléga úr!
Kék munkásgúnyában cipelnek valami vasnemtudoménmit, s útban vagyok.
– Ez az utolsó hét a legnehezebb! – sóhajt mellettem Vincze Sándor üzemlakatos, a Dunai Vasmű lemezfeldolgozó gyárrészlegéből.
– Miért?
– Minden összejött! El is fáradt az ember 25 hónap alatt… Meg már voltak kész munkáik, az ember meg vigyázzon egymás munkájára! És esztétikailag sem mindegy, hogy leütök-lehorzsolok-e valamit?l
– Esztétikailag?
– Igen! Nem így van?!
♦
Saját régi jegyzeteimből másolom:
Solymár István, iskolaigazgató: “Alig várom már, hogy vihessük srácainkat úszni! Hetente egy testnevelés óra uszodaóra lesz!”
Pifkó József, városi tanácselnök-helyettes: “Meglátod, igazán tömegsport lesz nálunk az úszás!”
Sápi Tibor dr., a D. Kohász elnöke: “Újabb gond, de szép gond. Talán majdani úszóink is eljutnak oda, ahová manapság tornászaink!”
Egy OTSH-kiadvány alapján: “A sportegyesületek 1976. évi összesített rangsorában, a nyári olimpiai sportágak alapján a DKSE kilencedik lett. Atlétái, birkózói, labdarúgói. röplabdázói és tornászai ma már valóban a magyar élvonalhoz tartoznak.”
És a 27 éves város 1977. április 2-án felavatta az ország legkorszerűbb fedett uszodáját.
Rózsa András
Az első verseny
A dunaújvárosi új 50 méteres fedettuszoda felavatása alkalmával szombaton délelőtt bemutató jellegű úszóversenyt rendezett a Fejér megyei Úszó Szövetség. Eredmények. Férfiak. 100 m gyors: 1. Verrasztó (Bp. Honvéd) 56.00. 2. Kormos (FTC) 56.6. 200 m gyors: 1. Verrasztó (Bp. Honvéd) 2:14.3. 400 m gyors: 1. Koczka (Bp. Honvéd) 4:07.8, 2. Wladár (KSI) 4:08.9. 100 m mell: 1. Sós (Bp. Honvéd) 1:11.3, 2. Molnár (FTC) 1:14.8. 100 m pillangó: 1. Mikola (Bp. Honvéd) 1:00.2. 200 m vegyes: 1. Hargitay (Bp. Honvéd) 2:12.2, 2. Verrasztó (Bp. Honvéd) 2:12.7. 3. Sós (Bp. Honvéd) 2:15.4. Nők. 100 m gyors: 1. Törő (Bp. Spartacus) 1:03.6. 200 m gyors: 1. Hajdú (Kecskeméti SC) 2:29.0. 400 m gyors: 1. Balogh (Kecskeméti SC) 4:57.6. 100 m mell: 1. Kiss E. (Bp. Honvéd) 1:16.7. 200 m vegyes: 1. Czövek Zs (Vasas) 2:30.4. 2. Kiss E. (Bp. Honvéd) 2:30.7.
Felhasznált képek:
Lobogó
Képes Sport
Fabó Éva Sportuszoda archívum
