Népsport – 1977. április 3.


Sportmozgalmunk nagy eseménye: szombaton Dunaújvárosban fölavatták a város fedett uszodáját, hazánk egyik legszebb sportlétesítményét
(Koppány György felvétele)

Dunaújváros fedett uszodát avatott

Hazánk felszabadulásának tiszteletére Dunaújvárosban felavatták a város fedettuszodáját. Az ünnepélyes megnyitá­son jelen volt Takács Imre, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának első titkára, dr. Becki Sándor államtitkár, az OTSH elnöke, Závodi Imre, a Fejér megyei Tanács elnöke, Sárosi József, a városi pártbizottság első titkára, Borovszky Ambrus, a vasas­szakszervezet elnöke, valamint a megye és a város számos politikai, társadalmi és gazdasági vezetője.

Az ünnepi beszédek után Závodi Imre, dr. Becki Sándor és Somfalvi István (a városi tanács elnöke) kitüntetéseket adott át. Az uszodaépítésben végzett kiemelkedő munkás­sága elismeréséül Tuboly János, a Dunai Vasmű beruházási főosztályának vezetője, a Magyar Népköztársasági Sportérdemérem arany, Agárdi Béla, a Dunai Vasmű kőműves csoportvezetője a Magyar Népköztársasági Sportérdemérem ezüst, Sipos Mihály, a Dél-Magyarországi Magas- és Mély­építő Vállalat igazgatója, a Magyar Népköztársasági Sportérdemérem bronz fokozata kitüntetést kapta. Ugyanezen alkalomból az OTSH elnöke Simay Pált, a 26-os Építőipari Vállalat műszaki Igazgatóhelyettesét a Testnevelés és Sport Kiváló Dolgozója, Horváth Lászlót, a 26. Építőipari Vállalat művezetőjét és Varga Józsefet, a Dunai Vasmű lemezfeldolgozó szerkezet-lakatosát, a Testnevelés és Sport Érdemes Dolgozója kitüntetésben részesítette.

A tűzzománcborítású oszlop mellett állok és bámulom a vi­zet. Különös csillogása van, mondhatnám: ünnepi csillogása. Egyszerre van benne a nyugalom és a nyugtalanság, a teg­nap még bizsergető izgalom – az utolsó simítások láza – és a ma ólmos fáradtsága, amit huszonöt hónapon át nem érzett az ember, amíg feszített az alkotás kényszere, de most, a tett után szinte bénává merevít az elvégzett munka súlya.
– Meglesz! Ha addig élünk is, meglesz!
Hol is hallottam? Mikor mond­ták? Egy hete? Egy hónapja? Egy éve? Tíz éve? Tizenötéve? Csak a szememet kell behunyni, es mintha a sci-fik időgépe röpítene a múltba, ülök szem­ben Répási Gellérttel, a Dunai Vasmű vezérigazgató-helyettesé­vel, aztán hallom a hangját, látom kipirult arcát:
– Meglesz! Láttad a városban azokat a nagyszerű legényké­ket? Láttad a nyúlánk-szép ka­maszlányokat? A mi gyereke­ink! Hát nem kell nekik egy fedett uszoda? És …
(Mintha most hallanám a kissé megfakult hangot.)
– Mi, akik Dunaújvárosba építettük be fiatalságunkat, vá­gyainkat, álmainkat… mi nem érdemeljük meg, hogy hajnal­ban, munka előtt, felfrissítsük izmainkat-idegeinket a vízben?!

Sokszorosított papírlapról má­solom:
“1977. április 2-án a hazai lé­tesítményjegyzékre új név ke­rül fel: a dunaújvárosi fedett uszodáé. Azé a fedett uszodáé, amelynek építését két esztendő­vel ezelőtt, 1975. március 10-én kezdték meg. Ez az uszoda nem­csak azt jelenti, hogy a ma ötvenezres lélekszámú város gazdagodott egy télen-nyáron egyaránt használható uszodá­val, hanem azt is, hogy a város vonzáskörzetében, a Mezőföldön, szintén megindulhat az úszó­sport fejlődése… Megszűnt te­hát az az állapot, hogy az ember számára legtöbbet nyúj­tó sportok egyikét, az úszást, csak néhány nyári hónapban űzhették kedvelői.”

– Hogyan tudtátok megcsi­nálni huszonöt hónap alatt?
Álmélkodom a tett nagyságán, és álmélkodom azon is, hogy lám, Őry Zoli – mérnökember, az uszodaépítés létesítményfele­lőse volt -, mennyi ősz haj­szálat szedett össze, és mennyi árok szántja már az arcát.
– Hogyan tudtuk?… Talán az építőiparban teljesen szo­katlan szervezési formával. Olyan beruházók lettünk, hogy mi végeztük el a kivitelezői fel­adatokat is. Egyszerűen nem volt generálkivitelezője az épít­kezésnek, mert senki sem merte elvállalni, így hát 23 egymás mellett dolgozó vállalatot igye­keztünk kiszolgálni és a 23 vál­lalat munkáját koordinálni… A Dunai Vasmű létrehozott egy irá­nyító magot, egy brigádot, Agár­di Béla kőműves csoportvezető főnökségével… És ez a brigád tulajdonképpen huszonöt hónap­ra kiköltözött az uszodába…

Sokszorosított papírlapról má­solom:
“Két esztendő alatt – 1975-ben és 1976-ban – a város vál­lalatainak, intézményeinek dol­gozói több mint háromszázezer órát dolgoztak társadalmi mun­kában a fedett uszoda építke­zésénél. Földet lapátoltak, be­tont hordtak, zsaluzódeszkákat cipeltek, mikor mire volt szük­ség… De nemcsak két kezük munkáját ajánlották fel a dol­gozók, hanem jelentős anyagi eszközökkel is támogatták az építkezést… Így összesen 4 587 027 forintot fordítottak közvetlenül a vállalatok dolgozói az uszodaépítés támogatására.”

– Azt hiszem, hogy ez volt az ország első olyan építkezése – mereng el Kóré Sándor, a városi pártbizottság titkára -, ahol nem volt kiírva: “Építési terület! Idegeneknek belépni ti­los!” Ha hiszed, ha nem, egye­nesen magával ragadó volt az a társadalmi serénykedés, amit a fedett uszoda építése kiváltott. Ha ötven ember kellett, ötven ember volt. Ha ötszáz, akkor ötszáz…
Mondom Szabó Ferencnek, a Dunai Vasmű vezérigazgatójá­nak:
– Végül is mibe került ez?
Mosolyog.
Száztizenötmilliós költségve­tése volt…
Kérdezem Tuboly Jánost, a Dunai Vasmű beruházási fő­osztályának vezetőjét:
– Mennyiért lehetne “elad­ni”?
– Az ország bármelyik zugá­ban megér háromszázötven milliót…

Sokszorosított papírlapról má­solom:
“Az épület vázát a Dunai Vas­műben gyártott könnyűacél­szerkezetek képezik. A negy­venkét méter fesztávolságú hor­ganyzott távtartó gerendák is a vasműben készültek, s mű­szaki szempontból újdonságnak számítanak. A medence 50×21 méteres, a vízmélység 1,8 mé­ter. Újdonság a változtatható fenékszint, amely egy 15,17×21 méteres medencerészen teszi lehetővé, hogy. a víz mélységét 39 centiméter és 1,8 méter közt, tetszőlegesen változtassák. Te­hát, ha óvodások vagy iskolá­sok jönnek úszni, a nekik legjobban megfelelő vízmélységet lehet a medencének ezen a részén biztosítani. Elektrohid­raulikus mozgatóberendezés te­szi lehetővé, hogy ilyenkor egy emelhető válaszfallal a meden­cét két részre osszák…


Hogyan működik az uszoda emelőszerkezete?

A víz­cserét 3-6 óra alatt lehet le­bonyolítani… A víz hőmér­séklete – tetszés szerint – 22 és 26 Celsius fok közt ál­lítható be. Az 55000 légköbmé­teres fedett uszodában egy­szerre 300 női és 300 férfi ven­déget tudnak fogadni… s a sportversenyeket a lelátóról 400 néző izgulhatja végig.”

Behunyt szemmel támasztom a tűzzománcborítású oszlopot. Mi­kor is mondták? Három napja?
– Egy kis utat, kolléga úr!
Kék munkásgúnyában cipelnek valami vasnemtudoménmit, s útban vagyok.
– Ez az utolsó hét a legnehe­zebb! – sóhajt mellettem Vin­cze Sándor üzemlakatos, a Du­nai Vasmű lemezfeldolgozó gyár­részlegéből.
– Miért?
– Minden összejött! El is fáradt az ember 25 hónap alatt… Meg már voltak kész munkáik, az ember meg vigyázzon egy­más munkájára! És esztétikailag sem mindegy, hogy leütök-lehorzsolok-e valamit?l
– Esztétikailag?
– Igen! Nem így van?!

Saját régi jegyzeteimből má­solom:
Solymár István, iskolaigazga­tó: “Alig várom már, hogy vihessük srácainkat úszni! He­tente egy testnevelés óra uszo­daóra lesz!”
Pifkó József, városi tanács­elnök-helyettes: “Meglátod, iga­zán tömegsport lesz nálunk az úszás!”
Sápi Tibor dr., a D. Kohász elnöke: “Újabb gond, de szép gond. Talán majdani úszóink is eljutnak oda, ahová manapság tornászaink!”
Egy OTSH-kiadvány alapján: “A sportegyesületek 1976. évi összesített rangsorában, a nyári olimpiai sportágak alapján a DKSE kilencedik lett. Atlétái, birkózói, labdarúgói. röplabdázói és tornászai ma már való­ban a magyar élvonalhoz tar­toznak.”
És a 27 éves város 1977. ápri­lis 2-án felavatta az ország legkorszerűbb fedett uszodáját.

Rózsa András

Az első verseny

A dunaújvárosi új 50 méteres fedettuszoda felavatása alkalmá­val szombaton délelőtt bemutató jellegű úszóversenyt rendezett a Fejér megyei Úszó Szövetség. Eredmények. Férfiak. 100 m gyors: 1. Verrasztó (Bp. Honvéd) 56.00. 2. Kormos (FTC) 56.6. 200 m gyors: 1. Verrasztó (Bp. Honvéd) 2:14.3. 400 m gyors: 1. Koczka (Bp. Honvéd) 4:07.8, 2. Wladár (KSI) 4:08.9. 100 m mell: 1. Sós (Bp. Honvéd) 1:11.3, 2. Molnár (FTC) 1:14.8. 100 m pil­langó: 1. Mikola (Bp. Honvéd) 1:00.2. 200 m vegyes: 1. Hargitay (Bp. Honvéd) 2:12.2, 2. Verrasztó (Bp. Honvéd) 2:12.7. 3. Sós (Bp. Honvéd) 2:15.4. Nők. 100 m gyors: 1. Törő (Bp. Spartacus) 1:03.6. 200 m gyors: 1. Hajdú (Kecskeméti SC) 2:29.0. 400 m gyors: 1. Balogh (Kecskeméti SC) 4:57.6. 100 m mell: 1. Kiss E. (Bp. Honvéd) 1:16.7. 200 m ve­gyes: 1. Czövek Zs (Vasas) 2:30.4. 2. Kiss E. (Bp. Hon­véd) 2:30.7.

Felhasznált képek:
Lobogó
Képes Sport
Fabó Éva Sportuszoda archívum


Fedett uszoda


Megyek és ugrom!


30 év távolából

Dunaujvaros