Magyar Építőművészet – 1960. április
A SZTÁLINVÁROSI FÜRDŐTELEP
Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Középülettervezési tanszéke 1954-ben megbízást kapott a sztálinvárosi Tanács VB-től a fürdőtelep megtervezésére.
Az építészeti tervezési munkát Weichinger Károly egyetemi tanár és munkatársai, Rimner János, Bonta János, Jurcsik Károly, Komondy Zoltán, Krizka György és Virág Csaba okl. építészmérnökök végezték el. Statikus tervező Mentes Endre okl. építészmérnök volt.
A fürdőtelep telepítésére vonatkozólag négy változat készült. Ezek közül a víztorony és az autóbusz megálló közötti cca. 35000 m2 nagyságú terület bizonyult a beépítésre legalkalmasabbnak, mert a város és a gyártelep között helyezkedik el és így a hazatérő dolgozóknak útjába esik, az épületek ezen a területen jól tájolhatók, a fedett uszoda úgy telepíthető, hogy nagyobb tömegével a fürdőterületet szélvédetté tegye, és a kivitelezés gazdaságossága is biztosítható.
A területen áthúzódó fiatal erdősávot a parkrendezés miatt csak helyenként kellett
ritkítani. A kiemelt fákat a fürdőtelep más pontjaira telepítették. A terep nagyjából sík, így a benapozás még délután is biztosított.
Helyszínrajz
A beépítés megtervezésénél figyelembe kellett venni a fürdőtelep használatának többrétűségét, biztosítani kellett, hogy a közfürdő és a fedett uszoda az utca felől közvetlenül megközelíthetők legyenek, figyelembe kellett venni a strandoló közönség “száraz” és “vizes” forgalmát és azt, hogy úszóversenyek alkalmával a nézőközönség a lelátóhoz viszonylag rövid útvonalon érkezzék el, végül, hogy az éttermi épületből a kiszolgálás napközben a strandterület felé este és téli időben az utcai közönség felé biztosítható legyen.
A bemutatott éttermi épületet egyébként át fogjuk tervezni, befogadóképessége nagyobb lesz, üzeme megváltozik, annak érdekében, hogy egész éven át nyitvatartható legyen és ezzel rentábilisabbá váljék.
Ezek a funkcionális szempontok képezték az elrendezés alapját.
A különböző tömegű és jellegű épületek egymásmellettisége kötetlen, architektonikus egységet enged meg. Éppen ezért nem kerestük a rálátásokat, a szimmetrikus megoldást, hanem inkább azt, hogy a fürdőtelep a környező parkban kötetlen módon ágyazódjék bele. Fontosnak tartottuk a zöldterület egységességének biztosítását is. A homokozó szélirányban fekszik, így nem kell attól félni, hogy a szél a homokot a fürdőterületre viszi.
A tervezést megelőzőleg a terepen öt darab fúrást végeztettünk, négyet a versenymedence, egyet a közfürdő helyén. A fúrások által feltárt talajmetszetek teljesen azonos, egyenletes rétegződést mutatnak és megegyeznek a Sztálinvárosban másutt nyert vizsgálati eredményekkel. A talaj legfelső rétege a 0,60-1,30 m vastagságú humuszos homokliszt alatt, mindenhol jellemző sárga homoklisztes iszap következik, mely alatt homokos iszapréteg helyezkedik el. A talajvízszintet 8 m mélységben még nem értük el.
Tekintettel a “vizes” jellegű építményekre II. osztályú védekezést írtunk elő. A talajra megengedett határfeszültséget 2,5 kg/cm2-nek vettük fel.
A KERÍTÉS ÉS A BEJÁRATI ÉPÜLET
Pénztár
A strandterületet sodronykerítéssel vettük körül. A kerítés növénnyel történő befuttatása után szinte észrevehetetlenné vált. A bejáratot az Építők Útja felől hangsúlyozni kívántuk, ezért 40 m hosszon vágott kövekből készített kerítésfalat terveztünk, melynek egyik végében a vékony vonalú vasbetonlemez tetős bejárati és pénztárépület helyezkedik el. Erőteljesebb bejárati hangsúlyt nem tartottunk szükségesnek, mivel a fürdőtelep objektumai a forgalmi útvonalról messziről láthatók és így a látogatót már messziről vezetik.
A bejárati épületben nyert elhelyezést két pénztár, a safe páncélszekrénnyel, továbbá az oldalról nyitott, de fedett kerékpártároló. A külső téglafalazat haraszti kőburkolatot kapott, vasbeton felületei stockoltak. A tetőszerkezet monolit vasbeton lemezre tett gerendákkal. A szalagablakok hengerelt profilból készültek.
A VERSENYMEDENCE
A versenymedence építés közben
A fürdőtelep központjában az 50×20 m-es méretű versenymedence helyezkedik el. Ez a méret nemzetközi úszóversenyek tartására is alkalmas. A 20 m-es szélességű medencét parafával burkolt acélsodronyok osztják 8 db. 2,40 m széles versenymezőre. A két szélen 40-40 cm-es sáv biztosítja azt, hogy a szélen úszók a medencefalon megtörő hullámverés miatt ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe, mint a középen versenyzők. A bejárati lépcsőket a medencetér négy sarkába helyeztük el. Hullámtörők csak a hosszoldalon vannak, melyek – magas vízszint esetén – a túlfolyást is biztosítják. A medencefenék törésmentesen 70 cm-t lejt, az Építők Útja felé, ilymódon a víz elvezetés az út alatti közcsatornába történik. A medence mélysége a burkolt területhez képest 1,80 m, illetve 2,50 m között változik. Strandoláshoz a medence vízszintjét elegendő 0,80 m-től 1,5 m magasságon tartani.
A medence belsőt mettlachi lapok burkolják. Alaptónusa világoskék a versenyelőírásoknak megfelelő különböző színű sávosztással. A medencét 40 cm széles műkő szegély övezi. A start-zsámolyok anyaga a szegéllyel azonos színű műkő, fekete tónusú számokkal. A versenymezők elválasztó zsinórjait tartó mélyített tárcsában elhelyezkedő horgok, a vízipóló labdaindító kosarának horgai és a hátúszó-start fogódzói vörös, ill. sárgarézből, a többi fémtárgyak rozsdamentes acélból készültek.
A talajvizsgálat eredményeire figyelemmel a medence konstrukcióját olymódon kellett megtervezni, hogy az a csapadék, vagy a medencéből elszivárgó vizeknek a medence alá jutását maximális mértékben kizárja. A csapadék vizet a medencetértől felszíni tereprendezéssel vezettük el. Ugyanezt a célt szolgálja a medencét körülvevő burkolat is. A medence belső vizének talajbajutása ellen 3 rétegű, összesen 24 mm vastagságban felhordott 500-as cementadagolású vízzáró vakolattal és a kettős medence kialakításával védekeztünk.
A lösz talaj miatt szükségessé vált kettős medence igen érdekes statikai megoldást képvisel.
A belső vasbeton medencét vasbeton falhálózat támasztja alá, melyre az acélgörgőkkel támaszkodik. Kivételt képez a falháló középső négy mezeje, mely a medencefenékkel monolitikusán összeépült. A görgők elhelyezését, ill. irányát úgy állapítottuk meg, hogy a medencében a hőmérsékletingadozásból származó feszültségek ne keletkezzenek és így a belső medence a befogott középső ponthoz képest hosszirányban szabadon elmozdulhasson. Az alátámasztófalak teherelosztó vasbeton lemezre támaszkodnak. A kereszt irányú alsó falakon 80 cm-es átmérőjű átbúvó nyílások vannak, melyek az egyes rekeszek közötti hosszirányú közlekedést teszik lehetővé. A medence alá tehát 6 folyosó vezet. Ilymódon a medencefenék állapota könnyen ellenőrizhető és az esetleges vízszivárgások, repedések könnyen kijavíthatók. A medence oldalfalai mentén a körüljárás a vizsgálat és javítások céljaira szintén biztosított.
A versenymedence
A GYERMEKMEDENCE
A strandolók forgalmától elhúzva, növényzettől védett területen kapott helyet a gyermekmedence, terepszintben tartott haraszti kőszegélyezéssel. Kötetlen, játékos formájával fejezi ki rendeltetését. Változó fenékmélysége a különböző korú gyermekek részére is lehetővé teszi a lubickolást. íves vonalai miatt nem kaphatott belső mettlachi burkolatot, ezért világoskék színezett cementsimítással láttuk el. A medencéhez vasbeton anyagú csiszolt műkő csúszófelületű gyermekcsúszda létesült.
Csúszda
AZ ÖLTÖZŐÉPÜLET
Öltözőépületek
Az Építők Útjával párhuzamosan helyezkedik el az 1000-1000 fő befogadására alkalmas férfi-és női öltöző épület. Mindegyik egység szekrényes, illetve fogasos öltözőkre, vizes csoportra és kabinos részre tagozódik. Szerkezet: belül téglapillér vázas, a külső falak mezőtúri keresztmetszeti téglával burkoltak. A két szélső traktus fölé hegesztett acélgerendákból páronként összefogott főtartók készültek, melyekre hosszirányban fenyőfa szelemenek fekszenek fel a hullámeternit héjazat hordására. A középfolyosót, valamint az összekötő szárnyat és a kabinokat monolit vasbetonlemez fedi.
A tervezett két épületből még csak az egyik készült el. A második öltöző-egység megépültéig ideiglenesen mind a férfiak mind a nők ellátását ez az egység biztosítja.
A fürdőtelep építészeti kompozícióját a jövőben felépülő további építmények fogják teljessé tenni.
A FEDETT USZODA
Metszet
Az uszoda földszintjén kerül elhelyezésre az előcsarnok és kapcsolt helyiségein kívül a 350 fős férfi öltöző, az előfürdő, a WC és a massage helyiségek. Innen az I. emeletre helyezett medence térbe – külső forgalom által nem érintett – belső lépcsőn át lehet feljutni, míg a nézőközönség az előcsarnok lépcsőházán keresztül érkezik a lelátó szintjére.
Bejárati szint alaprajza
A földszint egyéb helyiségei üzemi célokat szolgáló légfűtő, ködtelenítő, szellőző és víztisztító berendezéseket tartalmaznak. A medence oldalfalai és fenéklemeze a tervezett csőfolyosó révén ellenőrizhetők.
Az I. emeletre kerülnek a 250 személyes női öltöző, a vele kapcsolatos előfürdők és WC-k.
A női öltözővel közel azonos szintre helyeztük el a 21 x 33,33 m méretű medencét. Vízmélysége 1,70—2,50 m határok között mozog. A medencetér nyugati hosszoldala mellé 360 személy részére lelátót terveztünk, míg a keleti oldalát, mely a strandterületre néz – a tetőszerkezetig vezetett üvegfallal teljes mértékben megnyitottuk.
Medencetér szintje
A medenceszint további helyiségei: az irodák, az orvos, a sportvezető és az úszómester szobái, a személyzeti öltözők, a kétnemű WC-к, valamint a versenyzők külön öltözői.
A II. emeletről közelíthető meg a medencetéri lelátó felső elosztó folyosója, valamint az esetleg nemenként küíön választható napozó terrasz.
A bejárati előcsarnokból nyaktagos átközlekedő vezet a közfürdő épületbe.
Az épület vasbeton vázas szerkezetű. Födémjei normál fesztávra épített hagyományos szerkezetek. A medenceteret hosszirányban horganybádog lemezfedésű íves vasbeton héj-elemek hidalják át.
A redősen kialakított lemez felső síkjára vasalt kőszivacs szigetelés kerül. Az így kialakuló mászható csatornák a világító testek és vezetékeik elhelyezésére, valamint páraelszívás céljára is szolgálnak. A mennyezet-redő kialakítása kedvező akusztikai és esztétikai hatást biztosít. Összeállítása a hullámhossznak megfelelő sávokban történik. Az íves tetőszerkezet támaszerőit az oldalszárnyak vasbeton harántfalai továbbítják az alapokhoz. Ezek hordják egyben az oldalszárnyak monolit vasbetonfödémeit is. – Az úszómedence építésére a tetőszerkezet beemelése után fedett térben kerülhet sor.
A napozó szintje
A külső felület a többi épülethez hasonlóan mezőtúri téglaburkolatot kap.
Az erdősáv felőli részen a keringtető medencevizek közelségében kap helyet a víztisztító berendezés.
A KÖZFÜRDŐ
Közfürdő földszinti alaprajza
Későbbiekben fog megépülni a telep másik legnagyobb objektuma, a közfürdő épülete is. A bejárattól jobbra a helyszínrajzon kijelölt helyre kerül. Az egyemeletes épület főfunkcióinak megfelelően két helyiségcsoportra tagolódik.
Közfürdő földszinti alaprajza
A földszintre kerül az előcsarnok, a pénztár, a ruhatár, a gondnoki iroda, a fodrászat, a hydrotherápia és a gőzfürdő összes helyiségei, az emeletre a 18 db kádfürdő a pihenőkkel.
Az épületet körítő és a belső főfalak téglaszerkezetűek. Az előcsarnok oszlopsora acélból, a medencetérben álló oszlopok vasbetonból készülnek. A medenceteret tartalmazó épülettömb pince feletti födémé monolit vasbeton szerkezetű, a pince feletti többi födém ÉTI gerendák közötti béléstestes elrendezéssel készül. Hasonló szerkezetű a földszint és az emelet közötti födém is.
A medencetér feletti kettős csehsüveg boltozat vasbetonból, az előcsarnok tere feletti vízszintes szerkezet vasalt kőszivacs pallókkal átfedett hegesztett acéltartókból készül. Valamennyi gőzös és párás helyiség, külső falainak belső oldalát a főfaltól légréteggel elválasztott kőszivacs burkolással látjuk el.
Közfürdő emeleti alaprajza
Hőszigetelés kerül a hydrotherápia, gőz- és légkamra, a medence körüljáró padozata alá, valamint a legfelső födémszerkezetekre. A főbejárat előtti lépcsőpihenő, a bejárati előcsarnok és öltöző, valamint az emeleti feljárati rész padozata csiszolt haraszti kőburkolatot kap. A fürdőmedencék és a medence csarnok padozata kisméretű, különböző színű mozaikszerűen kirakott mettlachi lapocskákból készül. A vízmedencék oldalfalai előregyártott kék vagy sárga színű, a medencecsarnok emeleti határoló falai pedig zöld színű égetett kőagyaglap burkolást kapnak.
Az épület külső felületét haraszti mészkő lábazat és mezőtúri tégla burkolja.
Metszet
A központi fűtő és szellőző központ az alagsorba kerül. A forróvízfűtés – tekintettel a vízmelegítés állandó szükségességére – nyáron is üzemben lesz. A medencék vizének tisztítása megfelelő csőrendszerrel kapcsolódik be a későbbiekben ismertetett körforgalmú víztisztító berendezésbe, mely a fertőtlenítőberendezés közbeiktatásával a fedett uszoda és a külső medencék vizét is ellátja.
Bejárati homlokzat
AZ ÉTTERMI ÉPÜLET
Éttermi épület homlokzata
A versenymedence tengelyében a bejárattal ellentétes oldalon kap helyet az éttermi épület. Az ábrázolt megoldás köralaprajzra épített a strand felé néző mélyen üvegezett éttermi résszel és az azt övező terasszal. A létesítmény jelen megoldásban csak a strand közönséget szolgálja ki. Az üzem rentabilitása érdekében a jelenlegi 130 fő befogadóképességű épületiét áttervezzük kifelé és befelé egyaránt szolgáló étteremmé, melyet télen csak a forgalmi útról fognak üzemeltetni.
Éttermi épület alaprajza
A 600 FŐS LELÁTÓ
A kiépülés további sorrendjét a versenymedence 600 fős vasbeton lelátója követi. A medence építése alkalmával kitermelt föld itt kerül beépítésre. A cca 9 m széles felső terasz, mely a lelátóval egyidejűleg épül a későbbiekben a fedett uszoda napozó-terasszává lesz.
A VÍZELŐKÉSZÍTÉS ÉS FERTŐTLENÍTÉS
A tervezési munka kapcsán átvizsgáltuk mindazokat a vízelőkészítő és fertőtlenítő rendszereket, melyek a sztálinvárosi fürdőtelep vízellátásánál számításba vehetők. Azt a megoldást kerestük, mely a fürdőtelep ellátását megfelelő minőségű és hőmérsékletű vízzel a leggazdaságosabb módon teszi lehetővé.
Feldolgoztuk azt a lehetőséget, melynél a medencék vízszükségletét a Vasmű Erőművének felmelegedett hűtővize szolgáltatja és a felhasználandó víz a 12 000 m3 befogadóképességű ülepítő medencéből a 3. sz. szivattyútelep szabad kapacitásának felhasználásával, távvezetéken keresztül jut a fürdőtelepre. Ebben az esetben mind a víz előkészítő, mind a fertőtlenítő berendezés a fürdőtelepre helyezendő.
Az általunk javasolt megoldásnak lényege az, hogy az összes medencék vizét körforgalomban tartjuk, tisztítjuk és csak pótvizet vesszük az ívóvíz hálózatból. Ennél a megoldásnál az erőműből jövő vízre és ezzel egyidejűleg a cca. 2 km hosszú távvezetékre nincsen szükség, mert a víz pótlása hálózati ivóvízzel történik. A szükséges friss vízigény naponta az összes medence térfogatának csak 10%-a; ezenkívül a medencék vizének cseréjét azok tisztításával egybekötve havonta egyszer végzik.
Ha az összes medence vizét naponta teljesen fel akarjuk frissíteni, 12 óra alatt óránként 240 m3 vizet kell a víztisztító berendezésen átengednünk.
Az összes medence legalsó pontján leengedett vizet bronz szita közbeiktatásával egy szívóaknába engedjük, melyet a szűrőépületben helyezünk el. A szívóaknából a vizet 4 darab, 120 m3/óra teljesítményű, 2,6 atü nyomású szivattyútelep 3 darab egyenként 80 m3/óra teljesítményű zárt gyors-szűrőre viszi. A zárt gyors-szűrők előtt az egész keringtetett 240 m3/óra vízhez nyomás alatt alumíniumszulfátot adagolunk.
A szűrt vízhez hozzákeverjük az aknában a hálózatból vett pótvizet és feltöltés esetén a feltöltéshez szükséges hálózati vizet is itt adagoljuk. Ezután nyomás alatt rézszulfátot adagolunk a vízhez és még nyomás alatt a hőcserélőbe vezetjük. A felmelegedett vizet az egyes medencékben menő vízágakba a szükségletnek megfelelően adagoljuk.
A megoldás elve tehát az, hogy az egész fürdőtelepet mindig azonos minőségű vízzel látjuk el és csak a medencék vizének hőmérsékletét állítjuk be egyenként.
Ez az elrendezés üzemfenntartási és beruházási költségek szempontjából a legelőnyösebb. Mivel az összes medence innen nyeri vizét, fontos annak központos elhelyezkedése.
A létesítmény a következő helyiségekből áll: kompresszor-helyiség, a vízszűrők és a szivattyúk közös helyisége, a betonmedence, a raktár és klórozóhelyiség. Az építmény magasságát a szűrőtartányok magassága szabja meg. A helyiségek elrendezése követi a technológiai folyamatot.
Az előzőkben ismertetett nagyszabású program teljes kiépítése folyamatban van. A mellékelt ábrákban a fürdőtelep összes létesítményéről igyekeztünk áttekintő képet adni. A kivitelezés eddigi munkaüteme és minősége feljogosít bennünket arra a reményre, hogy a további építkezések is az eddigiekhez a lehetőségekhez képest magas színvonalon fognak megtörténni, méltóan Sztálinvároshoz, országunk ifjú, új városához.
KOMONDY ZOLTÁN
