A szocialista város


Magyar Jövő – 1950. november 1.

A SZOCIALISTA VÁROS

Riport a Dunapentele közelében épülő Dunai Vasműről és a körülötte épülő új magyar városról.

Tél volt, amikor erre jártak a mérnökök, a kormány megbízottai. Sártenger borította az egész vidéket. Tavasszal előbújt a búza, a rozs, a kukorica gyenge szára. A nap meleg megérlelte. Nemsokára arattak a dolgozó parasztok.


Az első felvonulási épületek a mostani Építők útján

Aztán megjelentek a teherautók, emberek jöttek, gépeket hoztak, szerszámokat, cementet, téglát, vasat, deszkát, cserepet, villanyoszlopokat. Az emberek barakkokat építettek, kutat fúrtak, gödröket ástak, betont öntötek. Mérnökök mérték ki mindennek a helyét, vörös zászlócskák, földbevert oszlopok jelezték a földeken végig: itt épül az új város, a szocialista város.
Sokezer lakás épült itt fel, sokezer ember fog itt lakni. Az első házak már állnak, lakói beköltöztek. Valamennyien az új város építői. Egy-egy szobában most még többen laknak, nem könnyű itt elhelyezkedni a dolgozókat, hiszen napról-napra rohamosan emelkedik a számuk, állandóan újak és újak jönnek, nem egyszer százával.

Barakktáborok és szociálpolitika

Szocialista város. Sok mindenben különbözik azoktól a városoktól, melyeket ismerünk, melyeket magunk elé tudunk képzelni. A mi régi városaink “történelmileg alakultak ki.” Hosszú évtizedek, évszázadok alatt épültek fel, középen a belvárossal s körülötte a gyárnegyed, a poros, piszkos, elhanyagolt külvárosokkal. A Dunai Vasmű dolgozóinak szocialista városa néhány rövid év alatt épül fel. És ennek a városnak nem lesznek külvárosai, elhanyagolt, távoli részei. Nem lesznek tágas, tetszetős utcák a “központban,” és ugyanakkor sötét, keskeny sikátorok a város peremén. Nem lesznek emeletes, ragyogó paloták mellett földbevájt viskók, porette, túlzsúfolt munkáskaszárnyák. – Egyetlen, hatalmas, egységes egész lesz ez a város. A házak mind tágasak, világosak, hasonlóak azokhoz, melyek pirostéglás falaikkal már most felfelé merednek. Egységes lesz az egész város, de nem egyforma. A házakat különböző mérnökök tervezik, a szocialista-realista építőművészet elvei, a szovjet tapasztalatok alapján. A már elkészült és most elkészülő házak között (a “készülő” szó is új értelmet nyert itt, a Dunai Vasműnél: azt kell alatta érteni, hogy még néhány nap, vagy néhány rövid hét és már készen is van) vannak úgynevezett kockák. Kockaalakú, többemeletes épületek ezek, minden emeletén négy kétszobás lakás, fürdőszobával, mellékhelységekkel, erkéllyel. A “bivaly” hosszú, hatalmas épület, itt már háromszobás lakások is vannak. A “csont” onnan nyerte nevét, hogy két végén kiszélesedik. És a legkülönfélébb házak, épülettömbök teszik változatossá, frissé majd az új város képét. A régi városoktól különbözik a szocialista város abban is, hogy nem a telekspekulánsok nyerészkedése irányítja a tervezést, hanem a célszerűség, a dolgozó ember igényeinek minél jobb kiszolgálása. A tervező mérnök kezét nem köti a magántulajdon bilincsbe, nagyot, csodálatosat alkothat, dolgozótársai szolgálatában.

Sztálinváros és a nagyívű tervek

Magát a várost erdő fogja elválasztani a gyártól, a Vasműtől. Már az idén kitelepítik ide a facsemetéket. Az erdősáv mintegy két és félkilométer hosszú, 400 méter széles területet foglal el. A Vérmező jó négyszer elférne ezen a területen. A Szovjetunióban egy ilyen erdőt egyszerűen “teremtettek meg”: valahol kiássák a hatalmas fákat, gyökerestül, földestül autóra rakják, s az új erdő területén beássák. Mi ezt még nem tudjuk megoldani. De mire a gyár dolgozni kezd, az erdőnek állnia kell, hogy zöld lombkoronája távoltartsa a füstöt, a zajt a lakóterülettől. Kandai nyárfát, robuszta nyárfát, akácfát ültetnek tehát. Ezek a fák igen gyorsan nőnek, 3 év múlva már árnyas ligetté fejlődnek. De velük együtt ültetik el a lassabban növő, gyönyörű fenyőket, tölgyeket. Mikor aztán ezek megnőnek, a kevésbé szép akácfákat, nyárfákat kiemelik a földből. Az erdőn át a gyárhoz vezető széles betonút mellett (már dolgozik itt az útbetonozógép) jegenye nyárfasorok emelkednek majd ki a magasba. Mindkét oldalon kerékpárút épül a gyárba, vagy a városba igyekvők számára, kerékpár- és autóutak vezetnek szerte az erdő árnyas fái között.


Délivárosi barakktábor

Magában a városban semmiféle üzem nem lesz, nem fognak gépek zúgni, nem lesz füst, por. Minden üzemet, a vágóhidat, ételgyárat, kenyérgyárat (ez még ebben az évben megkezdi a munkát) ruhagyárat – az erdőövezet fogja elválasztani a várostól. Itt lesz a hatalmas mosoda is. Van ugyan minden házban mosókonyha, de ez a “gyár” olyan korszerű és hatalmas lesz, hogy minden háziasszony válláról leveszi a mosás gondját.

A város a Duna partján épül
Gyönyörű itt a Duna. Szélesen hömpölyög, a túlsó partján dús erdő, százezernyi bokor átláthatatlan sűrűje magaslik. A város és a Duna partja között hatalmas liget lesz. Dúslevelű fák, zöldelő pázsit mindenütt, padok, pihenők a fák alatt. Ennek a területe csaknem akkora lesz, mint az erdőé. Itt épül fel egy természetes földmélyedésben a körülbelül 8000 nézőt befogadó gyönyörű korszerű sportstadion. Lent a parton, a fák között lesz a strandfürdő.


Dunapentelei napló

Bent a városban szélesek lesznek az utcák. A mellékutcák is olyan szélesek, mint Budapesten a József körút. Nem azért, mintha itt akkora forgalom lenne, mint Pesten. Hanem azért, hogy legyen hely a kerékpárutaknak, a beton- vagy aszfaltúttest és a járda között húzódó zöldelő parksávnak, azért, hogy minden ház, minden lakás világos, szellős, levegős legyen.

Városépítés és letelepedés Dunaújvárosban

A város főterén a városi tanács épülete lesz és a hatalmas kultúrpalota, színházteremmel, moziteremmel, könyvtárral, olvasószobákkal.
Külön területet tartanak fenn a városban a családi házak részére, melyeket a lakásépítő szövetkezeten keresztül építtetnek majd maguknak a dolgozók.
Több iskola, bölcsőde, óvoda épül, hogy a szocialista város ifjú polgárai tanulhassanak, nevelődhessenek. Az első iskola építését most kezdték meg. Ma még csak a hosszú árkokat lehet látni, melyeket a betonalap számára ástak. Nagy U-alakú épület lesz, ez egyik szárnya a lányok, másik a fiuk számára. A nyitott oldalán tornaterem épül, s belül nagy udvar lesz. Még ebben az évben tető alá kerül. A jövő évben már lesznek itt készen óvodák, bölcsődék is, hiszen akkorra már többszáz dolgozó családjával együtt fog ittlakni. Az új város egyik legnagyobb épülete a korszerű orvosi rendelőintézet lesz.
Nem “történelmileg alakult ki” ez a város. Szocializmust építő emberek, mérnökök, kubikusok, kőművesek, ácsok, segédmunkások céltudatos, teremtő akarata alakítja olyanná, hogy az a lehető legjobban megfeleljen a szocializmust építő dolgozók igényeinek.

Épül Dunapentele /Bauer Sándor képei

Dunaujvaros